©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Baktay Ervin, az indológus indián

Egy „játékos ember”: a festőművész, író, indológus, földrajztudós, asztrológus, muzeológus, művészettörténész és indián Baktay Ervin kiállítása ma nyílt és holnaptól látható a Hopp Ferenc Múzeumban.

India kultúrájának egyik legfontosabb korabeli kutatója, számos könyvével, cikkével, kiállításrendezésével mindmáig legnagyobb magyar népszerűsítője volt az alig több mint ötven éve elhunyt Baktay Ervin (1890–1963). Festőművészként indult, majd fordításaival, tanulmányaival, útikönyveivel szerzett nevet magának, s a mára világhírűvé vált indiai festőnő, Amrita Sher-Gil nagybátyjaként családi élete is szorosan kapcsolódott Indiához. Mindeközben jelentőset alkotott földrajztudományokban, asztrológiában, művészettörténetben, Kőrösi Csoma Sándor hazai kultuszát pedig egyenesen Baktaynak köszönhetjük. Sokoldalú tehetségét azonban nemcsak műveiben bontakoztatta ki. Gyermekkori élményei révén barátaival 1924-ben megalapította a vadnyugati, majd 1931-ben az indián-játékot, melyet az észak-amerikai indián törzsi tanács is elismert.

A Baktay sokrétű személyiségét bemutató kiállítás megjeleníti családjának eddig sok tekintetben feltáratlan történetét, mely jó példája a kiegyezés korában kialakult birtokos osztály polgárosodásának. Baktay és művészbarátai festményein keresztül pedig a müncheni Hollósy-iskola utolsó éveinek eddig alig kutatott működéséről kaphat képet a látogató. Ugyancsak megismerhető a később bábművészként híressé vált Blattner Géza műtermében a húszas évek elején megrendezett görög-római „Symposionok” szabados szellemisége, melynek vezéralakja a fiatal Baktay (Eroinos Baktaios) volt.

Baktay személyes életterén (könyvtára, dolgozószobája) és művein keresztül válik láthatóvá irodalmi, fordítói és útleírói működése, melyhez hozzátartozik korszakos jelentőségű első indiai útjának, a Magyar Földrajzi Társaságban játszott szerepének, Kőrösi Csoma Sándor magyarországi kultusza megteremtésének és asztrológiai munkásságának megjelenítése is. Mindezt „India” című diafilmjének (1956) képanyaga és nyugat-tibeti útjáról készült rádiós előadása (1956) egészíti ki.

Nem csak Nyugat-Tibetben gyűjtött tárgyai képezik érdekes színfoltját a kiállításnak. Muzeológusként Baktay dolgozta fel először a Hopp Múzeum indiai és nepáli gyűjteményét, melyeknek legjelentősebb darabjai részben rekonstruálják az 1951-ben megrendezett, hatalmas sikerű, India kultúráját átfogóan bemutató kiállítását is.

Izgalmas részlet a Baktay által műtermi körülmények közt megalapított vadnyugati város és a dunai indián törzs életének bemutatása, ahol maga Baktay volt a Sheriff (E. H. Bucktye) és a Főnök (Heverő Bölény). Életüket két, Baktay által 1935-ben rendezett, eddig szinte teljesen ismeretlen némafilm („A sápadtarcú varázsló”, „Heverő Bölény táborában”) is megjeleníti.

A kiállításhoz előadás-sorozat, izgalmas szakmai és társművészeti programok, és a felvetett témák sokoldalúságához illeszkedő múzeumpedagógiai tevékenység kapcsolódik. A kiállítás megnyitására készül el Az indológus indián című tanulmánykötet, mely harminckilenc tanulmánnyal, három függelékkel, és egy mindenre kiterjedő bibliográfiával mutatja be Baktay Ervin működését. Ugyancsak a kiállítás alkalmával készült el Baktay eddig kéziratos fordításának kiadása, a Huckleberry Finn, valamint a Hopp Múzeum sorozatában nemrég megjelent kötet, Baktay önéletrajza, a Homo ludens.

Az indológus indián – Baktay Ervin emlékezete

2015. március 11. – 2015. november 1.

Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum

(1062 Budapest, Andrássy út 103.)