Az interjú mint a kurátor és a művész közös médiuma
Az interjú mindig kölcsönös kommunikáció eredménye, amelyben mindkét fél egyenrangúan vesz részt, szoros együttműködésüknek köszönhetően pedig új szellemi termék születik. Kurátorok gyakran készítenek interjúkat művészekkel, akikkel dolgoznak.
A beszélgetés az elmúlt években kommunikációs csatornából a kurátor és művész közös médiumává vált.
Az interjúzás nagy mesterének Hans Ulrich Obrist számít, aki eddig több mint kétezer órányi hanganyagot készített el. Interjúalanyai művészek, építészek, zenészek, filmkészítők és kurátorok. A publikált párbeszédek közül a legjelentősebb talán az A Brief History of Curating című kötet, amely a kurátori tevékenység meghatározó alakjaival készített hosszú beszélgetéseket tartalmazza. Obrist úgy véli, az interjúk azért is fontos médiumok, mert a modern technika korában a számítógép és az internet elterjedése következtében az emlékezet szerepe is megváltozott. A világhálóról ránk szakadó, szinte végtelen információáradatban megtanultunk selejtezni a számunkra fontos és kevésbé lényeges adatok között, megjegyzésüket pedig többnyire az elektronikus hordozókra bízzuk. Korunkban már nem a tárgyak, hanem a kiállítások története alkotja a művészet történetét, amely kiállítások csak a róluk készült dokumentációk alapján maradhatnak fent az utókor számára. Éppen ezért az alkotók legnagyobb ellensége a felejtés lett. A kurátor feladata, hogy a művészeket és alkotói tevékenységüket megóvják a felejtéstől, és az emlékezet részévé tegyék. Ebben a folyamatban az interjúk kulcsszerepet játszhatnak.
A Magyar Múzeumok Online a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület internetes folyóirata. A Pulszky Társaság fenntart minden, a portál
bármely részének bármilyen módszerrel, technikával történő másolásával és terjesztésével kapcsolatos jogot.
Kedves Látogató!
A Magyar Múzeumok oldala megújult, ez a felület a korábbi tartalmak archívuma. Amennyiben az új oldalt szeretné böngészni e helyett, kattintson ide.