©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

A világ negyvenedik nyelve múzeumban

A magyar a 40. legnagyobb a világ nyelvei sorában. Ki tudja, meddig? Ma már nyelvek tűnnek el, kultúrákkal együtt. A bábeli zűrzavar fenntartása érdekében a megőrzés, az ápolás, a feldolgozás és a nyelv fejlesztése jelenünk egyik fontos feladata.

A hazai felvilágosodás korának talán legnagyobb hatású nyelvművelője és megújítója, a klasszicista eszme egyik legnagyobb hazai alakja Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. okt. 27. - Széphalom, 1831. aug. 23.) író volt. Zemplén megyei, bányácskai birtokán gyakran megcsodálta azt a dombocskát, ahol később kúriáját felépítette. A helyet Széphalomnak nevezte el, itt élt népes családjával 1806-tól halálig. Írói, s nem utolsósorban kiterjedt irodalmi levelezői tevékenységének, fáradhatatlan nyelvújító munkálkodásának eredményeként a magyar nyelvű irodalom és a művelődés korabeli központját teremtette meg maga körül. "A nyelv egyik legféltőbb kincse, egyik legfőbb dísze a nemzeteknek, s a nemzeti léleknek mind igen szép képe, mind hív fenntartója s ébresztője" - vallotta.

Kúriából Emlékcsarnok és Múzeum

Halála után az elhagyatott kúria gyorsan romlásnak indult, s a születése centenáriumára rendezett ünnepségekre már nem is lehetett megmenteni. Helyére díszes mauzóleumot emelt az emlékét őrző és ápoló alapítvány. A klasszicista Kazinczy előtti tisztelgésként görög templomra emlékeztető Emlékcsarnok 1873-ra készült el, homlokzatán "Kazinczy Ferencz emlékének a hálás utókor" felirattal. A kör alakú csarnokban körbefutó kiállítási tárlókban életműve, alkotásai láthatók, személyes ereklyéi és a tisztelgő látogatók emlékszalagjaival szinte körbefont mellszobra. Az Emlékcsarnok százados fákkal övezett, közel öthektáros parkjában - a kúria egykori kertjében - található Kazinczy Ferencnek és családjának sírkertje. Ide temette több gyermekét, számos családtagját, itt nyugszik felesége, Török Zsófia, s maga a kolerajárványban elhunyt Kazinczy is.