©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Budavári palotatörténet

Új állandó kiállítás nyílt november végén a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában A királyi palota – a kultúra vára címmel.

A világörökség részét képező Budavári Palota fordulatos és látványos történetét mutatja be a BTM Vármúzeumában megnyílt új állandó kiállítás, amely a palota díszlépcsőházának két emeletén hívja időutazásra a látogatókat. A kiállítás az 1686-tól, a töröktől való visszafoglalástól az 1960-as évekig tartó időszakot mutatja be, felvillantva a palota egykori életének – korábban átfogó kiállításon még nem bemutatott – gazdagságát és fényűzését.

A korabeli berendezés megőrzött emlékei, hiteles falburkolat-rekonstrukciók, festmények, építészeti tervek és míves iparművészeti tárgyak idézik fel a kiállításon az elmúlt évszázadokat. Korabeli festményeket láthatunk az épület történetében fontos szerepet játszó uralkodókról. Mária Terézia, József nádor, majd Ferenc József és végül a 20. század politikusai elevenednek meg frappáns idézetek, portrék és díszes használati tárgyak segítségével. A kiállításon a műtárgyak mellett több 3D-s animáció is segíti a palota építési fázisainak megismerését, érintőképernyőkön virtuálisan bejárhatók a palota elpusztult termei, továbbá digitális képkereteken bemutatott korabeli fotók és tervek, illetve múzeumpedagógiai állomások is várják a látogatókat.

A kiállítás két egyedülálló falrekonstrukciót is bemutat. Az egyik a Mária Terézia korabeli, fehér-arany festésű, gazdagon díszített keretben karmazsinvörös selyemdamaszt bevonatú falrészlet, amelynek textilborítása a bécsi Hofburgban őrzött eredeti pontos másolata. A másik a neoreneszánsz Hunyadi terem faragott tölgyfa falburkolatának apró részletekig hű rekonstrukciója, amelyet Benczúr Gyula Mátyás királyt bemutató monumentális festménye tesz teljessé. A kurátori munka alaposságát dicséri, hogy a krisztinavárosi szárny egykori díszlépcsőházának aranyozott bronz kandelábere alá abból a felső-ausztriai márványból készült az eredeti tervek alapján posztamens, amely az eredeti költségvetési kiírásban szerepel, így Hauszmann Alajos korabeli elképzeléseit is hitelesen megismerhetjük.

A kiállítás sok olyan tárgyat, ábrázolást és ezekhez kapcsolódó történetet tár fel, amit korábban nem ismert sem a szakma, sem a közvélemény. Láthatók a palota 1770 körüli állapotát bemutató homlokzatrajzok a bécsi Albertina gyűjteményéből, és egy olyan magántulajdonú, 1778 körüli alaprajz, amely csak röviddel a kiállítás megnyílta előtt került elő. A palota 1945 utáni történetének egyik legizgalmasabb emléke is látható a tárlaton: a szocreál beépítésű Szent György teret és kupolát ábrázoló, Janáky István irodája által készített, négy méter széles tempera festmény.

Az épület történetének végigkövetése során a barokk épületmagtól elindulva megismerhetjük a Mária Terézia korabeli bővítéseket, megtudhatjuk, miért épült az egyik kupola helyén egy különleges csillagvizsgáló torony. Felfedezhetjük, hogyan vált később a palota a nádorok, majd Ferenc József lakhelyévé, végül a II. világháború dúlásai után a kultúra palotájává, több múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár otthonává.

Fotó: Tihanyi Bence - Bakos Ágnes