©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Utánaszámoltunk

Fontos kollekciót mentett meg a feledéstől a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság,az ezt bemutató tárlat március 9-től látható Szegeden.

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) időt, pénzt és fáradságot nem kímélve méltó helyet biztosított Kürti Sándor gazdag számológép gyűjteményének és megrendezte a kiállítást. Így története során először, professzionális múzeumi körülmények között, a teljes nyilvánosságnak mutatkozhat be a közel félszáz darabból álló mechanikus számológép kollekció, amely a leghíresebb gyártók, így az Odhner, a Brunsviga és a FACIT alkotásaiból válogat, s egy évszázad kalkulátorait mutatja be. Az áram nélkül is működő, különleges szerkezetek megfelelnének funkciójuknak akár egy „posztapokaliptikus jövőben” is, hiszen sok közülük 60-80 éve is megbízhatóan működik.

A Számolj utána! kiállítás ideális helyszínen látható: az NJSZT állandó kiállítása mellett, amely ezer négyzetméteren mutatja be a modern informatika teljes történetét, világszínvonalon – és világritkaságként a kelet-európai és a nyugati informatika emblematikus tárgyait azonos gazdagságban felvonultatva. Így megtekinthetjük azokat az elektronikus számológépeket, zsebszámológépeket és számítógépeket is, amelyek a 70-es, 80-as évek során lassan feleslegessé tették a sokszor évtizedekig készített mechanikus számológépek gyártását.

Az ismeretterjesztést segíti, hogy az időszaki kiállításhoz kísérőkiadvány is készült, amely az NJSZT oldalairól bárki számára letölthető. A korábbi, az állandó kiállításhoz kapcsolódó átfogó informatikatörténeti könyv megvásárolható a kiállítás helyszínén és a szegedi Agora könyvesboltjában.

A kiállítás megnyitón tartott kultúrtörténeti előadáson többek között kitértek a számológéptörténet elfeledett egyéniségére, Wilhelm Schickardra – és a számológépek Pascaltól induló evolúciójára. Az NJSZT egykori főtitkára, a magyar informatika egyik úttörője, Kovács Győző gyerekkorára való visszaemlékezését idézte, amelyben a híres informatikus édesapja könyvelési szakértői tevékenységére emlékezett. Képes Gábor az NJSZT egykori főtitkára, a magyar informatika egyik úttörője, Kovács Győző gyerekkorára való visszaemlékezését idézte, amelyben a híres informatikus édesapja könyvelési szakértői tevékenységére emlékezett. A huszadik század közepén a könyveléshez kapcsolatos számolásokat fejben végezték és ellenőrizték. „Ha csak egy Odhner összeadónk lett volna, akkor bizony hónapok kulimunkájától szabadultunk volna meg – de nem volt”. A kutató az előadást azzal zárta, hogy maga a computer szó eredetileg a számológépeket kezelő matematikusok, munkatársak megnevezése volt, majd John Vincent Atanasoff nevezte el így, a világos elsőként, elektronikus számológépét. Ezt követően Kürti Sándor személyes emlékeket idézve mutatta be a kollekció begyűjtésének kalandos történeteit.