©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Az utolsó csavarig

A kiállítóteremben egy tárgy, egy fotó és egy videó. A régi, szétesőben lévő bútor, az íróasztal helyrehozása aprólékos asztalosmunkával. Asztalos Zsolt kiállítása.

A kortárs művészet – a modernizmus örököseként – természeténél fogva ironikus. Asztalos Zsolt kortárs képzőművész. Újabb munkái viszont egyre markánsabban patetikusak, mégha némi feszélyezettséggel viseltetik is ezért. Nagy szavakat mond ki. Véletlen, de már a neve erre készteti: Asztalos Zsolt, A. Zs. – a kezdettől a végig.

Új installációja is emelkedett. Lényege szerint: a munka dicsérete.

A kiállítóteremben egy tárgy, egy fotó és egy videó. A régi, szétesőben lévő bútor, az íróasztal helyrehozása aprólékos asztalosmunkával. Előttünk az eredmény, a százéves, hibátlanná újított bútordarab. A videón pedig követhetjük a folyamatot, a csiszolásokat, illesztéseket, ragasztásokat, polírozásokat, csavarozásokat. Épp ennyi: a szorgos kéz, az apró, gyakorlott mozdulatok, a műgond, a szakértelem, az anyag tisztelete, a munka becsülete. Pontos, fájdalmas, áhítatos – az első jelzők, amelyek a nézőben fölmerülnek.

Éppen ennyi. És éppen ennyivel több Asztalos Zsolt munkája azoknál az újabbkeletű műveknél, amelyek némiképp hasonló módon a tevékenység kezdeteihez nyúlnak vissza. Nem a látvány foglalkoztatja, bár minden ilyen installációja és videója formailag hibátlanul fogalmazott. Nem is a narratíva, az, ami a szerszámról, anyagról, mozdulatban rejlő formáról elmondható. S még csak nem is a technikaőrült világ közepén a kézművesség iránti nosztalgia. Amivel több: rezdülésnyi filozófiája.

Amely egyfelől magáról a történelem kreálásáról kíván szólni, a véletlenekről és a legendákról, múlt és jelen óhatatlan összekapcsolásáról. A hétköznapi történelem fölfedezésekor, a XIX. században sokat gondolkodtak ezen. És újabban megint ez foglalkoztatja a bölcselő szakmát facebook-vékonyságú jelenünknek kiszolgáltatottan.

Másfelől még ennél is mélyebbre szeretne látni egy lehelettel. Épp már a kimondhatatlanságig, a tárgy lelkéig. És azon lélekig, amely megpróbál szavakat találni magának, ahogy egy papírlapot magunk elé teszünk ezen a helyrehozott íróasztalon, s a toll után nyúlunk.

Asztalos Zsolt: Szétszedni és újra összerakni, Art9 Galéria (Budapest, Ráday utca 47.). 2015. november 12.– december 4.