©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Egy művészbarátság története a Nemzeti Galériában

A magyar festészetet megújító Rippl-Rónai József és az európai szobrászat számára új utat mutató Aristide Maillol barátságának történetét idézi fel több mint 200 művön keresztül a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) kiállítása.

két alkotó kapcsolata egy francia-magyar barátság története, amely szimbolizálja, hogy a művészet milyen szoros kapcsolatokat hozott létre a két ország között - hangsúlyozta a tárlat keddi megnyitóján Franciaország budapesti nagykövete. Roland Galharague felidézte: Rippl-Rónai 1861-ben született Kaposváron, Maillol pedig 1866-ban a francia Katalóniához tartozó Banyuls-sur-Merben, majd a Belle Époque Párizsában, a kor művészeti fővárosában találkoztak.
Ekkoriban az emberek szabadon közlekedtek határokon keresztül és kultúrákon át, így számos magyar festő végezte ott tanulmányait, amint azt egy éve az Allegro Barbaro című kiállítás is megmutatta a párizsi Musée d'Orsay-ben - emlékeztetett a diplomata. Mint hozzátette: a "magyar Nabinak" is hívott Rippl-Rónai is ilyen művész volt, aki hazatérve aztán a magyar modernitás vezéralakja lett.

Aristide Maillol: Női profil, 1890
Forrás: MNG

Rippl-Rónai 1899-ben látogatta meg Maillolt Banyuls-ban: ez a négy hónapos utazás végérvényesen megváltoztatta festői látásmódját, amint maga is fogalmaz: "hirtelen elkezdtem színekben látni". A látogatás emlékét idézi Rippl-Rónai banyuls-i Maillol portréja is, amely nyolc évtized után látható ismét Magyarországon - hívta fel a figyelmet a nagykövet.
Roland Galharague köszönetet mondott Baán László főigazgatónak, amiért az általa vezetett Szépművészeti Múzeum és Nemzeti Galéria az utóbbi években számos francia vonatkozású kiállításnak - Cézanne és mesterei, Chagall és Ámos, Rozsda Endre, Toulouse-Lautrec - adott otthont, és közölte: a Francia Intézet a Szépművészeti felújítása alatt szívesen fogadja be az intézmény francia vagy francia-magyar témájú kiállításait.

Olivier Lorquin, a párizsi Fondation Dina Vierny - Musée Maillol igazgatója felidézte: a két művész barátsága még több ezer kilométer távolságban is kitartott, egészen Rippl-Rónai 1927-es haláláig. Mindketten festőnek készültek, szakítani akartak az akkor dívó akademizmussal, saját útjukat akarták járni Gauguin, Puvis de Chavanne és Cézanne nyomdokain - jegyezte meg.
Rippl-Rónai sokszor hívta Maillolt Magyarországra, aki foglalkozott is az utazás gondolatával, de végül a háború miatt lehetetlenné vált az utazás. A 70 éve elhunyt művész alkotásai révén most végre eljutott ide - fűzte hozzá.

Baán László főigazgató a megnyitót megelőző sajtóvezetésen közölte: a Rippl-Rónaitól 140, Mailloltól 45, a Nabik köréhez tartozó festő barátoktól (Pierre Bonnard, James Pitcairn-Knowles, Édouard Vuillard) pedig további 20 festményt, szobrot, szőnyeget és grafikát felvonultató kiállítás a Musée Maillol meghívására 2016-ban Párizsban is látható lesz.

[[-- insertion|title:none|video:215 --]]

Földi Eszter kurátor elárulta: a kiállítás ötletét hét évvel ezelőtt vetette fel Aristide Maillol unokaöccse, Yvon Berta-Maillol, aki a megnyitó alkalmából Budapestre is ellátogatott. Az ő támogatásával jutott el a művészettörténész Olivier Lorquinhez, aki Maillol számos főművét, többek között Az elvarázsolt kert című szőnyeget is a kiállítás rendelkezésére bocsátotta.

A kiállítás az együtt töltött évtizedre koncentrál: bemutatja a kezdeti éveket, a női portrék sorát, majd felvillantja az intim hangulatú enteriőröket. Az elvarázsolt kert mellett látható Rippl-Rónai legfontosabb szőnyege, a Vörös ruhás nő, Maillol egyik legelső faszobra, majd a Nabihoz csatlakozott művészek és barátaik munkái.

Külön egység idézi fel Rippl-Rónai banyuls-i látogatását, a tárlat befejező egysége pedig a két, immár elismert művész további pályáját mutatja be festményeken, szoborterveken, leveleken és filmrészleteken keresztül.

A 2015. április 6-ig látható kiállítást kétnyelvű, gazdagon illusztrált katalógus kíséri. A látogatókat angol és magyar nyelvű audioguide és okostelefonos alkalmazás is segíti, de a gyerekek számára külön audioguide is készült.

A kiállításról részletesebben a Magyar Nemzeti Galéria weboldalán!