Nem mindegy hogyan: a digitalizáció

Múzeumi Digitalizálási Bizottság

Napjainkban mind a felhasználók, mind a szakemberek egyre jobban érzik a digitalizálás szükségességét. A múzeumokban is!

Cikk küldése

e-mail:

A dokumentumok digitalizálása egyrészről gyorsabb kiszolgálást, pontosabb keresést, másrészről jobb állományvédelmi feltételeket ígér. Ám a digitalizálás során számolni kell az eltérő tárgytípusokkal, hiszen míg a könyvtárak, levéltárak aránylag könnyen körülírható dokumentumtípusokkal rendelkeznek, addig a múzeumok esetében a helyzet már közel sem olyan könnyű. Ráadásul míg a fent említett intézmények élen járnak a digitalizálásban, addig a múzeumok csak 2008-ban kezdték meg az első egyeztetéseket. Ebben az évben elfogadták a Magyar Nemzeti Múzeum új Alapító Okiratát, amely szerint az intézmény alaptevékenységi körébe tartozik „a múzeumokban őrzött kulturális javak digitalizálásával összefüggő országos szintű módszertani és koordinációs tevékenység”. Ennek szervezeti keretét a Magyar Nemzeti Múzeum égisze alatt 2009-ben megalakult szakbizottság – a Múzeumi Digitalizálási Bizottság – biztosítja, amely szakmai kompetenciájával megfelelő szinten és színvonalon képviseli a múzeumok érdekeit.

A digitalizálás fontosságát jelzi az a tény is, hogy az Európai Digitális Könyvtár (Europeana), amelyben a kontinens közös kincseit gyűjtik, napjainkra már teljes mértékben elérhető a felhasználók számára. Az Europeana mellett ugyanakkor számtalan külföldi múzeum végez még digitalizálást. Magyarországon a közgyűjteményi digitalizálást az 1997. évi CXL. törvény, illetve a 20/2002. sz. NKÖM rendelet gyorsította fel. Ám az emlékanyag digitalizálása a magyar múzeumok számára is óriási kihívást jelent, számos, a mai napig megoldatlan kérdéssel. Hiszen a tárgyak mennyisége és sokfélesége igen alapos körültekintést igényel bárminemű digitalizálási terv megalkotásához, miközben hiányoznak a szabványok, a segédanyagok, az egységes digitalizálási stratégia és az azt segítő statisztikai adatok. Emellett a múzeumok még nem számíthatnak a lobbizni képes szakmai szervezetekre, a vonatkozó szerzői és kutatói jogszabályokra és sokszor még személyi és tárgyi infrastruktúrára sem. Ráadásul nincs összhang az Európai Unió által meghatározott digitalizálási projektek és a magyarországi gyakorlat között.

A fenti problémákat szándékozik orvosolni az Állományvédelmi Bizottság felépítésének mintájára létrejött Múzeumi Digitalizálási Bizottság, amelyben a különböző gyűjtőkörű és hatáskörű múzeumok képviseltetik magukat. A kilencfős bizottság az elvégzendő feladatok között prioritást állított fel. A legfontosabb, hogy kérdőívekkel felmérje a múzeumokban az eddig már elkészült digitalizált állományokat. Egyik alapvető célja és feladata, hogy a múzeumi terület számára felhasználható pénzügyi forrásoknak irányt szabjon, és a különböző pályázatokat, céltámogatásokat olyan tartalommal töltse meg, amely elősegíti a koordinált szakterületi fejlesztést. A felméréssel egy időben a bizottság elkészíti a digitalizálásra vonatkozó módszertani és gyakorlati ajánlásokat, amelyekhez a http://www.digitmus.hu/ címen elérhető honlappal megfelelő kommunikációs fórumot is biztosít. Ugyancsak a tájékoztatást segítette az a konferencia, amelyet 2010-re szervezett meg Múltunk jövője címmel, és amelyen neves hazai és külföldi előadók adtak elő a múzeumi számítógépes nyilvántartással, az informatikai együttműködési programokkal, a kulturális örökség digitalizálásával, a virtuális kiállításokkal, a múzeumi webes jelenléttel, illetve a látogatók multimédiás támogatásával kapcsolatos témakörökben.

A Múzeumi Digitalizálási Bizottság megfelelő szervezeti keretet biztosít arra, hogy a közgyűjteményekben zajló digitalizálási munkálatokat összhangba hozza egymással. Ám mindeközben nem szándékozik elfeledkezni a szakmai konszenzus kialakításáról, mivel csak ennek megteremtésével lehet továbblépni a legfontosabb problémák megoldása felé.