©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Új lehetőség: múzeum informatikai tanfolyam

A Petőfi Irodalmi Múzeum 2013-ban elindítja akkreditált múzeum informatikai tanfolyamát muzeológusok és múzeumi informatikusok számára.

Hol rontottuk el?

A magyar múzeumi digitalizáció harmincéves történetének sikeres vállalkozásai általában az egyéni vagy egy adott intézmény elkötelezettségén múlottak.   Ahogy a MúzeumCafé  27. számában (2012/1.) összefoglaltuk, az első fejlesztéseket követően, lassan húsz esztendeje, 1996–97-ben már felmerült, hogy a legfontosabb múzeumi gyűjtemények érjenek össze egyetlen olyan metaadatbázisban, amelyben az elektronikusan feldolgozott adatok bárki számára áttekinthetők és kereshetők. Ez lett volna a Mama (Magyar Múzeumok Adatbázisa) projekt. Hiába tette ugyanis lehetővé a muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatáról szóló 20/2002. (X. 4.) NKÖM rendelet a számítógépes nyilvántartást, és adott ehhez szempontrendszert, hiába mérték fel 2003-ban, hogy mekkora digitalizálandó vagyonnal rendelkeznek a magyar közgyűjtemények – a múzeumok mellett a levéltárak és a könyvtárak is –, hiába alakult meg ekkor a Nemzeti Digitális Adattár, hiába érhető el minden gyűjtemény számára ingyenesen a Múzeumi Nyilvántartási Rendszer (MNYR, a 2.0-ás verziótól kezdve a MINAS múzeumi integrált nyilvántartási adatbázis szoftver) az egész intézményrendszert átfogó eredmény elmaradt.
Pedig jó néhány forrás nyílt meg, amelyek segítségével egy-egy intézmény jelentős mértékben fejleszthette digitális adatbázisát, hardver- és szoftverparkját, de mégsem született meg az az egységes felület, amelyről például 2008-ban a Nemzeti Fejlesztési Terv II. keretein belül tervezett Egységes Kulturális Oktatási Felület ötletadói álmodtak. A mai napig nem látszódik az eredménye, hogy 2008-ban a Magyar Nemzeti Múzeum alaptevékenységei között kiemelt feladatként jelent meg „a múzeumokban őrzött kulturális javak digitalizálásával összefüggő, országos szintű módszertani és koordinációs tevékenység”, illetve hogy 2009-ben a legjobb múzeumi informatikai szakembereket összefogva megalakult a Múzeumi Digitalizálási Bizottság (MDB). Sőt a 2011-től működő Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MANDA) tevékenységének sem látjuk még ezen a területen az eredményeit.
Az elmaradások okai pedig ismertek, az MDB tagjai a bizottság megalakulását követően a minisztérium számára összefoglalták azokat a specifikus akadályokat és hiányokat, amelyek a többi közgyűjteményi területtel szemben gátolják a múzeumi digitalizáció fejlődését; eszerint:

− a múzeumi terület munkatársai rendkívül eltérő módon viszonyulnak az informatikai alkalmazásokhoz, a szakmai kérdéseket érintő kommunikáció kevés emberhez jutott el;

− az időnként rendelkezésre álló pályázati források ritkán biztosították tartósan a szükséges személyi feltételeket, illetve a beszerzett eszközpark folyamatos megújítását, szervizelését, az elkészült digitális állomány továbbfejlesztése csak a legritkább esetben történt meg;

− nincs összhang az EU által meghatározott digitalizálási projektek és a magyarországi gyakorlat között, az ajánlások csak szűk körben és jelentős késéssel váltak ismertté;

−a szoftverek keresésével, fejlesztésével nem jutott kellő figyelem és anyagi erő az adatbázisok tényleges feltöltésére, a korábbi adatbázisok konvertálhatóságára, és magára a konvertálásra, valamint a digitalizált anyagok szakszerű, a hosszú távú tárolást biztosító mentésére;

− nincs pontos képünk arról, hány magyar múzeum munkatársai érhetnek el belső hálózaton adatbázisokat, és nem született pontos felmérés, hogy a múzeumi könyvtárak anyaga milyen arányban kereshető digitális formában is;

− a gyűjteményi tárgyakhoz és a dokumentációkhoz kötődő szerzői és kutatói jogok kérdése ugyancsak nem egységes, a gyakorlat gyűjteménytípusonként változik, és nincsenek megnyugtató megoldások az egyre piacorientáltabb igények kielégítésére sem.

 

Szakképzés, hogy változtassunk

A MúzeumCafé már idézett írásából egyértelműen kiderült, hogy a felmerülő problémákat azok az intézmények tudták áthidalni, amelyek megfelelően képzett szakemberekkel progresszív stratégiára alapozták a múzeumi digitalizációt. Ebben nyújthat segítséget a területen számos eredményt felmutató Petőfi Irodalmi Múzeum, amely 2013-ban elindítja akkreditált múzeum informatikai tanfolyamát muzeológusok és múzeumi informatikusok számára. A kurzus olyan átfogó ismereteket közvetít, amely alapján a résztvevők sikeres módon újíthatják meg intézményükben a digitalizációs munkát:

 

1. nap

Tanfolyamnyitás, múzeumi informatika fogalma, helye

Informatika a hazai múzeumokban – jelen és jövőkép, célkitűzés

Az informatika és a múzeumi szakmai tevékenység kapcsolata

A múzeumi informatika a hazai közgyűjteményi környezetben

Az elektronikus publikálás a könyvtárakban, levéltárakban és a múzeumokban

Könyvtári és múzeumi adatmodell konstrukciók összehasonlítása

Az informatikai rendszer oszlopai: szabványos integrált múzeumi rendszer alkalmazása, digitalizáció, webes kommunikáció és a kutatók korszerű kiszolgálása, kiállítások informatikai támogatása.

 

2. nap

A digitális adatképzés – elmélet

Szoftverek és szabványok (szabványos integrált múzeumi rendszer)

A digitális adatképzés - nemzetközi szabványok a digitális nyilvántartásokban – gyakorlat

Általános szabványok

Adatbázis: RDBMS (SQL), Triplestore (RDF metaadatok tárolására)

Leíró nyelv: XML

Adatcsere protokollok: z39.50, SRU/SRW, OAI-PMH DP/SP

Azonosítás: ISCI (gyűjtemény), MuseumID (objektum)

Könyvtári, múzeumi szabványok, szabályzatok (vonatkozó MSZ-ISO (KSZ) szabályzatok, illetve 20/2002. NKÖM rendelet).

Adatcsere-formátumok (MARC Bibliographic, Authority, Classification, CIDOC-CRM).

A digitális adatképzés - nemzetközi szabványok a digitális nyilvántartásokban – gyakorlat

Leíró jellegű szabványok

DC, QDC, MuseumDAT (CIDOC-CRM), SPECTRUM, CDWA-Light, LIDO

Szemantikus: Linked Open Data (URI, http, RDF, SPARQL, SKOS), FRBRoo

ESE, MARC

 

3. nap

Integrált múzeumi rendszer bevezetésének lépései, auditálható rendszer követelményei, felépítése (20/2002. NKÖM rendelet, auditációs folyamat)

Műtárgyleírás, leltározás, leírókarton alapdokumentumok (gyarapodási napló, szakleltárkönyvek, mozgatási napló) fogalma, és megvalósítása integrált múzeumi rendszer keretei között. Kiállítások, kutatómunka kurátori tevékenység támogatása.

A digitális tartalmak összekapcsolása, nyomtatott output-ok, digitális nyilvántartások - gyakorlat

OPAC (Online Public Access Catalog), gyűjteményenkénti keresés lehetősége, gyűjteményenkénti felhasználói jogok kezelése

Nyilvántartás (Integrált múzeumi rendszer) HuntékaM - gyakorlat

Nyilvántartás (Integrált múzeumi rendszer) MuseumPlus - gyakorlat

Nyilvántartás (Integrált múzeumi rendszer) The Museum System / Gallery System – gyakorlat

 

4. nap

Nyilvántartás (Integrált múzeumi rendszer) Munyir/MINASZ A digitális technika eszközei és segédeszközei – gyakorlat

A digitalizáció céljai: archiválás, állományvédelem, megőrzés, közzététel, tartalom-, szolgáltatásfejlesztés.

Aktuális digitalizálási folyamatok a muzeológia területén. Nemzetközi helyzet – folyamatok, irányok. A magyar helyzet, a jelen nehézségei, problémái.

Aggregáció, publikáció, EU-s projektek. (Europeana, Minerva, Michael, EuropeanaLocal, Europeana Inside). Athena Európai együttműködés, digitális tartalomszolgáltatás – az Europeana. Az Athena mint aggregátor.

Hazai projektek, múzeumi aggregáció - aggregáció fogalma, célja, tartalomszolgáltatási projektek. A múzeumi aggregáció tervezete (francia, olasz modell)

A Múzeumi Digitalizálási Bizottság tevékenysége

MANDA - Kapcsolódás az oktatáshoz, ismeretterjesztéshez, hozzáadott értéknövelt elektronikus tartalomszolgáltatások hasznosulása. Digitális „közmű”.

A digitális tartalmak külső és belső használata. A digitalizálás jogi háttere –- elmélet

 

5. nap

Digitális objektumok, anyagok kezelése központi szerveren, Digitális objektumokhoz jogosultsági szintek beállítása Digitális objektumok vizuális megjelenítése a kliens felületen és az OPAC-ban (Online Public Access Catalog). Teljes integráció: nyilvántartás+publikáció+digitalizálás+kiállítások – gyakorlat

A digitális tartalmak mentése, hosszú távú mentés, archiválás - elmélet

A digitális tartalmak mentése, hosszú távú mentés, archiválás – gyakorlat

Digitális állományok gyűjtése, gyűjtés digitálisan – kép alapú digitalizáció, műtárgyfotó

Digitalizálás és állományvédelem - kép alapú digitalizáció, kéziratok

A Magyar Elektronikus Könyvtár és más digitális könyvtárak – bemutató

 

6. nap

Digitalizálás és állományvédelem – 3D digitalizáció

Digitalizálás és állományvédelem – audiovizuális anyagok digitalizációja

Utazás az Arcanum Adatbázis Kft telepére. A délutáni foglalkozásokat ott tartjuk.

Digitalizálás és állományvédelem – kép alapú digitalizáció, oklevelek, térképek

Digitalizálás és állományvédelem – szöveg alapú digitalizáció

 

7. nap

A teljes képzési napot a szentendrei Skanzenben tartjuk!

A digitalizálás mint projekt – elmélet

Digitális oktatási (ismeretátadási) feladatok múzeumokban – gyakorlat

A digitális tartalmak külső és belső használata. A digitalizálás jogi háttere –- elmélet

 

8. nap

Digitális publikáció: folyóirat, e-book, teljes szövegű archívumok, repository-k, tudományos források – elmélet

A Digitális Irodalmi Akadémia – bemutató

A délutáni foglalkozásokat az Országos Széchényi Könyvtárban tartjuk!

Az OSZK speciális gyűjteményeinek digitalizálása – bemutató

Digitális állományok gyűjtése, gyűjtés digitálisan – kép alapú digitalizáció, műtárgyfotó

 

9. nap

Múzeumok a weben – intézményi portál szolgáltatás

A hálózati kultúra sajátosságai

A múzeum hagyományos (ön)képe, egységes szolgáltatási környezetet megvalósító intézményi rendszer kialakítása. Elvárások a múzeumi portálokkal szemben. CMS (content management system). A múzeumi portál tartalma és szolgáltatásai. Megjelenés az Interneten, intézményi Intranet. Adminisztrációs felület és menedzselés.

Közönségkapcsolatok és marketing webes megoldásai. Web2 kommunikáció és múzeumi alkalmazása – elmélet

Létező múzeumi portálok bemutatása

 

10. nap

Kiállítások informatikai támogatása - a múzeumi kommunikáció sajátos területe

Virtuális/valódi. Hardver. Holografika. Érintőképernyős terminál. TáblaPC. Okostelefon. 3D. Szoftver. Flash. RFID, QR-kódok.

A tanfolyam értékelése, lezárása

Értékelés, tanfolyam-zárás

 

Bővebb információ a múzeum honlapján!