Kihagyhatatlan múzeumpedagógiai foglalkozások

Múzeumpedagógiai Nívódíj 2010

A Múzeumpedagógiai Nívódíjak átadása idén sem maradt el, 2010. szeptember 27-én a Múzeumok Őszi Éjszakájának székesfehérvári hivatalos nyitóeseményén ország-világ megtudhatta, melyik intézmény viszi haza a 800 ezer forintos díjakat.

Cikk küldése

e-mail:

Mint minden évben, a hatfős szakmai bizottság idén is 2 kategória 2-2 díjazottjának összesen 3,2 millió forintot ítélt oda, melynek forrása az NKA "Múzeumok Fókuszban" című nagyrendezvényi pályázati támogatása. Múzeumpedagógiai kiadványok kategóriában a Damjanich János Múzeum (Szolnok) a Szolnoki Kép-tár-mutató című társasjátékért, illetve a Gödöllői Királyi Kastély a Herceg Egérvári Elemér naplója című múzeumpedagógiai mesekönyvért kapott kitüntetést. A két díjazottal a Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Múzeumi Oktatási és Képzési Központja szolgáltatási szerződést köt egy újabb múzeumi közművelődési program elindítására, illetve múzeumpedagógiai kiadvány megjelentetésére.

Múzeumpedagógiai kezdeményezés kategóriában a Tatabányai Múzeum Iskolamúzeuma Időutazás című drámafoglalkozása, illetve a Hadtörténeti Intézet és Múzeum (Budapest) Íjtól a géppuskáig - A lőfegyverek története című foglalkozássorozata nyert díjat.


Múzeumpedagógiai kiadványok

Idén a múzeumpedagógiai kiadványok kategóriában 21 pályázat versenyzett egymással. A bíráló bizottság öt kategóriát állított fel: kiváló, különdíjas, jó, közepes, gyenge minősítés.

A kiváló minősítésű Szolnoki Kép-tár-mutató díjazásában fontos szerepet játszott, hogy a társasjáték - amely a régészeti és néprajzi társasok után Szolnokon immár a sorozat harmadik darabja - bármely múzeumi gyűjteményre adaptálható, "csak" (!) a játékkártyákat kell hozzáigazítani az adott intézmény kollekciójához. Emellett a társasjáték egy lokális, de művészettörténeti szempontból is fontos kiállítás (gyűjtemény) szellemes népszerűsítése kapcsán lett a zsűritagok körében népszerű.

A kis papírkoffer formátumú társasjáték ugyanis a Tisza-parti város képtárának gyűjteményével foglalkozik, és különleges kalandra invitálja a képzőművészet iránt érdeklődőket. Rögtön kiderül, hogy a szokványos méretű doboz tulajdonképpen nem is egy játékot tartalmaz, hanem mindjárt hármat. Ezek játszhatók külön-külön, egymástól függetlenül és összefüggő játékként is. Az első játék a tudáspróba, ahol elsajátíthatjuk az alapismereteket, és beszerezhetjük a továbbiakhoz szükséges zsetonmennyiséget. A második játékban egy valódi árverésen vehetünk részt, ahol felhasználhatjuk a tudáspróbán megszerzett "zsetonokat" és persze a megszerzett tudást. A harmadik játékban már meglévő festményeinkkel elindulhatunk a műgyűjtők érdekes és változatos világába. Itt aztán kipróbálhatjuk, hogy milyen ravaszak és mennyire jó stratégák vagyunk! Cserélhetünk más gyűjtőkkel, kockáztathatunk, új képeket szerezhetünk. (A társasjátékról itt tudhatsz meg többet.

A másik kiválóan szereplő pályázat egy múzeumpedagógiai mesekönyvre hívta fel a figyelmet. A Herceg Egérvári Elemér naplója című mesekönyvben a gödöllői kastélyban lakó egérherceg jegyzi le a körülötte zajló eseményeket, humorosan, szellemesen. Az izgalmas történetben megelevenednek a királyi család gödöllői hétköznapjai, nagyon pontos, hiteles ismereteket tartalmazva a kastély lakóiról, szokásaikról. Elsősorban a gyermekekhez szóló történet a felnőttek számára is maximálisan élvezhető, sőt múzeumi szakemberek számára akár "szakkönyvül" is szolgálhat, hiszen például azt is megtudhatjuk belőle, hogyan kell különféle túraútvonalakon jól felépített, szakszerű idegenvezetést tartani a környékbeli egereknek, természetesen komoly mogyoró- és dióhaszon reményében. Köszönhető mindez annak is, hogy a szerzők, édesanya és kisiskolás fia együtt készítették, bonyolították a cselekményt. A rendkívül színvonalas írott anyagnak méltó társa a grafikai feldolgozás. Ferenc Tamás karakteres mesefigurái a kastély felismerhető környezetében, szobáiban tevékenykednek. A királyi személyek korhű ábrázolása ismert fotók, festmények alapján készült el. A kiadvány sokrétűen alkalmazható diákok és felnőttek számára egyaránt: segítheti az érdeklődés felkeltését, foglalkozások szerves része lehet, valamint a kastélymúzeumi látogatást követően visszacsatolási lehetőséget nyújt a látottak megelevenítésével. A múzeum kis mesefigurájából életre keltői egyfajta kabalafigurát terveznek készíteni a jövőben. A mesekönyvről itt tudhatsz meg többet.


Amire érdemes figyelni!

A két díjazott kiadvány mellett a különdíjas pályázatokról sem szabad elfeledkezni. A miskolci Herman Ottó Múzeum Barangolások a Peleházban című füzete igényes foglalkoztató kiadvány, amelynek kedves figurája, Pele Pali egyaránt megszólítja a gyermek és a felnőtt olvasókat - gondolkodókat - megfigyelőket. Rövid, lényegre törő fogalmazásmódja nemcsak feltételezi, hanem változatos, megoldható, kitölthető, figyelemirányító, valamint gazdagon illusztrált feladataival inspirálja a Lillafüredi Herman Ottó Emlékház alapos megismerését.

A Tájak, korok, települések, a Savaria Múzeum interaktív tárlatvezető CD-je hasonlóan dicséretesnek találtatott. Műfajában nem egyedülálló, de megvalósítását tekintve jelentős lépés a múzeumpedagógiai kiadványok terén. A kiadvány megvalósítóinak célja: a Savaria Múzeum állandó kiállításainak - elsősorban az 1982-ben (!) megnyitott, Tájak, korok, települések című kiállításnak - számítástechnikai eszközökkel való felfrissítése volt. Olyan interaktív tartalmakat kívántak az egyes IKT-pontokon elhelyezni, amelyek egyrészt többletinformációkat nyújtanak a látogatók számára, másrészt jól hasznosíthatók a kiállítóterekkel szerves kapcsolatban álló, újonnan kialakított oktatóterem (múzeumbogár klub, tudástár) pedagógiai programjainak lebonyolításában. Emellett otthon is jó segédeszköz a múzeumban megismerhető történelmi korok iránt érdeklődőknek.

Ugyancsak érdemes megismerkedni a Petőfi Irodalmi Múzeum "Egyszer volt, hol nem volt..." foglalkoztató füzetével. A kiállítás és a kapcsolódó füzet Benedek Elek születésének 150. évfordulójára készült. A kiadvány készítője, Matuz Edit igazi "hétpróbás", játékos mesét készített a főként alsó tagozatosoknak szánt füzetben. A sokszínű, tartalmas feladatok (rejtvény, színező, mese, kézműves- és gyűjtőmunka) mind múzeumi, mind otthoni feladatmegoldást és felhasználhatóságot lehetővé tesznek. A próbák során a gyerekek megismerkedhetnek Benedek Elek életével, munkásságával is. A füzet elkalauzol a mesék birodalmába, és aki ügyes kezű, saját mesefigurákat vagy éppen képregényt is készíthet. Dicséretes, hogy a kiadvány a kiállításon kívül, de Benedek Elekhez kapcsolódva városi sétára, illetve kutatómunkára invitálja a diákokat; azokat pedig, akik legalább öt próbát kiállnak, mesetudóssá avatja, amit a füzet végén lévő oklevél tanúsít. A gazdag tartalmi anyaghoz jól illeszkedő, színes grafikai megvalósítás párosul, akár egy jó mesekönyv esetében.


A legjobb múzeumpedagógiai kezdeményezések

Ebben a kategóriában 16 pályázat érkezett be, és a versengést tovább szűkítette, hogy formai hiányosságok miatt 3 pályázatot ki kellett zárni. Az eredmény azonban kecsegtető, két olyan múzeumi foglalkozást is jutalmaztak, amelyeket mindenképp érdemes kipróbálni!

Az "Időutazás" - korhű órák a 20-as és a 60-as évek iskolájában drámafoglalkozást a Tatabányai Múzeum, a Szabadtéri Bányászati Múzeum és Ipari Skanzen munkatársa, Kovács Éva dolgozta ki.

A Tatabányai Múzeumhoz tartozó, Európában egyedülálló Szabadtéri Bányászati Múzeum és Ipari Skanzen drámás múzeumi órái a mai diákok számára már ismeretlen bányászfoglalkozást és -életmódot, valamint a 20-as és a 60-as évek sajátos oktatási körülményeit teszik átélhető élménnyé, időben és térben közelivé, részleteiben és összefüggéseiben megtapasztalhatóvá és érthetővé.

A nívódíj jutalmazza a foglalkozások kapcsolását a sokoldalú és konkrét iskolai tananyaghoz és a diákéletformához, azt a törekvését, amely a drámapedagógia mellett igyekszik a különböző művészetpedagógiai lehetőségeket együttesen alkalmazni.


A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum "Íjtól a géppuskáig" - a lőfegyverek története című múzeumi órasorozatában Németh Csaba múzeumpedagógus egyetlen tárgycsoport, a fegyverek használatának vizsgálatával, mintegy 40 ezer év történelmi adatainak felhasználásával, múzeumpedagógiai program keretében dolgozza fel a fegyverhasználat hátterében álló emberi magatartásformákat, társadalmi kapcsolatokat, gyakorlatokat és szokásokat, és mindezek változását, történeti fejlődését.

Az új múzeumpedagógiai program erénye, hogy a fegyverek ürügyén, korosztályonként különböző interaktív módon, széles körű áttekintést ad a hadtörténelemtől kezdve a technika-, a gazdaság- és társadalomtörténeten keresztül az alapvető természettudományos: kémiai, fizikai és biológiai ismeretekig. A múzeumi óra középpontjában a tárgy, azaz a fegyver helyett maga a fegyvert kifejlesztő, előállító és használó ember áll, bevonva a vizsgálat körébe az érzékszervek megfigyelését, a figyelem és a fegyelem kérdését, a pszichológia tapasztalatait is. A múzeumi óra hatalmas történelmi távolságot átfogó, komplex tematikája mindvégig konkrét és személyesen is megtapasztalható, tényszerű új tárgyi ismeretanyagot kínál, amelyet a drámapedagógia módszereinek alkalmazása, a résztvevők aktivitásának felkeltése és fenntartása tesz teljessé.


Ne feledkezzünk meg róluk!

Mivel a nívódíj kategóriánként csak két pályázót részesít jutalomban, érdemes a különdíjasok múzeumpedagógiai programjait is szemügyre venni.

A Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum és Műcsarnok "Utazó konferencia" - kortárs képzőművészeti múzeumpedagógiai szakmai programsorozata azért kapott különdíjat, mert keretében 2009-ben 17 intézmény, 10 szervezet és 22 előadó kapott szereplési lehetőséget és alakított ki egymással szorosabb múzeumpedagógiai munkakapcsolatot. A Miskolci Galéria és a Műcsarnok közös kezdeményezésére a megszólított fővárosi és vidéki helyszínek munkatársai (Székesfehérvár, Veszprém, Győr, Miskolc) arra vállalkoztak, hogy az egyes konferenciaállomásokon a képzőművészeti kiállítások múzeumpedagógiai feldolgozásával, a múzeumi órák megtervezésével és vezetésével foglalkozó szakemberek bemutassák egymásnak jó gyakorlataikat. Az "utazó" műfajnak, a vidéki helyszínek bekapcsolásának köszönhetően a kisebb városokban, falvakban múzeumpedagógiával foglalkozó kollégák bemutatkozási esélyei megnőttek, és lehetőség nyílt arra is, hogy a házigazdák az egyes helyszíneken alaposabban, "élőben" mutathassák be múzeumpedagógiai gyakorlatukat. Az "Utazó konferencia" szervezőinek, Szabics Ágnesnak és Éliás Istvánnak az volt a szándéka, hogy legyen folyamatos a képzőművészeti múzeumpedagógia lehetőségeinek számbavétele, alapelveinek körbejárása az egyes előadók különféle gyakorlatai során megjelenő tapasztalatok megismerése által. A különdíj elismerést és egyben ösztönzést is jelent, célja, hogy az elindított szakmai programsorozat jó gyakorlata a továbbiakban folytatódjon.


A "Múzsák Kertje" az esztergomi Balassa Bálint Múzeum, Babits Mihály Emlékház középiskolásoknak szóló olvasótáboraként érdemel elismerést.

A múzeumpedagógiai különdíj elismerésben részesíti azt az új kezdeményezést, amelynek köszönhetően egy irodalmi múzeum vagy irodalmi emlékház nyári olvasótábor formájában sikeresen szólítja meg a 16-19 éves középiskolás korosztályt. A Babits Mihály Emlékház első, kísérleti jellegű olvasótáborának programját Gerstmayerné Tóth Franciska irodalmi muzeológus dolgozta ki, Gulyás Gabriella irodalomtörténész, PR-szakember közreműködésével. Az olvasótábor tematikája kifejezetten az önmagukat, identitásukat kereső serdülők lelki habitusához és szellemi kapacitásához igazodott, ugyanakkor kihasználta az élményszerű tanulásban és a különleges helyszíni adottságokban rejlő lehetőségeket is. Az olvasótábor elérte a célját: aktív, közösségi cselekvés által, több műveltségterület bevonásával és a helyi adottságok kihasználásával új megvilágításba helyezte a fiatalok számára az olvasást, és az ismeretszerzésen túl maradandó közösségi élménnyé alakította az irodalmi emlékházban eltöltött időt.


A Pompeii - az eltemetett város című pályázat a Szépművészeti Múzeum diákpályázataként került a kategória legjobbjai közé. A múzeum Antik Gyűjteménye 2009-ben újszerű levelező pályázatot hirdetett meg Deme Edina szervezésében az általános és középiskolák szakkörei számára az antik világ művészetének felfedezésére. A pályázat célja, hogy felkeltse azok érdeklődését is az antik gyűjtemény iránt, akik eddig nem jutottak el oda, nem ismerték az anyagát. A Szépművészeti Múzeum nyilván nem a látogatók hiányával küzd, sokkal inkább keres új kommunikációs csatornákat, új lehetőségeket a magas színvonalú, tudást, élményt és információt adó múzeumpedagógia népszerűsítésére. Ezzel a projekttel újraalkották az immár nyolcéves múltra visszatekintő pályázatsorozatuk rendszerét. Egyrészt fejlesztették módszereinket, másrészt új médiumokat vontak be a munkába, amelyek közelebb vitték a programot a diákokhoz. Az internet mint a tudás és ismeretszerzés új helyszíne, a múzeumi anyagot bemutathatja, népszerűsítheti, de le is butíthatja. A pályázat nem titkolt célja volt, hogy rámutasson, mely honlapok tartalmaznak hiteles adatokat, és melyek áltudományosakat. A különdíjjal hangsúlyozni kívánták, hogy a régi, jól bevált múzeumpedagógiai módszerek a naprakész, friss technika alkalmazásával újszerű megközelítést adhatnak a bemutatáshoz, újra megszólíthatják a múzeum iránt már "eltompult" célközönséget.


Öt részből álló foglalkozássorozatát - amelynek utolsó eleme egy konferencia volt - a Ludwig Múzeum a középiskolás korosztály számára dolgozta ki és valósította meg. A Szira Henrietta tervének célja egy kis létszámú, középiskolás csoportokból álló, országos hálózat kiépítése volt, amely csoportok lakóhelyük, lakókörnyezetük megismerésére tesznek kísérletet. A projekt elfeledett történetek megidézéséről, újraírásáról szól, ezzel kollektív emlékezetünk aktivizálására törekszik. A programban a fiatalok digitális fotók készítésén keresztül ismerték meg épített környezetüket, emlékműveiket, lakóhelyük jelenét és közelmúltját. A projektet egy összefoglaló kiadvány mutatja be, amely a diákpályázat eredményeiből válogat, azokat összegzi. A különdíj a projekt aktualitását, figyelemfelhívó jellegét, kapcsolódását a kompetenciaalapú oktatáshoz, a kreatív alkotás ösztönző erejének használatát, valamint a program komplexitását, több oktatási és információs területet felölelő alkalmazását értékelte.