©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Széphalmi Szó-Kincs-Tár(s)

A Petőfi Irodalmi Múzeum - A Magyar Nyelv Múzeuma nívódíjas programja.

A Magyar Nyelv Múzeuma hazánk egyetlen nyelvi múzeuma, az intézmény a Petőfi Irodalmi Múzeum főosztályaként működik. A múzeum Kazinczy Ferenc egykori birtokán, a nyelvújító sírjának és emlékcsarnokának szomszédságában található. Az intézmény küldetése, hogy a hely adottságait, a genius loci kisugárzását is hasznosítva a magyar nemzeti műveltség egyik alapértékét, az anyanyelvi kultúrát közvetítse az érdeklődőkhöz.

Az intézmény múzeumpedagógiai tevékenységének középpontjában az anyanyelv-pedagógia, az anyanyelvi nevelés áll. Múzeumpedagógiai kínálatát az elmúlt időszakban folyamatosan bővítette, de eddig nem tudott egy nagyszabású, több foglalkozástípusból álló programot megvalósítani. Erre adott lehetőséget az intézmény 2014 augusztusában elindított, tanórán kívüli iskolai programokat megvalósító múzeumpedagógiai fejlesztési projektje, a Széphalmi Szó-Kincs-tár(s). A pályázat az Új Széchenyi Terv keretében, európai uniós forrásból valósult meg.

A program újszerűségét elsősorban egyedisége adja: ez az első hazai anyanyelvi múzeumpedagógiai projekt, amelynek középpontjában az anyanyelvi ismeretterjesztés és az élményszerű anyanyelv-pedagógia áll. A program nemcsak gyakorlati tanulságokkal járt, hanem segített a nyelvi muzeológia és múzeumpedagógia elméletének és módszertanának fejlesztésében is. A projekt különlegessége, hogy a nyelvvel való foglalkozást interdiszciplináris módon végzi, vagyis segítségül hívja a társtudományokat (irodalmat, történelmet, művészettörténetet, lélektant stb.) és ezáltal a nyelvet a maga valóságában – úgy, ahogyan megjelenik az életünkben, ezer meg ezer szállal átszövi azt – tudja megmutatni.

A program legfontosabb érdeme az, hogy bebizonyította, a nyelvtant, illetve magát a nyelvet élményszerűen, játékosan és szórakozva is meg lehet ismerni, úgy, hogy közben a nyelvhasználói tudatosság és az anyanyelvi otthonosságérzet is erősödik.

A projekt az anyanyelvi művelődés és ismeretterjesztés területén két hiánypótló elemet is fel tud mutatni. Az egyik a kézzel írás népszerűsítése az írásbeliség történetének áttekintésével és a különböző írástechnikák kipróbálásával. Ehhez kapcsolódik a pályázat során létrehozott Íráspont, mely az íróasztallal, az alkotást segítő tárgyakkal azt a környezetet idézi meg, amelyben az írás szertartássá válhat. A programnak ez az eleme tehát nyelvi, történeti, technikai és érzelmi-hangulati kontextusban is elhelyezi a kézzel írást.

A másik kiemelendő kezdeményezés a nyelvi öröm fontosságának tudatosítása a nyelvi játékok és a nyelvi humor, valamint a témához kapcsolódó múzeumpedagógiai kiadvány által. E kiadvány jellegzetessége, hogy három korosztálynak szól, különböző nehézségi feladatsorokat kínálva. A Nyelvünk, életünk című múzeumpedagógiai kiadvány tartalmában és formájában is egyedülálló: egyrészt kevéssé tárgyalt témákat érint, másrészt „nyitogatós” megoldásával e témák összekapcsolódását, hálózatos jellegét jeleníti meg.

A projektben 16 témahetet, 15 témanapot és 30 vetélkedőt tartottak 2014. szeptember 1. és 2015. május 31. között. A programban tizenkét oktatási-nevelési partnerintézményből 585 gyermek és diák vett részt, három korosztályból: 1 óvodai csoport, illetve 8 általános iskola és 3 középiskola diákjai jöttek Széphalomra sátoraljaújhelyi, sárospataki intézményekből, valamint Mikóházáról és Pálházáról.

A négyalkalmas témahetekre 2014 októberében és novemberében. A Széphalmi hírmondó foglalkozáson a két középiskolás csoport egy „gyorstalpaló” újságíróképzésen sajátította el a szakma rejtelmeit: az alapvető sajtóműfajokat, a szerkesztőségek felépítését és működését. Ennek alapján – a feladatokat maguk között felosztva – elkészítették saját szerkesztésű újságjukat, a Széphalmi Hírmondót. Játszva, szórakoztató feladatokkal gyakorolták be a műfajokat, hogy minél színvonalasabb és műfajilag színesebb magazint készítsenek. Az általános iskolások a Múzsák ligete elnevezésű témahéten dobozmúzeumot készítettek a megszerzett tapasztalatok alapján. Végigjárva a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeumot, a Kazinczy Emlékcsarnokot és A Magyar Nyelv Múzeuma kiállításait a diákok ihletet kaptak saját tárlataik megvalósításához. Az inspiráló múzeumi túrák után, a témahét utolsó napján természettudományi, színházi és még számos témát feldolgozó dobozmúzeumot adtak át a közönségnek a diákigazgatók. A kreatív minitárlatok megnyitójára hagyományos módon, múzsák ihlette ünnepi műsorral is készültek az iskolások. A foglalkozás során megtudták, hogy a nyelvmúzeum a múzsák (az egymást termékenyítő tudományok és művészetek) otthona, ligete.

Az Orpheus nyomában témanapon négy általános iskola, a Kalamáris témanapon pedig egy középiskola diákjai ismerkedtek meg Kazinczy Ferenc életével és életművével, valamint az írásbeliség történetével. Kiemelten foglalkoztak a kézzel írással, ehhez a programelemhez kapcsolódott az Íráspont múltidéző és ösztönző installációja. A középiskolások alaposabban elmélyültek a magyar nyelvművelés sok évszázados történetében (melynek egyik kiemelkedő állomása volt a Kazinczy-féle nyelvújítás), és ráébredtek arra, hogy minden nyelvhasználó hat anyanyelvére, ezért felelős is anyanyelvéért mindig, minden életkorban, foglalkozástól függetlenül.

A kétalkalmas versenyeket korosztályonként más-más tartalommal kínálták, de a téma minden esetben a nyelvi humor és a nyelvi játék volt, a nyelvi öröm és a szórakoztatva tanulás, az élményszerű nyelvtanozás jegyében. A Szókincskeresők óvodás programra a Károlyfalva Óvodából érkeztek a gyerekek. A Szóvilág vetélkedőn nyolc általános iskola, míg a Szószaporítók vetélkedőn három középiskola diákjai vettek részt. A győztes csapatok egész napos jutalomkiránduláson vettek részt Balatonfüreden, ahol egy reformkori séta után többek között a Jókai Villát tekintették meg.

A projekt keretében három múzeumpedagógiai kiadvány is elkészült, e füzetek a foglalkozásokhoz kínálnak ismereteket és feladatokat, valamint továbbgondolkodásra ösztönöznek. A kiadványok a program három pillérét erősítik: a Kazinczy Ferenc élete és életműve, a nyelvtudomány és társtudományai és a nyelvi játék, nyelvi humor témát. A Kazinczy, a széphalmi Orpheus a nagy nyelvújító életét tekinti át játékos, ismeretgazdagító kérdésekkel, feladatokkal; külön fejezetet szentelve a Kazinczy és a művészetek témának. A Nyelvünk, életünk kiadvány a nyelv kevéssé emlegetett, de a 21. századi mindennapjainkat meghatározó titkaiba avat be; érdekes formai megoldással, a feldolgozás során a beszélgetésre, egyéni gondolatok kifejtésére is lehetőséget kínálva. Az Anyanyelvi kalandpálya három korosztály (óvodások, általános iskolások és középiskolások) számára kínál nyelvi játékokat, nyelvi humort, nyelvi örömöt; szórakoztatva mutatja meg anyanyelvünk gazdagságát, kreativitását, rugalmasságát. Ezek az intézmény első múzeumpedagógiai kiadványai.

A felfedezés, az anyanyelvi kultúra titkaiba való belemerülés minden foglalkozástípusnak kulcsmozzanata volt, a feladatok sikeres megoldása pedig a diákoktól állandó megbeszélést, közösségi munkát, csapatjátékot és kreativitást igényelt, ezért a gyerekek az együttműködés stratégiáit is elsajátították.

A foglalkozásokat jól kiegészítették a demonstrációs eszközök és kellékek: a Kertfoglaló társasjáték és az óriás kirakó a munkára való ráhangolódásnak is eszköze volt; a Kazinczy korabeli női és férfiöltözet a múlt megidézésében segített, a titkosírástárcsák, a mese- és szópárnák az élményszerűséget, játékosságot erősítették.

A használt kiállításokat kiindulópontokként, a továbbgondolás ösztönzőiként alkalmazták a múzeum munkatársai. A Kazinczy Emlékcsarnok a Kazinczy-életmű feldolgozása és a nyelvvel való tudatos törődés feladatához adott inspirációkat, az újszerű „nyomozást” (egy elveszett kéziratot kell megtalálni, rejtvények-feladványok megszerzésével, három szereplő „bőrébe bújva”) kínáló Nyelvlesen a nyelv titkai után való kutatásra ösztönzött, és olyan kérdéseket vetett fel, amelyek megválaszolásához a nyelvészet mellett a társtudományokra és az élet jelenségeinek megfigyelésére is szükség van. A Kazinczy és a művészetek kiállítás a testvérmúzsák, az alkotó tevékenység nevelőerejére és személyiségformáló hatására mutatott példát.

A program szorosan kapcsolódott a tananyaghoz, a tematika és a megközelítés révén nemcsak a magyar nyelv és irodalom legfőbb témáihoz, hanem az ember és társadalom, művészetek területek által a történelem, művészettörténet és etika tantárgyakhoz is. A magyar kultúra alappillére az anyanyelv – a program küldetése, nevelési célja az anyanyelvhez való kötődés megerősítése volt, az, hogy a diákok minél jobban és tudatosabban érezzék magukat anyanyelvükben. A kulturális örökség megismerése és átadása a projekt kulcsgondolataként meghatározta a foglalkozások módszertanát – az anyanyelvi kultúra egészétől a hagyományos kommunikációs formákon (pl. a kézzel írás és történetmondás) és az irodalmi örökségen át a regionális és helyi szellemi kincsekig (Kazinczy életművének helyi vonatkozásai) tudatosította a megőrzendő értékeket.

A Széphalmi Szó-Kincs-Tár(s) első a témában, így a hazai anyanyelvi múzeumpedagógia alapprogramjának, a tanórán kívüli anyanyelv-pedagógia mintaprojektjének tekintendő.