Vizuális nyitás a múzeumokban

BESZÁMOLÓ

A MOKK szakkordinátorai május végén rendezték meg az Utazó konferenciát, ezúttal az egri Dobó István Vármúzeumban, Vizuális nevelés a múzeumpedagógiában címmel.

Cikk küldése

e-mail:

Vizuális nevelés a múzeumpedagógiában címmel szerveztek konferenciát május végén a Múzeumi Oktatási és Képzési Központ (MOKK) kezdeményezésére az egri Dobó István Vármúzeumban. Az eredetileg a Műcsarnok  és a Miskolci Galéria kezdeményezésére létrejött eszmecsere a nyolcadik alkalom volt abban a sorozatban, mely 2009-ben kezdődött a Műcsarnok Mi Vida – Menny és pokol című kiállításához kapcsolódó Utazó konferenciát követően, ahol a felnőtteknek szóló múzeumpedagógiai programokkal foglalkoztak. Éliás István, a MOKK múzeumpedagógiai szakkoordinátora elmondta, négy éve azzal a felismeréssel kezdődött a munka, hogy a magyarországi múzeumok leginkább művészeti kiállításokat rendeznek időszaki tárlatként. Ehhez azonban sok esetben nem társult megfelelő múzeumpedagógiai foglalkozás, illetve a pedagógusok bevonása sem volt megfelelő mértékű a kiállítások megismerése és megismertetése szempontjából. Gyakran a múzeumpedagógusok a múzeumi órák tervezése és vezetése során nem tudták kihasználni a művészeti múzeumpedagógia lehetőségeit, nem ismerték alapelveit, eszközeit és módszereit. A szakmai tapasztalatcsere- sorozattal sikerült lehetőséget teremteni arra, hogy a területet jól ismerő szakemberek bemutassák munkájukat, megosszák tapasztalataikat, és egyben megismerjék mások munkamódszereit és eszközeit – tette hozzá Szabics Ágnes, a Műcsarnok múzeumpedagógusa.

Az egri rendezvény részeként a Dobó István Vármúzeum képtárát H. Szilasi Ágota művészettörténész mutatta be. Mint kiemelte, a főiskolás korosztályok, csoportok bevonása azért is fontos, mert olyan többlettudást adhat a hallgatóknak, amely segíti a festészeti látásmód tanulmányozását. Rávilágít arra, milyen festészettechnikai megoldásokat alkalmazhatnak a későbbiekben. H. Szilasi Ágota kiemelte, a szélesebb rétegek elérése érdekében szükséges a vizuális nyitás, vagyis a múzeum nem szűkíthető le egyes korosztályokra, ez elengedhetetlen a műélvezeten túli tudás közvetítésében. Példaként említette, hogy az intézmény több éve partner az Egri séták nevű, civil kezdeményezésre létrejött, esetenként több száz embert is odavonzó rendezvénysorozatban. Így azt a tudást, amely Eger művészeti értékeiben rejlik, a Dobó István Vármúzeum ki tudja használni. Egy másik kihasználható forrás az intézményhez köthető, több évtizedes múltra visszatekintő nyári vártáborok léte. A sok esetben négy héten át tartó, turnusonként akár harminc fiatalt fogadó programban nemcsak hadtörténeti foglalkozásokkal kötik le a fiatalok figyelmét és energiáit, hanem a múzeumpedagógusok a művészetek iránti érdeklődést is igyekeznek felkelteni a résztvevőkben. Az egri vár képtárának festményei sok hadieseményt, viselettörténeti régiséget ábrázolnak, amelyek az alapvető múzeumpedagógiai célokkal egybeeső információkat juttathatnak el a fiatalokhoz. Ezen túl a múzeum múzeumpedagógia kínálata több, a vizuális kultúrával foglalkozó programot kínál. Az egyik ilyen a Látva láttatni foglalkozás, amely elsősorban arra tanítja meg a résztvevőket, hogyan nézzenek egy műalkotást. H. Szilasi Ágota kiemelte: a foglalkozások legfontosabb eleme, hogy a résztvevők eredetiben nézhetik meg a tárgyakat. Egy festményt vagy szobrot síkképernyős vetítés helyett eredetiben és térben megtekinteni mélyebb élményt jelent. Sok vizuális elemet akkor ért meg igazán a befogadó, ha aztán a múzeumpedagógiai foglalkozás keretében beszélhet is az alkotásról. Ezért kell és érdemes megtanulni a kép nézését és értékelését, hiszen ez az út vezet a mélyebb befogadáshoz – fűzte hozzá az egri vármúzeum művészettörténésze.

Váradi Emese a budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium pedagógusa általános problémaként emelte ki, hogy a középiskolákban nagyon alacsony a vizuális kommunikáció óraszáma. Így a múzeumok és a vizuális neveléssel kapcsolatos ismeretátadásnak nehéz helyet keresni a leadható tudásanyagban. A múzeum és a pedagógus kapcsolatában fontos, hogy a pedagógus tudja, miért választ a gyerekek számára egy adott kiállítást. A szakember szerint az elérendő cél az volna, hogy a pedagógusok előbb tekintsék meg a kiállításokat, majd az órán beszéljék meg a gyerekekkel, és csak ezt követően kerüljön sor a csoportos múzeumlátogatásra. Nagyon fontos, hogy magának a tanárnak mi a viszonya a múzeumlátogatáshoz. A gyerekeket pedig motiválttá kell tenni, a témát kontextusba kell helyezni – és ennek a kontextusnak a legfontosabb megteremtője a múzeumpedagógus. Nagyon hatékony, ha a múzeumpedagógus az iskolában tart előadást vagy órát, majd ezt követi a múzeumlátogatás. Ez mind a figyelemfelkeltés elengedhetetlen eszköze, valamint a bizalmi kapcsolat kialakításának lehetősége a diákok és a múzeumpedagógus között. Mint Váradi Emese fogalmazott, nagyon fontos üzenet a kiajánlás, nem mindegy, hogy a múzeum mit és hogyan propagál a különböző korosztályoknak. Emellett jelentős feladat, hogy a tanárokat is motiválja, megtalálja azt a fogékony pedagógusi közeget, amelyre a múzeumi szakemberek partnerként támaszkodhatnak. Váradi Emese kiemelte, hogy hangot kell találni a különböző korosztályokkal, a középiskolás generációk megnyeréséhez hiteles, naprakész és lendületes kommunikáció szükséges. Az osztálykirándulások és a múzeumlátogatás helyével és szerepével kapcsolatban elhangzott, hogy ma Magyarországon a diákok jelentős része osztálykirándulás keretében jut el múzeumba. A középiskolás korosztály évente átlagosan kétszer látogat múzeumba. A középiskoláknak tehát alapvető szerepük van e korosztályok „kultúrafogyasztásának” kialakításában. Nehezíti a munkát – tette hozzá Váradi Emese –, hogy a jelenlegi szabályozás mellett a pedagógusok nem szívesen mozdulnak ki a diákokkal az iskolából, viszont alapvető szemléletmód-változást tükröz a szeptembertől bevezetendő kerettanterv, amelyben kötelező elemként szerepel a múzeumlátogatás évi két órában. Ez a magyarországi múzeumok számára is lehetőség.

A program zárásaként a kortárs művészeti kiállítások propagálásáról tekinthettek meg prezentációt az érdeklődők. A Webterv nevű múzeumpedagógiai projekt célja az volt, hogy a középiskolások a saját eszközeikkel szólítsák meg saját korosztályukat. Éliás István elmondta, hogy a művészetekkel foglalkozó múzeumpedagógia speciális terület a hazai múzeumi gyakorlatban. Azon intézmények, amelyekben hangsúlyosan jelen van az ilyen jellegű tevékenység, már korábban is megteremtették azokat a fórumokat, melyek kiváló színterei voltak a tapasztalatcserének (pl. Műcsarnok, Ludwig Múzeum). Magától értetődik tehát, hogy a jövőben az egrihez hasonló szakmai összejövetelek folytatódni fognak.