©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Harc, szerelem, utazás

Rákóczi-korabeli hadijátékok, irodalomtörténeti megemlékezés és a századfordulós Pozsony képei a hétvégi kínálatban. A Szegedi Szabadtéri Játékok közönsége sem marad múzeumi élmény nélkül.

Múltidézés katonákkal, faültetéssel

Ostromhétvégét rendeznek július 19. és 21. között Sárospatakon: a várat korhű ruhákba öltözött
katonák ostromolják meg ágyúkkal és kézifegyverekkel. Az ostromjelenet és a nyílt színi csata az Olasz-bástya Bodrog-part felőli részén zajlik majd, a kanócos muskéták, keréklakatos karabélyok és pisztolyok magyar, német és francia vezényszavak kíséretében dördülnek el. Az érdeklődők megismerkedhetnek a tűzfegyverek készítésének technikájával, használatával és a tüzérek életével, este pedig egy korabeli kocsma hangulata elevenedik meg sok muzsikával és énekszóval. Az ostromhétvégét vasárnap Tolcsvay László-Müller Péter Sziámi A hetedik fénysugár című Rákóczi-fantáziájának várudvari bemutatója zárja.

Fráter Erzsébetre, Madách Imre feleségére emlékeznek a Nógrád megyei Csesztvén július 20-án;

az emléknap dátuma egybeesik házasságkötésük 168. évfordulójával. Palman Imre, a falu polgármestere elmondta: első alkalommal szerveznek Fráter-emléknapot a Madách Imre Emlékmúzeum parkjában, a dél-nógrádi Csécsével közösen. Fráter Erzsébet Csécsén született, és az ottani római katolikus templomban tartották Madách Imre és Fráter Erzsébet esküvőjét 1845. július 20-án. Az emléknapon beszédet mond a két település polgármestere, Fráter Erzsébetről Andor Csaba, a Madách Irodalmi Társaság elnöke osztja meg gondolatait a jelenlevőkkel. A műsorban versek és énekek hangzanak el, fellép a két falu népdalköre, és rózsafát ültetnek Fráter Erzsébet emlékére Madách mellszobrának közelében. Csesztvének ez lesz az első önálló programja a Madách Imre Emlékmúzeumban azóta, hogy az új múzeumi törvény értelmében január elsejével az önkormányzat kezelésébe került Magyarország egyetlen Madách-emlékhelye.

Pozsonyi látképek – alföldi tájképek

Csütörtöktől a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Vármúzeuma látja vendégül a 19-20. századi

Pozsonyt. A Pozsonyi Városi Múzeum (Múzeum mesta Bratislavy) gyűjteményének mintegy 130 festményéből, iparművészeti tárgyából Zuzana Francová művészettörténész válogatta ki a Budapesten látható tárlat anyagát. Festmények, grafikák, litográfiák, akvarellek mutatják be a 19. század második felének és a 20. század első felének pozsonyi látképét, háztetőit, a város jelképének számító várat, épületcsoportokat. A látogató így nyomon követheti a városkép változásait a 19. század első felétől kezdve egészen az 1960-as évekig. Olyan neves művészek alkotásait vonultatja fel a tárlat, mint Schurmann Miksa (1890-1960) vagy Mack Lajos (1876-1963) festőművész, emellett látható Lerchner Gusztáv 1941-ben készült pozsonyi vedutája a várral és Schubert Gyula grafikája a pozsonyi háztetőkről ugyancsak a várral. A tárlaton iparművészeti tárgyakat is bemutatnak: városi látképekkel díszített porceláncsésze, tányér, gravírozott, csiszolt üvegtárgyak és tubákos szelence is látható a vitrinekben.

Az alföldi festészet meghatározó alakja, Tornyai János több mint félszáz, döntően magántulajdonban lévő képéből nyílik emlékkiállítás pénteken a szegedi Reök-palotában. A tárlat a Reök-palota nyári kiállításainak sorába illeszkedik, ahol minden esztendőben – a Szegedi Szabadtéri Játékok időszakában – magángyűjtemények a nagyközönség számára ritkábban látható kincseit mutatják be. A szecessziós palota négy emeleti termében látható festmények sorsa regénybe illő: Tornyai János halála után hagyatéka körül ugyanis vita alakult ki családja és Hódmezővásárhely között. Özvegye az 1930-as évek végén több mint hétszáz képét rejtett el egykori műtermében, a festmények csak a nyolcvanas években kerültek elő egy átalakításkor. A tárlaton látható képek többsége az alföldi piktúra nemes hagyományait folytató, Hódmezővásárhely és Mártély környékét megörökítő tájkép az 1910-es, 1920-as évekből. Ezt egészíti ki néhány – a hódmezővásárhelyi Tornyai Múzeumtól kölcsönzött – tájkép és akt.