©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Horvát, sokác, bunyevác

Közép-Európa népei évszázadok óta úgy rétegződnek egymásra, olyan sokszínű a keveredésük, elkülönülésük és egymásra gyakorolt hatásuk, hogy ebben a térben csak nagyhatalmi döntések képesek országhatárokat húzni.

A népszokások, a tárgykultúrában testet öltő identitás, a színekbe, formákba és anyagokba öltözött ízlés nem ismer sem földrajzi, sem politikai választóvonalakat.

A mostani bemutató sok olyasmit is kipakol, ami átgondolásra készteti az egyszerű múzeumlátogatót. A sok ezer tárgyból kínálkozó válogatás átrostálta és régiók szerint csoportosította a mai Horvátország területéhez köthető anyagot, hogy érthető legyen, miben különbözik a dalmáciai népi kultúra a hegyvidékitől, hogyan alakult az Adriai-tenger partvidékének és a magyar területekhez közeli, úgynevezett Pannon régiónak néphagyománya, hol milyen foglalkozások alakították a tárgyi világot, a kézművességet. A magyarországi horvátokat pedig csoportonként mutatják be, kevés tárggyal, de sok és főként közérthető információval. A kurátorok – Lackner Mónika, Kerezsi Ágnes és Horváth Sándor – logikus, átlátható rendszerbe foglalták a bőséges anyagot, de figyeltek a szövevényes viszony belső energiáira is, hagyták, hogy a tárgyak között működő hatások tovább rezegjenek a termekben, s emiatt az egész rendkívül életteli. Még az sem zavarja meg, hogy az első teremben némi nosztalgikus és turisztikai karakter is hangot kap, hiszen az abbáziai nyaralások emlékét korabeli plakátok, metszetek, lapozható század elejei családi fotóalbum, vagy olyan eredeti felvételek képviselik, mint Prielle Kornélia és színésztársainak szállodai csoportképe. Cserébe komoly hangsúlyt kap ugyanitt a zágrábi néprajzi múzeumot alapító Berger Salamon életműve, azé a Felvidéken született textilkereskedőé, aki Európa-szerte közel száz nagyszabású kiállításon – köztük 1910-ben Budapesten – mutatta be a horvát népművészet kincseit.

A kiállítás értő módon kezeli a kisebbségi kultúra kérdését. Annyira, hogy természetesen merül föl a téma továbbgondolása. Talán hasonló módszerességgel és érzékenységgel egy másik, jóval nagyobb tárlat révén föl lehetne rajzolni a Magyarországon ma is élő kisebbségek és a magyar néphagyomány viszonyrendszerét; tisztázni azt a sokszínű és sok gyökérből táplálkozó örökséget, amelyet az eltűnőfélben lévő falusi életmód évszázadok alatt megteremtett.

2014. január 11-én 11-kor a Néprajzi Múzeum Szombat 11 címen futó szakmai programjában Frazon Zsófia muzeológus tart tárlatvezetést, aki többek között lapunk munkatársa is.
A Több mint szomszéd - mozaikok a horvát népi kultúrából kiállítás 2014. március 23-ig látogatható.

Fotó: Kerék Eszter