©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Hogy ünnepli 120. szülinapját a Műcsarnok?

A 70. születésnapját ünneplő Szemadám György festőművész alkotásaiból, a 80 éves Kováts Albertnek és a Magyar Festők Társásága tagjainak a munkáiból, valamint Zoltán Márai Flóra műveiből nyílt kiállítás kedd este a Műcsarnokban.

Az épület megnyitásának 120. évfordulóját ünneplő Műcsarnok Kertek és műhelyek című kiállítássorozata azon jeles mai alkotók előtt tiszteleg, akik szintén kerek évfordulót ünnepelnek, a tárlaton a felkért művészek újabb munkáit mutatják be.

Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: az első aranykor című kiállítás és a most nyíló három tárlat egyidejű bemutatásával a képzőművészeti folyamatosság tapasztalható meg a Műcsarnokban.

"Visszatekintés a múltba és az előretekintés a jövőbe együtt van jelen, most itt megjelenik a múlt, a jelen és a jövő hármasának a szövetsége" - mondta.

Szemadám György kiállításának kurátora Vörösváry Ákos volt. Sturcz János művészettörténész, az MMA levelező tagja hangsúlyozta: Szemadám György nem datálja műveit. Festészete olyan, mint egy önálló zárt belső álomvilág, amelyben nincs változás vagy mozgás: minden csendes, békés meditatív.

Szemadám György eredetileg ornitológus, madarakkal foglalkozó tudós szeretett volna lenni; képeinek kezdetektől fogva egyik legjellegzetesebb témája a madár. Madarai közvetítők: szellemi átjárók, spirituális kapuk küldöttei. Művei valóságos vagy belső szellemi önarcképek, ahol a madarak emberek módjára viselkednek. "Néhol egészen közeli nézőpontból láthatjuk őket, amitől azok portrészerű arcokká válnak, akiknek szemébe nézve, azon keresztül a lelkükbe tekinthetünk " - mondta Sturcz János.

A Kertek és Műhelyek sorozat másik kiállításának címe 80+20 Kováts Albert és a Magyar Festő Társasága. A kiállítás kurátora Szeifert Judit. Heinrich László művészeti író megnyitójában hangsúlyozta, hogy a 80 éves Kováts Albert a magyar festészet egyik doyenje, aki kulturális szervezőként is tevékenykedik. Húsz évvel ezelőtt egyik alapítója volt, 2002 óta pedig elnöke a csaknem 300 tagot számláló Magyar Festészeti Társaságnak. A művész önálló kiállítása mellett a társaság 27 tagjának munkái szerepelnek a tárlaton.

Heinrich László hangsúlyozta, hogy a kollázs az 1980-as években vált kizárólagos műfajjá Kováts Albert művészetében, de mint képszerkesztési elv folyamatosan jelen van életművében.

Munkásságának másik, kontinuitást jelentő tényezője a tematika: a visszatérő szereplők és motívumok - diktatúrák arctalan katonáinak, tisztjeinek, uralkodóinak és szenvedő alanyainak - jelenléte. Kováts Albert művészetének emblematikus alakja Übü, illetve az "übüséget" képviselő egyéb lények. Képeinek fontos motívuma a labirintus, a hálózat, a térképszerkezet, amely jelképesen az emberi lét, illetve a mindenkori hatalmak útvesztőinek megjelenítése is - mondta Heinrich László.

Zoltán Mária Flórának Az avignoni hálószoba címmel nyílt kiállítása, amelynek kurátora Mayer Marianna volt.

Vadas József művészettörténész megnyitójában hangsúlyozta, hogy a művész közelgő születésnapja adta az apropót a kiállításhoz, amely eltér a hagyományostól. Kamarabemutatóként válogatás látható a művész legújabb periódusából.

A kiállítás 2013 és 2016 között készült képeit vonultatja fel, amelyek önállóságuk ellenére is ciklust alkotnak. Műveinek hátterében jól felismerhetően ugyanaz a motívum, az alkotó által az univerzum alapegységének tekintett négyzet jelenik meg. A 2013-as stílusváltást követően legújabb korszakának munkái színgazdag, nonfiguratív festmények - hívta fel a figyelmet.

A három művész kiállítása január 8-ig tekinthető meg.