Szerintem a múzeumokban nem kellene tiltani a fotózást. Sőt! Hiszen szinte mindannyiunknak a kezében ott van a mobiltelefon, amivel saját emlékképeket készíthetünk, és ha a fotókat a közösségi médiában megosztjuk, ingyen reklámozzuk a múzeumot.

Én is lefényképeztem az egyik kedvenc festményemet: A siestát, de belátom, hogy a múzeumi katalógusban, vagy a Prado weboldalán sokkal profibb minőségű teljes fotót találhatok, ráadásul plusz információkat is olvashatok róla, a képet megoszthatom és folyamatosan hozzáférhetek.

Ha belegondolok, ilyen mértékű nyilvánosság és közzététel mellett valóban nincs szükség a műtárgyak amatőr megörökítésére.

Kivéve, ha valamilyen új nézőpontot szeretnék bemutatni, vagy a műtárgyhoz fűződő személyes kötődésemet szeretném kifejezni. A Pradoban erre is gondolnak!

A Photo Prado egy olyan ingyenes, bárki számára hozzáférhető és letölthető alkalmazás, amely a múzeum 50 főművét kínálja fel 13 nyelven, 3 féle pozícióban, saját képeslap készítésre és küldésre.

Lehet, hogy ez az oka annak, hogy a teremőrök mindenhol lesben állnak, és azonnal rámozdulnak arra, akinél fényképezőgépet látnak. Mint az alábbi kép jobb szélén látható öltönyös úr, aki észrevette és udvariasan eltetette a gépünket. Olyan svunggal közelített felénk, hogy arra más is felfigyelt.

Nem engedte még azt sem, hogy egymást fényképezzük, amivel megnehezíti tanulmányutunk dokumentálását :-(

A múzeumi fényképezésnek ideje új célt és értelmet adni! Szerintem kreatív, humoros megoldásokra van szükség, amelyek megőrzik a múzeum lényegét. Mint pl. az alábbi fénykép, ahol egyik szülőm beült egy kortárs művészeti kiállítás képei közé.

Vagy mégsem? A Caixa Forum fotófala valójában egy háromdimenziós optikai játék:

A madridi városháza előtti téren más szempontból meghökkentő, de izgalmas és kedvelt háromdimenziós fotózkodási lehetőség kínálkozik:

Nekem ezek az ötletek sokkal jobban tetszenek, mint azok a fejbedugós fotóparavánok, amelyekkel eddig találkoztam. Talán azokat is ki lehetne úgy alakítani, hogy egyrészt méretarányosak, másrészt életszerűek, és főként viccesek legyenek, de erre sajnos Madridban nem találtam példát.

Láttam azonban egy olyan fotózkodási mutatványt, ami vicces akart lenni, de szerintem csak ízléstelen. Erről a képről felismered, miről van szó? Láttál már hasonlót?

?  ?  ?  ?  ?  ?  ?  ?

A képen támaszkodó, cigarettázó fiatalembernek a babakocsi a munkaeszköze. Egy fejetlen babatest fekszik benne, amelyhez a mutatványos adja a fejét. A torz lény kiáltásokkal és rángatózásokkal ijesztgeti a járókelőket, akik első döbbenetük után többnyire továbbállnak.

Kétségtelen, hogy vannak, akiknek ez tetszik: nevetnek, aprópénzt szórnak és közös fotót készítenek. Az utca ezt megengedheti magának, de a múzeum nem.

Szerinted mi ezzel a jelenséggel az általános probléma? Te hogyan foglmaznád meg? Kérlek, írd meg nekem kommentben!

Köszi!

Csók,

Múzeum