©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Pompás programok csütörtökre

Három programot ajánlunk holnapra: témában és időben meglehetősen távoliak egymástól.

Múzeum+ Pompa és Élő MúzeumCafé a Magyar Nemzeti Galériában

Az MNG most futó Zrínyi-kiállítása kapcsán Barokk élet, barokk halál címmel rendeznek beszélgetést az Élő MúzeumCafé sorozatban. Zrínyi Miklós költő, hadvezér és államférfi volt egy személyben; kora egyik legjelentősebb főúri családjának legjelentősebb tagja, a török elleni harcokhoz kapcsolódó közép-európai nagypolitika egyik legfontosabb alakítója. Tavaly ősszel volt háromszázötven éve, hogy Csáktornyához közel halálos vadászbalesetet szenvedett. A mostani csütörtöki beszélgetésén Rostás Tibor művészettörténész, a kiállítás kurátora; Hausner Gábor történész, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos munkatársa és G. Etényi Nóra történész, az ELTE Bölcsészettudományi Karának docense próbálja megtalálni az igazságot a Zrínyi életét és halálát övező legendák mögött.

A pompa lesz a csütörtöki Múzeum+ estjének témája, így szó lesz régi és új főurakról, a barokk művészet pompájáról, gazdagon terített asztalokról, pompás ruhákról, de az estén a Sauska borok, pezsgők és a kiállítóterek különleges fényei is a "pompás hangulatot" szolgálják.Az MNG kiállításaiban Ugron Zsolna író és Lakatos Márk stylist tartanak tárlatvezetéseket, de a látogatók tematikus sétákon is részt vehetnek: Főúri csillogás címmel a múzeum Zrínyi-kiállítását ismerhetik meg az érdeklődők, míg a 19. századi gyűjteményben Pompás öltözékek, a barokk gyűjteményben pedig Pompa az asztalon címmel hirdettek tárlatvezetéseket. Vajon mikor ábrázoltak először pezsgőt a képzőművészetben? Hogyan vált az osztriga a luxus és a vágy szimbólumává? Ilyen és hasonló kérdések kerülnek terítékre Sepsey Zsófia művészettörténész előadásán, amelynek során kiderül, hogy a gasztronómia milyen fontos témája a képzőművészetnek.
Az Ékezet Galéria ötvösművészei minikiállításon mutatják be a témára reflektáló ékszereiket, és workshopon segítenek az érdeklődőknek abban, hogy ők is "pompás" darabokat készíthessenek.
A csütörtöki Múzeum+ esten a Rippl-Rónai és Maillol - Egy művészbarátság története, a Maillol hatása a magyar szobrászatra, a Költő, hadvezér, államférfi - Zrínyi Miklós (1620-1664), valamint a Fordulópontok - a huszadik század 1914, 1939, 1989 és 2004 tükrében című kiállítások is 22 óráig látogathatók.

KOLLEKTÍV ORNAMENTIKA - előadás-sorozat a Kassák Múzeumban

Szegedy-Maszák Zoltán: Minta a szövegben. A nyelv és a beszédmód mint ornamentika a kódfejtés és a fecsegőrobotok szempontjából
Gyakran kényszerülünk számunkra nehezen érthető közlések vagy kódok, szokatlan mintázatok értelmezésére. Hasonló feladattal birkózunk ilyenkor, mint amire a mechanikus szövegértelmező programokat tervezték. Akár kódfejtésről, akár intelligens beszélgetőpartnerként való viselkedésről van szó, a feldolgozandó mondanivalót a nyelvi szerkezetek és kulturális kódok, beszédmódok mintázatából kell kibogarászni. Az előadás a nyelvi és kulturális ornamentikákba csomagolt információ felfedezését és megfejtését célzó módszerek, algoritmusok világába nyújt betekintést – természetesen a teljesség legszerényebb igénye nélkül.

Helyszín: Kassák Múzeum (Óbuda, Fő tér 1.)
Időpont: 2015. február 5., csütörtök, 18.00

A kommunista rendszer esete a szocializmus eszméjével

A Kádár-rendszer ideológiájának és annak zavarainak bemutatásával folytatódik az Emlékpont történelmi szabadegyeteme. Löffler Tibor politológus Szocializmus? Kommunizmus? Átmeneti társadalom? címmel tart előadást a SZE-EM-en február 5-én, csütörtökön 17 órakor a hódmezővásárhelyi közgyűjteményben (Emlékpont, 6800 Hódmezővásárhely, Andrássy út 34.).

Löffler Tibor, az SZTE-ÁJTK Politológiai Tanszékének oktatója az ideológiai zavarokkal küszködő Kádár-rendszert tárja hallgatósága elé. A rendszer vezetői és hívei öntudatos kommunisták voltak, akik azonban a kommunizmus eszméjével a gyakorlatban nem tudtak mit kezdeni. A társadalom a "szocializmus építését" folytatta, de a "szocializmus" igazából egyfajta ideológiai pótlék volt, ami sebezhetővé is tette a rendszert, mert a szocializmusnak sokféle eszménye és elmélete létezett - írja előadásának bevezetőjében a Szegedi Tudományegyetem docense. Löffler Tibor szerint a rendszer bomlásához az is hozzájárult, hogy végül az állampárton belül is egyre többen fordultak a szocializmus olyan eszméihez, amelyek megkérdőjelezték a rendszer értelmét és létjogosultságát.