©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Alternatíva március 15-én

A budapesti Kossuth Lajos téren, a Magyar Nemzeti Múzeumnál és a budai Várban lesznek az idei március 15-i állami ünnepségsorozat rendezvényei. Az alternatíva – egy része – itt olvasható:

Az 1848-49-es szabadságharc emlékére rendezett ünnepségek közül több is kötődik múzeumokhoz, és persze számtalan múzeumi kiállítás, műtárgy is kapcsolódik az ilyenkor középpontba kerülő időszakhoz.

Miből készült Gábor Áron rézágyúja?

Hogyan készítették az 1848-as ágyúkat, milyen technológiát alkalmaztak? A választ március 15-én délelőtt 10 és délután 2 óra között az Öntödei Múzeumban, (II. kerület, Bem u. 20), kapjuk meg, ahol Huszics György nyugalmazott öntőmester, múzeumpedagógus formázási bemutatóval egybekötött tárlatvezetést tart minden órában.  A belépés a nemzeti ünnepen ingyenes.

(A múzeum március 16-án technikai okokból zárva tart, de március 17-én ismét várjuk látogatóinkat Huszics György óránként induló interaktív bemutatóival melyekre e napon a normál belépő díjat kell fizetni.)

Aradi ereklyék Budapesten

A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából az egykori Aradi Ereklyemúzeum kincseiből nyílt kiállítás kedden Budapesten, a Hadtörténeti Múzeumban.

A tárlaton olyan relikviákat láthatnak az érdeklődők, mint Kossuth Lajos lőfegyvert rejtő sétapálcája, Aulich Lajos szablyája, Vécsey Károly fokosa vagy Kiss Ernő pisztolykészlete, de a Volt egyszer egy múzeum – válogatás az egykori Aradi Ereklyemúzeum kincseiből című kiállításon inkább azt igyekeznek bemutatni, hogy milyen tematikával működött az aradi múzeum.
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tárgyi emlékeinek és dokumentumainak összegyűjtését és bemutatását aradi értelmiségiek kezdeményezték a 19. század végén. A gyűjtemény Szabadságharcos Emléktárgyak Országos Múzeuma néven komoly hírnévre tett szert, és az egyik legjelentősebb szakgyűjtemény lett.     
Az állandó kiállításnak és a műtárgyraktárnak helyet adó múzeumépület 1913-ban készült el. A múzeum a két világháború között, majd az azt követő években is
látogatható volt, a szabadságharc centenáriumára kiállítást is rendeztek. A hatvanas évektől a tárgyak zömét a múzeumi raktárak mélyére száműzték, és az anyag csak 1990 után kezdett újra kutathatóvá válni. A gyűjtemény anyagának feldolgozását és bemutatását az aradi és a szegedi múzeum, valamint a budapesti Hadtörténeti Múzeum által uniós pályázaton nyert 200 ezer eurós támogatás tette lehetővé.
A Hadtörténeti Intézet és Múzeum március 13. és 16. között Forradalmi Forgatag címmel egyebek mellett hagyományőrzők bemutatkozásával, kisdobos képzéssel, kézműves foglalkozásokkal és tárlatvezetésekkel várja az érdeklődőket. Március 15-én a látogatók láthatnak szablyavívást és fegyverbemutatót, szerelhetnek ágyút és megtekinthetik a Honvéd együttes műsorát is.

A szabad ég alatt a Skanzenben

Március 15-én és a következő három napban a nemzeti ünnepé a főszerep Skanzenben. A felnőttek és gyerekek számos olyan programmal és foglalkozással találkozhatnak, amelyek 1848-hoz kötődnek.
A huszárpróbák alkalmával kiderül, hogy ki a legrátermettebb legény: kicsik és nagyok megmérettethetik magukat a gólyalábazásban, dárdahajításban, íjászatban, de csapatokat alkotva megütközik egymással a huszárcsákós 10. fehérvári huszárezred és az 5. Radetzky-huszárezred is, ahol a cél, hogy az egyik csapat áttörje a másik védővonalát és katonákat raboljon.
A csapatjátékok között szerepel még a Pallóküzdelem és a Várfoglaló, ahol a katonák "ágyúgolyókkal" lövik a vár fokán álló Habsburgok címerállatát, míg a védők feladata pajzzsal hárítani a találatokat.
A küzdelmekben megfáradt látogatók csákó-, kard-, hintaló- és játékhuszár-készítésben vehetnek részt a kézműves helyszíneken, a konyhákban frissen készül a Kossuth- és a pozsonyi kifli, de kiderül az is, miért tartják számon a túrós csuszát Petőfi, a citromos kolbászt pedig Kossuth kedvenc ételeként. A finomságokat testi-lelki betegségek elűzésére szolgáló házilag készített gyógyteákkal öblíthetik le a vendégek.
A portákon a népművészet mestereinek nemzeti jelképekkel díszített tárgyai sorakoznak majd és bárki bekapcsolódhat a fa-, csont-, szarufaragásba, bútorrestaurálásba, a saját kézzel kifaragott Kossuth-címert pedig haza is lehet vinni.
Március 15-én, a nemzeti ünnepen nemcsak programokkal, hanem nemzeti jelképeket rejtő tárlattal is készülnek a skanzen munkatársai. A világhírű, idén 110 éves halasi csipke mutatkozik be a bejárati épület kis kiállítóterében. A hófehér és leheletfinom cérnával, teljes mértékben kézimunkával készített egyedi csipkecsodákat április 15-ig állítják ki.