Keret a képhez

Remekművek a Szépművben

Aki látta a Szépművészeti Múzeumban nemrég bezárt "Botticellitől Tizianóig" című kiállítást, talán fölösleges arról győzködni, miért volt ez a tárlat minden idők egyik legjobb magyarországi múzeumi bemutatója.

Cikk küldése

e-mail:

A hazai és külföldi kritikák, a szakma és a közönség egyaránt elismerően szólt a kiállított anyagról, a koncepcióról, a rendezésről és nem utolsósorban a tárlat kommunikációjáról. Az összegzés, a tények és eredmények pontos számbavétele azonban ezúttal sem maradhat el, ez pedig már valóban a múzeum feladata.

Az itáliai reneszánsz eddigi legátfogóbb hazai kiállítását a nagyközönség csaknem 100 napon át láthatta (október 28. - február 14.) a Szépművészeti Múzeumban. A kiállításra kicsivel több, mint 230 ezer látogató váltott jegyet. A tárlat ezzel a múzeum harmadik leglátogatottabb kiállításaként zárt a Van Gogh Budapesten (2006 vége - 2007 eleje, 483 ezer), valamint a Monet és barátai című (2003- 2004 fordulóján, 250 ezer) tárlatok után.

Sok múzeum, még több festmény

Az itáliai festészet két évszázadának remekműveit bemutató, nagyszabású tárlaton több mint ötven múzeumból, többek között a firenzei Uffiziből, a párizsi Louvre-ból, a londoni és a washingtoni National Galleryből, a New York-i Metropolitan Museumból, a római Galleria Borgheséből, a madridi Pradóból vagy a bergamói Accademia Carrarából kölcsönzött remekműveket állított ki a Szépművészeti, de az egri Dobó István Múzeumból és a szegedi Móra Ferenc Múzeumból is érkeztek festmények a kiállításra. A kollekciót több mint harminc festmény egészítette ki a Szépművészeti Múzeum európai rangú itáliai gyűjteményéből. A csaknem 130 festményt felvonultató tárlaton a címben kiemelt alkotók mellett több mint nyolcvan festő, köztük a legnagyobb reneszánsz mesterek, Leonardo, Giorgione, Raffaello, Veronese és Tintoretto alkotásaival találkozhattak a látogatók.

Olasz antológia először

A leghíresebb 15-16. századi olasz mesterek remekműveit felvonultató kiállítás lehetőséget nyújtott arra is, hogy a közönség ne csupán a legnagyobb művészegyéniségek alkotásaival találkozzon, hanem nyomon kövesse a legjelentősebb kulturális központok szellemi, művészeti folyamatainak születését és fejlődését is. Ezzel a különleges tárlattal első ízben sikerült megteremteni Magyarországon tudományosan megalapozott, ugyanakkor rendkívül látványos, nagyszabású, antologikus olasz reneszánsz bemutatót.

Reneszánsz sztárok Budapesten

A kiállításon olyan művekkel találkozhatott a közönség, amelyeknek budapesti szereplése önmagában is szenzációnak számított: Tiziano Kesztyűs férfija, Bartolomeo Veneto Flórája, Botticelli Virginia története című alkotása, Cossa Férfiképmása, Perugino Francesco delle Opere képmása, Savoldo Tóbiás és az angyala vagy Palma Vecchio La Bellája a korszak kiemelkedő alkotásai. A legnagyobb szenzáció természetesen a világ egyik leghíresebb és legértékesebb festményének, Leonardo da Vinci Hölgy hermelinnel című képének itthoni bemutatása volt. A remekművet a képnek otthont adó krakkói Czartoryski Múzeum mellett eddig Európában csupán olasz múzeumokban láthatta a nagyközönség.

Tiziano: Kesztyűs férfi

Leonardo da Vinci: Hölgy hermelinnel

A legdrágább alkotás

Minden remekmű egyszeri és megismételhetetlen, így egy-egy festmény értékéről beszélni hiábavaló, a biztosítási érték azonban mégiscsak tükrözi, mekkora erőfeszítéseket kellett ahhoz tenni, hogy ezek az alkotások Budapestre kerüljenek. Leonardo remekműve a maga 80 milliárd forintos biztosítási értékével messze a "legdrágább" alkotás, amely valaha átlépte a magyar határt, és a kiállítás biztosítási összértéke - 220 milliárd forint - szintén túlszárnyal minden eddigi bemutatót.

Látogatók - közelebbről

A fentiekből kiderül, mit láthattak a budapesti kiállításon a látogatók. Néhány mondat erejéig azonban arra is érdemes kitérni, pontosan kik látták a festményeket. A 231 277 ezer látogató 75 százaléka a 26 és 62 éves korosztályból került ki, minden tízedik látogató diák volt, 15 százalék pedig nyugdíjas kedvezménnyel tekintette meg a tárlatot. A látogatók 15 százaléka külföldről érkezett, összesen 36 országból (pl. Uruguayból, Mexikóból, a Fülöp-szigetekről). A magyarországi vendégek 70 százaléka volt budapesti, azon belül legtöbben a II. kerületből, legkevesebben a XXII. kerületből érkeztek a múzeumba.

Nem mindennapi hírverés

A kiállítás költségvetése 340 millió forintot emésztett fel, ebből 150 millió forint az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatása volt. A költségvetés nagy részét, a büdzsé csaknem felét, a kölcsönzési díj és a restaurálás tette ki. A múzeum 15 millió forintot költött a kiállítás kommunikációjára, de az a "médiafelület", ahol a közönség találkozott a kiállítással, ennél jóval nagyobb értéket tett ki, ugyanis csak a felület 20 százaléka mögött volt tényleges vásárlás (ún. ATL), a többi szaknyelven BTL (pl. bartermegállapodások nyújtotta lehetőség) megjelenés volt.
Ez utóbbi kategóriába tartoznak a sajtómegjelenések is, amelyekből 312 darabot gyűjtöttünk össze, köztük olyan külföldi híreket, mint az Art Newspaper, az Apollo vagy a Financial Times pozitív beszámolóit. A múzeum a hazai közönséget csaknem 240 outdoor plakáton (Metró, Bill Board, City Light) csábította a kiállításra, de plakátokból jutott Bécsbe, Londonba és Frankfurtba is. Az indoor kampányban 25 000 szórólap és freecard, valamint több száz plakát - többek között a budapesti gyógyfürdőkben - hirdette a tárlatot. A nyomtatott médiában csaknem 40 médium közölt hirdetést, míg a közönség több mint 40 online felületen is találkozhatott a kiállítással, de a tévé-, rádió- és mozispotok is segítették a kampányt.


Hogy mit jelentett a látogatóknak a kiállítás, azt talán egy olasz (!) látogató vendégkönyvbe írt megjegyzése tükrözi a legjobban: "Sosem gondoltam volna, hogy Magyarországra kell utaznom ahhoz, hogy megismerjem az itáliai művészetet".