©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Válaszúton és azon is túl

Kolozsvártól északra található egy település, amelynek a nevét csodálkozva ízlelgeti az arra tévedt utazó – Válaszút.

A falu a Nagybánya felé siető széles főút két oldalán fekszik, és megkapó neve ellenére ismeretlenül nem is biztos, hogy megállásra késztetné az áthaladót. Pedig itt született a Magyarországon talán legismertebb erdélyi származású író, Wass Albert. A falu közepén ma is áll a 20. század elején még a gróf családjának birtokában lévő Bánffy-kastély, amely jelenleg nem látogatható.

Manapság más is hírét viszi Válaszútnak (románul Răscruci) a világban. Itt él Kallós Zoltán, néprajzos és népzenekutató, aki tavaly töltötte be 85. életévét. Az ő nevét viselő alapítvány és annak elkötelezett munkatársai működtetik a jelenleg 93 kisdiákot befogadó szórványkollégiumot.

Mit jelent a szórványkollégium?

Az udvar túloldalán az egykori vadászkastélyban tekinthető meg Kallós Zoltán rendkívül gazdag népművészeti gyűjteménye, amely gyönyörű tárgyi emlékeket őriz Erdély különböző vidékeiről és Moldvából, továbbá számtalan fotó és a Mezőség messze földön híres népzenei kultúráját megőrző hanganyag is fellelhető. A múzeum a hétfői napok, egyházi és állami ünnepek kivételével egész évben látogatható. Az iskolai szünetekben és hétvégén a kollégium étkezést is biztosító szálláshelyként üzemel, erről további információ itt olvasható.

Értékmentés nemzetközi porondon

Néhány kilométeres autózás után a sztrádáról letérve újabb csoda vár minket. Bonchida határában mesebeli kastélyóriást pillanthatunk meg, amelynek romos szárnyai mellett már a régi

A szintén a Bánffy család nevéhez kötődő bonchidai kastély a második világháború előtt fényűző báloknak és előkelő vendégeknek adott otthont, a mesés csillárok villanyárammal ragyogták be a termeket. A pazar berendezésről ma már csak korabeli fényképfelvételek tanúskodnak. Hihetetlen érzés, hogy ami a 15. század végén épült, és négy évszázadon keresztül állt és fejlődött, néhány évtized alatt mivé válhat. A háborús pusztítás, majd az azt követő szegénység és nélkülözés nyűtte romok szívbe markolók.

Kik azok az örmények?

A főútvonalon észak felé továbbhaladva elérjük Szamosújvárt (Gherla, Armenierstadt). A csendes kisváros nyugodt utcácskáival, zöldellő parkjával nem sejteti a dicsőséges múltat. Vasárnap

Az örmények leszármazottainak közössége igen összetartó, a prédikáció nyelve magyar, de a fiatalok arcvonásaiban visszaköszönő rég volt örmény egyházi emberek festményei alatt már keveredik a román és magyar szó, és mindkettő a hagyományok és az ősök emlékének ápolása, az egymás iránti rokonszenv nyelve.

Szék

Szamosújvárról szűk, kanyargós út vezet Székre, amely magyar sziget a környező vegyes lakosságú területek között. A dombok között megbúvó kis falu református temploma a 13.

Nem messze található innen Pusztakamarás, ahol Sütő András szülőházát látogathatjuk meg, Désaknán sós vizű kis tóval is büszkélkedő fürdőt találunk, a mezőségi kisebb falvakban pedig élnek még idős emberek, akik némi kérdezősködés után megörvendeztetik az érdeklődőket egy szép népdallal.

Fotó: Bereczki Ibolya