©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Több százezer lelet került elő Komáromnál

Több százezer kerámiatöredéket, bronztárgyak és érmék ezreit, nagyon sok ékszert és csontfaragványokat találta eddig az ELTE régészei az ókori Brigetio (Komárom-Szőny) feltárásai során.

A feltárások huszonegy éve kezdődtek, az idei ásatási szezon lesz a huszadik, mivel az egyik évben terepmunka helyett a leletek feldolgozással foglalkoztak.

Ismertetése szerint elsődlegesen a légiótábor jött létre, amelynek a vonzáskörzetében kialakult a táborváros, a katonai városnegyedtől 2-3 kilométerre pedig a bennszülött népesség lakhelyeként szolgáló civil település létesült.

"Egy hármas településkomplexumról van szó, amelynek a létrejöttét, mindennapjait a katonaság jelenléte határozta meg. Ez adta meg a jelentőségét is, hiszen az egykori római határ, a limes mentén jött létre. Brigetio, amely a Severusok alatt élte virágkorát, valamikor a második század végén, a harmadik század elején municipiumrangot kapott, később egy feliratban már coloniaként említik. Tehát végigjárta azt a ranglétrát, amelyet a római városok végigjárhattak" - magyarázta a régész.

Az ásatások a municipiumnak, az egykori polgárvárosnak a központjában folynak, amelynek a jelenlegi ismeretek szerint szabályos szerkezete volt. "Az egymással párhuzamosan futó és egymást derékszögben metsző utcák rendszeréből úgynevezett insulák jöttek létre a polgárváros területén. Egy insulát már majdnem teljes egészében feltártunk, és sikerült megismernünk vele határos két insula kezdetét is" - mondta. (Az insula különálló ház vagy házcsoport, amelyet minden más épülettől utcácskák választottak el; gyakran így nevezték a magában álló bérházakat is.)

Az ásatások tanúsága szerint egy körülbelül 50 méter széles insula három, egymással párhuzamos, észak-déli kiterjedésű, hosszúkás telekre tagolódott. Északi oldalukon egységesen lakóépületek helyezkedtek el, a déli részén pedig nagyjából egyazon a magasságban kezdődtek a gazdasági udvarok, majd a kertek következtek. "Nagyon díszes lakóépületek voltak, amelyeket egymástól keskeny kis sikátor választott el" - jegyezte meg Borhy László.

Az idei ásatási szezonnal kapcsolatban elmondta, hogy tavaly az első insulától keletre elhelyezkedő insula nagy kiterjedésű gazdasági udvarát tárták fel. A legkorábbi időszakban ezt kaviccsal borították, később, talán valamilyen pusztítás után, építési törmelékkel töltötték fel, fél méterrel megemelve a szintjét. A továbbiakban visszabontották az épületeket, a gazdasági udvart pedig kőlapokkal burkolták.

"Az északi oldalon sikerült megtalálnunk az udvar 2-3 méter széles, faragott kövekkel szegélyezett kapubejáratát. Az udvar alatt egy 20 méteres csatornaszakaszt találtunk, amelyet az idők folyamán használaton kívül helyeztek és feltöltöttek. Az idei ásatások egyik célja, hogy elvégezzük a gazdasági udvar pontos periodizációját, megismerjük a feltöltések, megújítások sorát, illetve megvizsgáljuk az ókorban visszabontott épületek maradványait és a csatornát" - sorolta a feladatokat a tanszékvezető. Hozzátette, hogy a vizsgálatok azért is lényegesek, mert a feltöltésbe korabeli tárgyak, kerámiadarabok is belekerültek.

"Számunkra ez a kronológia szempontjából nagyon lényeges - mutatott rá a régész, aki érdekességként megemlítette, hogy az épület alapozási árkából egy 20 centiméteres cseppkőtöredék került elő. - Valamelyik brigetiói polgár kitört egy darabot a cseppkőoszlopból, és talán szuvenírként magával hozta."

A régészek megpróbálnak tovább haladni a komplexum déli részén a kertes, udvaros részben, azaz egyszerre két insulában végeznek feltárásokat.

Borhy László kitért arra, hogy július 25-én nyílik a komáromi Klapka György Múzeum új időszaki kiállítása, amely a brigetiói iparosokat - bronzműveseket, üvegműveseket - mutatja be. Ezt megelőzően a régészek nyílt napot tartanak a szőnyi vásártéren, ahol az érdeklődőknek bemutatják az idei ásatási eredményeket.