Egyre gyakrabban hallunk a startup-okról, az újonnan alapított, innovatív, alacsony kezdeti tőkeigényű, ám magas növekedési potenciállal rendelkező mikrovállalkozásokról. Jellemzőjük, hogy képesek néhány éven belül komoly hazai és nemzetközi piaci sikereket elérni, továbbá megosztják tapasztalataikat, tudásukat a közösség egyéb szereplőivel is.

A muzeális intézmények sokat tanulhatnak a startup-októl: módszereik átvételével sikeresebben működhetnek, szemléletváltással és kísérletező kedvvel a múzeumok vagy egyes projektjeik is olyan hatékony vállalkozásokká válhatnak, melyek közösségi és tudományos intézményként maximálisan kielégítik a látogatók igényeit.

A Holland Oktatási, Kulturális és Tudományos Minisztérium (Dutch Ministry of Education, Culture and Science) megbízásából a Fast Moving Targets Workforce csoport készített egy tanulmányt, melyben ötleteket gyűjtöttek össze arra vonatkozóan, hogy a múzeumok, a könyvtárak és a levéltárak mit tanulhatnak ezektől a sikeres vállalkozásoktól.

A siker elérése érdekében a holland tanulmány többek között az alábbi, startup-októl kölcsönözhető ötleteket sorol fel:

1. Kezdjük kicsiben! – az új termékeket korán és minél gyakrabban vigyük ki a piacra (például egy kiállítást). Ne kerüljön évekbe a tökéletes termék kifejlesztése, inkább vigyük ki hamarabb a piacra, építsünk a sikerekre és menet közben javítsuk ki azokat a dolgokat, amelyek még nem működnek.
2. Szegmentáljuk a kínálatot! – az egyes célcsoportok különböző szükségletekkel rendelkeznek, így különböző termékeket igényelnek, tehát kínálatainkat eszerint alakítsuk ki.
3. Osszuk meg az élményeket! – a folyamat maga is a termék: meséljünk a céljainkról, jövőképünkről, ötleteinkről, tapasztalatainkról, ezzel jobban be lehet vonni a közönséget a múzeum mindennapi munkájába.
4. Eleinte legyenek exkluzívak a kiállítások! – az emberek szeretnek valamiben elsők lenni, így az elsőként érkező látogatók jobban elköteleződhetnek a múzeum mellett.
5. Legyenek márka-nagyköveteink!
6. Kínáljunk prémiumtermékeket és -szolgáltatásokat is – vannak olyan emberek, akik plusz pénzért szívesen vesznek igénybe többletszolgáltatást.
7. Bocsássunk ki ingyenes béta-terméket! – hagyjuk, hogy a termék meséljen magáról, ingyenesen megismerhessék az emberek és jó visszajelzéseket adjanak róla.
8. Engedjük meg, hogy az új, kreatív generáció alakítson a terméken!
9. Hagyjuk gondolkodni a fogyasztókat! – sokat segíthetnek a termék továbbfejlesztésében és tökéletesítésében, építsük be őket az üzletpolitikába!
10. Ne csak az irodában dolgozzunk, hanem egyéb, közösségi helyeken is! – a környezetváltozás új inputokat, benyomásokat, ötleteket adhat.
11. Használjunk közösségi finanszírozást a termékek értékeléséhez! – ezzel ki lehet deríteni, hogy mennyire értékes a termék a közönség számára, valamint hogy van-e rá kereslet.
12. Kérdezzük meg magunktól: milyen problémát szeretnénk megoldani? Milyen szükségleteket szeretnénk kielégíteni?

Jasper Visser, nemzetközi kulturális szakértő és tanácsadó a blogjában kiegészítette a fenti ötleteket saját tapasztalataival és véleményével, valamint összefoglalta, hogy miért is érdemes követni a startup-ok módszereit. A tanácsok többsége a közönségre és a múzeumi marketingre koncentrál, azonban Visser szerint ennél többel is gazdagodhatunk, ha a startup-októl szeretnénk példát venni: átvehetjük a munkaetikát és az új alkalmazottak felvételének módszereit.

A startup-ok alapjai olyan ötletek, melyekben annyira hisznek az emberek, hogy hajlandóak extrakockázatot is vállalni a megvalósításukért, a múzeumok pedig olyan értékes és jelentős ötletekkel, tárgyakkal foglalkoznak, melyeket örökre meg kell őrizni. Ha tehát a két oldalt sikerülne egymáshoz kombinálni vagy közelíteni, akkor Visser szerint semmi sem tarthatná vissza a múzeumokat a sikertől.

Az nem kérdéses, hogy a sok sikeres startup-vállalkozás tevékenysége útmutatóul szolgálhat a múzeumok számára. Ha a muzeális intézmények nyitnak a startup-felfogás irányába, adaptálják ezen vállalkozások néhány jellemzőjét, valamint képesek változtatni régóta berögzült működési szokásaikon, akkor akár már rövid távon is sikeresebbé válhatnak a kulturális piacon.

A blogbejegyzés a FMT Workforce tanulmánya és Jasper Visser „Building a culture, not a building: What museums can learn from startups” című cikke alapján készült.

(Szabó Dóra)