Korniss Dezső-kiállítás Szentendrén
KIÁLLÍTÁS
Korniss Dezső (1908-1984) képzőművész alkotásaiból látható válogatás szerdától Tücsöktánc a lét határán címmel a Szentendrei Képtárban.
Bodonyi Emőke kurátor, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) művészettörténésze kiemelte, hogy a modern magyar művészet egyik klasszikusával találkozhat a közönség, a tárlat a művész néhány kimagasló értékű remekművét is tartalmazza, köztük az 1948-ban festett Tücsöklakodalom című festményét. „Ez a kép szerepel a tárlat középpontjában, ehhez kapcsolódóan került be a kiállításba több, kiemelkedő hazai gyűjteményből kölcsönzött műalkotás is.”
A szakember felidézte, hogy Korniss Dezső – aki már a Képzőművészeti Főiskolán is a progresszív művészeti törekvésekkel rokonszenvezett – Bartók Béla munkásságára hivatkozva nyúlt vissza a népművészethez, hogy azt integrálja az avantgárd formanyelvvel. Barátjával, Vajda Lajossal ehhez Szentendrén eszményi helyszínt találtak, ahol 1935-ben a helyi paraszti és tárgykultúra motívumkincsét feldolgozó gyűjtésbe kezdtek.
1945 után, az európai orientációjú magyar művészetet képviselő Európai Iskola időszakában, Korniss második szentendrei korszakában számos játékos, néhol drámai asszociációkat keltő szürrealista kompozíció született, köztük a magyar folklór több elemét ötvöző Kántálók (1946), a Mezei Vénusz (1947), a Tücsöklakodalom (1948) és a Reménytelen harc (1948). A kiállítás egyik kuriózuma a Tücsöktánc, az eredetileg 12 darabos sorozatból most tíz kis méretű remekmű látható.
A művészettörténész elmondta: Korniss Dezső színekben, tiszta vizuális képletekben gondolkodó intellektuális művész volt, emellett a kivitelezésben kérlelhetetlen, a mívesség tisztelete, a formai tökély elkötelezett híveként alkotott. Ezért is emlegették még életében a tökéletesség, a mesterségbeli megbízhatóság állandó mércéjeként. Munkássága több szálon kapcsolódott a művészeti nyelv megújítására irányuló avantgárd törekvésekhez, miközben a tradícióból is táplálkozott. Ezért is mondta róla festészetének egyik legavatottabb szakértője, Németh Lajos, hogy „a vizualitás nyelvén Korniss beszél magyarul a legszebben.”
Bodonyi Emőke megjegyezte, hogy már Korniss életében is ünnepnek számított egy-egy kiállítása, mert önálló tárlattal ritkán lépett a nyilvánosság elé.
A tárlat június 18-ig látható a Szentendrei Képtárban.
