Hagyomány és innováció Szentendre múzeumaiban

Elkerülik a múzeumodat, láthatatlannak érzed megad, programjaidat. Múzeumpedagógiai kiáltvány Szentendréről!

Cikk küldése

e-mail:

A Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságát – a többi megyei múzeumigazgatósághoz hasonlóan – 1962-ben hozták létre. A megye székhelye – sajátos földrajzi helyzetéből adódóan – a 17. század óta a fővárosban van, így a múzeumigazgatóság is a Vármegyeházán kezdte meg működését. 1968-ban – mivel a szervezetbe integrálódó múzeumok száma egyre emelkedett, s a gyűjteményeik is folyamatosan gyarapodtak, sürgetőbbé vált a megfelelő múzeumi háttér és a szakmuzeológusi gárda kiépítése is. Az igazgatóság székhelyéül Szentendrét jelölték ki, amelyet ekkoriban kezdtek Pest megye „kulturális fővárosává” fejleszteni.

A Megyei Múzeumigazgatóságot 1972-ben, a Ferenczy Károly városi múzeum új épületszárnnyal bővített épületében helyezték el, s ezzel egy időben nyílt meg a Ferenczy család állandó gyűjteményes kiállítása is. 1973-tól, a Kovács Margit Kerámiagyűjtemény megnyitásával kezdődött el az az expanzív múzeumfejlesztés, amelynek során a szentendrei festészet nagyjainak életművét bemutató kismúzeumok mellett időszakos kiállítótermek is nyíltak. Szentendre az 1985-ben lezárult folyamat eredményeként a PMMI 8 állandó kiállításával és 2 időszakos kiállítóhelyével nemcsak a művészetek, hanem a múzeumok városává is vált, a Kovács Margit Gyűjtemény pedig több mint 15 éven át az ország egyik leglátogatottabb közgyűjteménye volt. 1975–76-tól a szakmuzeológiai osztályok mellett a Közművelődési Osztály is megkezdte működését: művelődésszervezők, múzeumpedagógusok és tárlatvezetők gazdagították a múzeum kínálatát.

Derűre ború?

Az 1980-as évek végén, különösen a rendszerváltás után a megváltozott múzeumlátogatói szokások és -elvárások következtében a látogatószám, ahogy országosan, Pest megyében is csökkenni kezdett, s ez a Szentendre mindennapi életébe szervesen beilleszkedni kívánó megyei szervezet számára is kihívást jelentett. Bár a PMMI megyei önkormányzati fenntartású intézmény, közönségkapcsolati tevékenysége elsősorban a városra és a környező településekre irányul.
Az állandó kiállítások tervszerű felújítása mellett a marketing- és közönségkapcsolati tevékenység megélénkülésétől várhatjuk a múzeumok iránti érdeklődés megújulását.
Legfontosabb célcsoportjaink közé tartoznak a helyi és a kistérségben lakó óvodások, általános és középiskolások, ők azonban egyénileg igen ritkán, inkább a családdal együtt jönnek hozzánk.

Tartalmasabb múzeumlátogatást a családoknak!

- Több éve minden jelentősebb – és gyermekek számára is befogadható kiállításunkhoz Családi Napot hirdetünk meg, amelyen a kiállítás ismertetése után a múzeumpedagógusok kreatív művészeti foglalkozásokat tartanak.

- A kiállítóterekben „múzeumpedagógiai sarkokat” (asztal, székekkel) rendeztünk be, az adott kiállításhoz kapcsolódó eszközökkel, kreatív fejlesztő játékokkal, itt – míg szüleik a kiállítást nézik meg – a gyermekek kedvükre játszhatnak és alkothatnak, s műveiket hazavihetik.

- 2011-ben indult el a házilagosan nyomtatott, ezért könnyen aktualizálható, jelképes összegért árult foglalkoztató füzetek megjelentetése, amely szintén a kisgyermekes családok számára teszi hasznosabbá és egyúttal élvezetessé a kiállítások meglátogatását.

Használható programot a családoknak!

A családi programokon kívül a gyerekek leggyakrabban szervezetten, óvodás- vagy iskolai csoport tagjaként látogatják a múzeumokat. Ezért valójában nem is a gyerekek, hanem a pedagógusok múzeumok iránti érdeklődésének felkeltése eredményesebb.

- A pedagógusok számára indítottuk el 2010. év végén az időszakos kiállításokhoz kapcsolódó „Beavatás” programsorozatot. (Az erről készült rövidfilm itt látható!) Ezek a találkozások alkalmat adnak arra, hogy a tanárok megismerjék a kiállítást, maguk is kipróbálják a tárlathoz ajánlott múzeumpedagógiai foglalkozásainkat, s egyúttal tájékozódhatnak arról, hogyan tudják a múzeumban megszerezhető ismereteket, a kreatív-készségfejlesztő elemeket beépíteni óvodai, iskolai munkájukba.

- A pedagógusok múzeumi ismereteinek bővítésére 2010-ben megkezdtük – megyei múzeumi szervezetben elsőként – a helyi és a város vonzáskörzetében dolgozó tanárok számára egy öt modulból álló 30 órás akkreditált képzési program felépítését, melynek célja a szentendrei művészet és a képzőművészeti állandó kiállítások megismertetése.

Üzenj a távolmaradóknak!

A múzeumok számára ma már elengedhetetlen feladat új célcsoportok feltárása, a legkülönbözőbb – eddig a kiállításainktól távol maradó – társadalmi rétegek megnyerése.
A városhoz fűződő kapcsolatainkat kívánjuk tovább mélyíteni, sőt hagyományt is szeretnénk teremteni azzal, hogy minden időszaki kiállításunkba meghívjuk a helyi önkormányzati képviselőket: „Vendégségben” programunkban a kiállítás kurátora tartja a tárlatvezetést.

- A helyi lakosság érdeklődését kívánjuk fokozni azzal, hogy a Szentendre és Vidéke újságban folyamatos médiakampányként – havi rendszerességgel – az állandó és az időszakos kiállításokhoz érdekes nyereményjátékokat hirdetünk.

- Az Önkéntesség Európai Éve 2011 programhoz kapcsolódva – a júniusi Múzeumok és Galériák Éjszakája (ebben a formában most debütáló rendezvényünk) és a júliusban Szentendrén megszervezett Európai Népek Fesztiválja bonyolítására – májustól megkezdtük a toborzást, novembertől pedig a legaktívabb jelentkezőkkel Szentendrén is elindul a múzeumi önkéntes program, melynek kapcsán elkezdődhet a Múzeumi Baráti Kör szervezése és működése is.

- Szélesebb körű publicitásra számítunk az idei budapesti Múzeumok Majálisán bemutatatott különleges, rendkívüli és formabontó tárlattal: az Artkamion programban a PMMI cége, a Museum Complex Kft. egyik műtárgyszállító kamionjában Kovács Margit eddig még be nem mutatott, raktárakban rejtőzködő szobraiból rendezünk kiállítást.

- A 2011 januárjában ismét megnyitott, megújult Kovács Margit Múzeum új célcsoportként a vakokat és gyengénlátókat is szeretné megszólítani „Tapintható tárlatával”, s ilyen megérinthető tárgy természetesen az Artkamionban is lesz május 21–22-én. (Olvasd el cikkünket!)