Kövek plasztikai beavatkozás után
Megújuló állandó kiállítás a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban
A múzeumok világában rendszerint az új időszaki tárlatok, az új állandó kiállítások megvalósítása szerepel hírként. Lényegesen ritkább az, hogy egy, akár évtizedek óta fennálló állandó kiállítás megújítására hívja fel a figyelmet egy közgyűjtemény.
| Kemecsi Lajos |
2010-06-22 22:35 |
A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum alapterületét és kiállított műtárgyainak számát tekintve is a legnagyobb hazai állandó kiállítással rendelkező intézmény. Az akár évtizedekkel korábban megnyílt egységek megújítása és az objektumok rendszeres karbantartása óriási energiát köt le. A szabadtéri kiállításokban látható kőemlékek állagvédelme és konzerválása különösen hangsúlyos probléma. Egyes kőemlékek esetében működő gyakorlat, hogy a múzeum teljes hűségű másolatot készíttet az eredeti szoborról, s az állandó kiállításon a másolat lesz látható. Így például a Nepomuki Szent János-szobor másolata látható a Kisalföld tájegységben, míg az eredeti a Néprajzi Látványtárat gazdagítja. Szintén másolatban került a felföldi mezőváros szőlőhegyre vezető útja mellé a gyöngyösi Szent Donát-szobor, amelynek eredetije a gyöngyösi plébánia udvarán áll.
Református síremlékek
A református kőkert állandó kiállítást a Skanzen egy korábbi koncepciójához igazodva alakították ki. Telepítési tervét a felelős muzeológus, dr. Zentai Tünde állította össze 1987-ben. Az eredeti elképzelések szerint a kő síremlékeket több más református síremlékkel közösen egy nagyobb egység részeként kívánták bemutatni. Az ekkor kijelölt terület hangsúlyozottan elkülönült a közelben megvalósult Nyugat-Dunántúl tájegységtől. A református kőkertben a Budai-hegység és a Zsámbéki-medence paraszti kőfaragó kultúrájának jeles emlékeit mutatja be a múzeum. Az itt látható 24 sírkő elrendezése a néprajzi terepmunkán rögzített helyi hagyományokat követi. A sírkövek a sírhantok keleti végében állnak. Arccal napkeletnek néznek, akárcsak eredeti helyükön az elhunytak, akik így várják a feltámadást. A legrégebbi sírkő Tökről származik: 1776-ban állították. Barokk vonalú, virágszerű fejrészével a magyar falusi temetők egyedülálló darabja. Szintén kiemelkedő szépségű az 1799-es datálású indás-szíves domborfaragású fejkő is. Az 1836-ban készült síremlék már más stílusú, a templomi festett fatáblákra emlékeztető vékonyabb, széles kőtáblákból áll. A 12 szigetszentmiklósi kő az időjárási viszonyokra érzékenyen reagáló promontori lágy mészkőből készült a 19. század második felében, jellegzetes színes - piros és kék - festéssel. A közelében álló 8 biai monumentális síremlék zöme 1808 és 1834 között készült. A sírjeleket barokk elemek és népes rozetták díszítik. Eredetileg is fehérre meszelték, és fekete betűkkel írták rájuk a korabeli helyesírással a feliratokat. A biai sírkövek között egy 18. században készült, barokk formakincsű sírkő is áll.
Helyreállítás, restaurálás
A kőkert 1990-ben, 20 éve készült el. Az azóta eltelt időszak - elsősorban az időjárás, másrészt látogatói rongálás - komoly károkat okozott a kiállított sírkövekben. A földbe ásott kövek megsüllyedtek, statikailag labilissá váltak, több ki is fordult a földből. A kőfelületeken szilárd és gáz halmazállapotú légszennyezések és különböző biológiai károsítók voltak megfigyelhetők. A biai empír stílusú kőpad rongálás következtében eltörött.
A műtárgyak állapota egyértelműen szükségessé tette az állagvédelmi beavatkozást. A rendkívül alapos és szakszerű restaurálást Konkoly György okleveles kőszobrász-restaurátor végezte el 2009 szeptemberétől 2010 áprilisáig. A síremlékek feltárása után a kövek egy részét helyben lehetett kezelni, többségüket viszont ki kellett emelni, és a műhelyben restaurálni. A tisztítást, előkonzerválást követően került sor a plasztikai kiegészítésekre és pótlásokra, ennek köszönhetően a korábbi elhelyezés állapotánál is jobbat sikerült kialakítani. A festések és retusálások az alapos színrekonstrukciót követően zajlottak. A kiemelt sírkövek végül a korábbi megoldásnál biztonságosabb módon kerültek vissza a kőkertbe.
A komplex program eredményeként - a Nemzeti Kulturális Alap támogatásának köszönhetően - újra látogatható az egyedülálló hangulatú, megújult állandó kiállítási egység a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. Terveink szerint a tájegységi kiállításokban található kőemlékek felújítása programszerűen folytatódik az intézményben.
A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum alapterületét és kiállított műtárgyainak számát tekintve is a legnagyobb hazai állandó kiállítással rendelkező intézmény. Az akár évtizedekkel korábban megnyílt egységek megújítása és az objektumok rendszeres karbantartása óriási energiát köt le. A szabadtéri kiállításokban látható kőemlékek állagvédelme és konzerválása különösen hangsúlyos probléma. Egyes kőemlékek esetében működő gyakorlat, hogy a múzeum teljes hűségű másolatot készíttet az eredeti szoborról, s az állandó kiállításon a másolat lesz látható. Így például a Nepomuki Szent János-szobor másolata látható a Kisalföld tájegységben, míg az eredeti a Néprajzi Látványtárat gazdagítja. Szintén másolatban került a felföldi mezőváros szőlőhegyre vezető útja mellé a gyöngyösi Szent Donát-szobor, amelynek eredetije a gyöngyösi plébánia udvarán áll.
Református síremlékek
A református kőkert állandó kiállítást a Skanzen egy korábbi koncepciójához igazodva alakították ki. Telepítési tervét a felelős muzeológus, dr. Zentai Tünde állította össze 1987-ben. Az eredeti elképzelések szerint a kő síremlékeket több más református síremlékkel közösen egy nagyobb egység részeként kívánták bemutatni. Az ekkor kijelölt terület hangsúlyozottan elkülönült a közelben megvalósult Nyugat-Dunántúl tájegységtől. A református kőkertben a Budai-hegység és a Zsámbéki-medence paraszti kőfaragó kultúrájának jeles emlékeit mutatja be a múzeum. Az itt látható 24 sírkő elrendezése a néprajzi terepmunkán rögzített helyi hagyományokat követi. A sírkövek a sírhantok keleti végében állnak. Arccal napkeletnek néznek, akárcsak eredeti helyükön az elhunytak, akik így várják a feltámadást. A legrégebbi sírkő Tökről származik: 1776-ban állították. Barokk vonalú, virágszerű fejrészével a magyar falusi temetők egyedülálló darabja. Szintén kiemelkedő szépségű az 1799-es datálású indás-szíves domborfaragású fejkő is. Az 1836-ban készült síremlék már más stílusú, a templomi festett fatáblákra emlékeztető vékonyabb, széles kőtáblákból áll. A 12 szigetszentmiklósi kő az időjárási viszonyokra érzékenyen reagáló promontori lágy mészkőből készült a 19. század második felében, jellegzetes színes - piros és kék - festéssel. A közelében álló 8 biai monumentális síremlék zöme 1808 és 1834 között készült. A sírjeleket barokk elemek és népes rozetták díszítik. Eredetileg is fehérre meszelték, és fekete betűkkel írták rájuk a korabeli helyesírással a feliratokat. A biai sírkövek között egy 18. században készült, barokk formakincsű sírkő is áll.
Helyreállítás, restaurálás
A kőkert 1990-ben, 20 éve készült el. Az azóta eltelt időszak - elsősorban az időjárás, másrészt látogatói rongálás - komoly károkat okozott a kiállított sírkövekben. A földbe ásott kövek megsüllyedtek, statikailag labilissá váltak, több ki is fordult a földből. A kőfelületeken szilárd és gáz halmazállapotú légszennyezések és különböző biológiai károsítók voltak megfigyelhetők. A biai empír stílusú kőpad rongálás következtében eltörött.
A műtárgyak állapota egyértelműen szükségessé tette az állagvédelmi beavatkozást. A rendkívül alapos és szakszerű restaurálást Konkoly György okleveles kőszobrász-restaurátor végezte el 2009 szeptemberétől 2010 áprilisáig. A síremlékek feltárása után a kövek egy részét helyben lehetett kezelni, többségüket viszont ki kellett emelni, és a műhelyben restaurálni. A tisztítást, előkonzerválást követően került sor a plasztikai kiegészítésekre és pótlásokra, ennek köszönhetően a korábbi elhelyezés állapotánál is jobbat sikerült kialakítani. A festések és retusálások az alapos színrekonstrukciót követően zajlottak. A kiemelt sírkövek végül a korábbi megoldásnál biztonságosabb módon kerültek vissza a kőkertbe.
A komplex program eredményeként - a Nemzeti Kulturális Alap támogatásának köszönhetően - újra látogatható az egyedülálló hangulatú, megújult állandó kiállítási egység a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. Terveink szerint a tájegységi kiállításokban található kőemlékek felújítása programszerűen folytatódik az intézményben.
