A Boom/Room - Új észt építészet című anyag válogatás az utóbbi évtized legjobban sikerült épületeiből, megtudható, milyen eredménnyel jár, amikor egy tartósan lendületben lévő ország építőipara felvirágzik. A tárlat Helsinki, London, Berlin, Moszkva, Szófia és Glasgow után érkezett Budapestre.
A szlömtől a divatos lakónegyedig: faépületek Tallinnban című kiállítás az észt főváros faépítészetének múltját és jelenét tárja a látogató elé, kiderül, hogy az egykor alacsony társadalmi státust jelentő faházas negyedek ma már többnyire a legfelkapottabb kerületek közé tartoznak. Azt is megtudhatjuk, hogyan szorult vissza a fa mint építőanyag szerepe a szovjet időkben, és hogyan nyerte vissza mára presztizsét a faépítészet. Mindkét kiállítás május 27-ig látogatható.
Eve Kiiler Találkozzunk a tengerparton! című fotókiállítása a szovjet szocialista építészet egyik tallinni építményének lassú pusztulását örökíti meg. A fotósorozat főszereplője, az ókori birodalmak megalomán építészetét idéző tallinni Linnahall, a moszkvai olimpia vitorlás versenyeinek helyszínéül épült többfunkciós komplexum. Dicsősége kopásával vált egyre inkább marginális társadalmi csoportok kedvelt találkozóhelyévé. A fotók ezeket a változásokat dokumentálják, azt állítva, hogy az épületegyüttes mindig is rituális funkciót töltött be a városi közösség különböző rétegeinek életében. A kiállítás aktualitása, hogy az őszi Tallinni Építészeti Biennálé témája a szocializmus építészetének újrahasznosítása lesz. A fotókiállítás június 5-ig látható.
címmel nyílt tárlat a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a 2013-as magyar-olasz kulturális évadhoz kapcsolódva és a 2004-ben indult, Írók poggyásszal című kiállítássorozat újabb fejezetét jelenti. Az Itália-tapasztalat sokszínűsége miatt a kiállítás ezúttal nem egy konkrét városra fókuszál, hanem a Fiumétől Szicíliáig beutazott Olaszországot a maga változatosságában igyekszik felmutatni, nem a magyar tudatban élő kulturális klisék lenyomatát keresi, hanem "tágabb kalandokra" vállalkozik: magyar alkotók műveinek, naplóinak, levelezéseinek segítségével rekonstruál többféle Itália-képet. A PIM kiállítása az olaszországi utazásokat megidéző installációk - vasútikocsi-belső, dóm, piazza, sikátor, osteria, könyvtár - segítségével kelti fel a látogatóban az Itália-élményt. A vitrinekben korabeli útikönyvek és -dokumentumok, képeslapok és műtárgyak mellett a művészek személyes emlékei is helyet kaptak; sőt maguk a művészek is vallanak Olaszországhoz fűződő viszonyukról: Kosztolányi, Ady, Jókai, Szerb Antal vagy Márai itáliai vonatkozású írásai mellett Aba-Novák Vilmos, Gulácsy Lajos, Molnár C. Pál vagy Vedres Márk festményei és szobrai is felidézik a déli utazások során összegyűjtött művészi inspirációkat. A tárlat október 31-ig látogatható.
Az ezredforduló óta a fotográfia elmélete és gyakorlata is jelentősen megváltozott. Szinte minden képzőművészeti ág használ fotót, s éppen ezért különösen képlékenyek azok a határok, amelyek a fotóművészt a fotót használó művésztől elválasztják. Milyen hatása van a tömegesen használt digitális technológiának a kortárs fotóművészetre, s egyáltalán kit is nevezhetünk 2013-ban fotóművésznek? A ma nyíló és július 28-ig látogatható kiállítás célja, hogy bemutassa, miként változott meg a fotográfia az ezredforduló óta; mi történt a magyar fotóművészetben, s az egyetemes folyamatok miként hatottak itthon. Sikerült-e megőrizni a fotó régi rangját és tekintélyét, s beszélhetünk-e még a régi értelemben vett fotóművészetről? Kiállító alkotók: Barta Zsolt Péter, Czigány Ákos, Dezső Tamás, Eperjesi Ágnes, Esterházy Marcell, Fabricius Anna, Gábor Enikő, Gerhes Gábor, Gyenis Tibor, Kerekes Gábor, Korniss Péter, Koronczi Endre, Kovalovszky Dániel, Kudász Gábor Arion, Magyar Ádám, Misetics Mátyás, Ősz Gábor, Pecsics Mária, Péter Ildikó, Szabó Dezső és Tóth György.
A Holokauszt Emlékközpontban június 22-ig látható kiállítás a 100 éve született világhírű fotós, Robert Capa 8 eredeti képe mellett az irodalom, a színházművészet, a sport, a tudomány, az építőművészet és a cirkuszművészet ikonikus alakjainak rövid életútjába enged bepillantást. A holokauszt áldozatává vált személyek életéről készült tablók mellett találkozhatunk a tárlaton Szomory Dezső, Radnóti Miklós és Zoli bohóc egy-egy dedikált kötetével, Richter Gedeon írókészletével, eredeti Harmath Imre kottákkal és a legendás jobbszélső, Braun Csibi eddig ismeretlen fotójával is.
Földi Péter festőművész kiállítása Győrött
A Kossuth-díjas magyar festő képzeletgazdag, egyedi stílusú alkotó. Alkotásaival 1974 óta szerepel kiállításokon. Számos tanulmányt is írt, amelyek elsősorban a gyermekrajzok világáról szólnak. Sajátos mitológiája, amely ecsetjét irányítj
Radák Eszter kiállítása nyílik ma a Kortárs Művészeti Intézetben, Dunaújvárosban. "Élvezetes, már-már kívánatos képek, koloritjuk gyógyír a szemnek, tárgyuk balzsam a léleknek. Velük az otthon melege, a biztonság jóleső nyugalma költözik be a szobába. Nincs bennük semmi felkavaró, megrázó, nem akarnak meghökkenteni, sem ráébreszteni saját állatias esendőségedre, véges létedre. (...). Alkotóként dacosan szembeszegül minden ködös esztétizálással és trendi filozofálással, kicsit kacéran, kicsit gúnyosan felvállalva esendőségét és halandóságát. Megnyugtató ez a közelség, amely a beavatottság és bennfentesség jóleső biztonságával burkolja be a nézőt." (Révész Emese) A kiállítás megtekinthető: 2013. június 14-ig.
Kapcsolódó cikkek:
Szombaton hirdetik: „Az év múzeuma 2012”
Porcelánoktól a képregényekig
Nagykorú a majális
Cimkék:
képzőművészet, alkotás, látogató, tárlatvezetés
