Csokonai 150
AJÁNLÓ
A Csokonai Színház fennállásának 150 éves évfordulója alkalmából plakátkiállítás nyílt a debreceni b24 Galériában.
| Magyar Múzeumok Online |
2015-12-18 08:19 |
A mától látogatható A szinház fütve leend című tárlat átfogó képet ad a debreceni teátrum történetéről, a kiállítás rendezői a kezdetektől egészen napjainkig válogattak a fellelhető plakátok közül. A cím sem véletlen, hisz a színjátszás cívisvárosi kezdetekor egyáltalán nem volt megszokott, hogy az időjárás viszontagságaitól óvó, fűtött térben lehet színházat nézni, ezért ezt az újdonságot célszerű volt a plakátokon is jelölni.
A címadó idézet a kiállításon is látható Ernani-plakátról származik. A bemutatott alkotások között találni 1862-ből származót-mely még az ideiglenes játszóhelyek, a magtár, a szín, a fogadó, illetve a deszkaszínház emlékét őrzi, és szemügyre vehető a kőszínház második előadására készült plakát is, mely szerint – csakúgy mint előző napi megnyitón – október 8-án is „Jókainé asszony” szavalta el Jókai Mór erre az eseményre írt Prológját.
A kiállított színházi plakátok igazi korrajznak tekinthetők. A nézelődő nyelvtörténeti érdekességeket fedezhet fel a feliratokon, s az is beszédes, hogy melyik korban milyen tartalmakat tartottak fontosnak a készítők. Az első időkben csak feliratokat látni, később geometriai alakzatok is felbukkannak, hogy idővel a fotóművészet és a számítógépes grafikai megoldások is megmutathassák magukat.
Érdekes azt is szemügyre venni, hogy milyen típusú információk jelennek meg a plakátokon – melyeket kezdetben naponta készítettek, így mindig az aktuális dátum került rá. Ma már furcsának tűnhet, hogy régen a színpad gépezeteinek, díszleteinek a készítőjét és a karmestert jelölték, a rendezőt viszont nem tartották említésre méltónak; vagy hogy jó ideig az alkotóknak csak a vezetékneve volt olvasható, a keresztnevek csak később váltak fontossá. A színház 1915-ben vette fel a Csokonai nevet, az ezt megelőző névváltozatok, bélyegző-, illetve címervariációk is változatosak.
Érdekesség, hogy egyes gyakran műsorra tűzött drámai művek vagy operák megjelenítésének történetét, valamint a képzőművészeti trendeket követő sajátosságokat is nyomon követheti a látogató.
A körülbelül 150 – csak részben eredeti – plakátot felvonultató tárlaton természetesen a régi idők nagy nevei – Darvas Lili, Jászai Mari, Latinovits Zoltán – is föltűnnek, ám a készítő, grafikusokról sem ildomos megfeledkezni. A galériában mások mellett Józsa János, Móré Mihály, Bozó Gyula, Kónya Ábel, Ondraschek Péter, Árokszállási Ronald műveit láthatják az érdeklődők.
A kiállítást a b24 Galéria (Debrecen, Batthyány u. 24.) szervezi a Csokonai Színházzal együttműködésben, valamint Hajdú-Bihar Megyei Levéltár és az Országos Színháztörténeti Intézet és Múzeum támogatásával.
