©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Műtárgymozgatás – szakértők és a nyilvánosság bevonása

A Zsidó Világkongresszus (WJC) szerint a német államnak sokkal többet kell tennie a náci rezsim idején zsidóktól elrabolt műtárgyak visszaszolgáltatásáért.

Németország elhanyagolja ezt a feladatot, az állami szervek közömbösek, ezt mutatja a náci rezsimnek dolgozó műkereskedő, Hildebrand Gurlitt hagyatékából előkerült képgyűjtemény ügyének kezelése is - mondta csütörtökön Berlinben a WJC elnöke. Ronald S. Lauder szerint a második világháború után csaknem hetven évvel „legfőbb ideje megkeresni és kiszabadítani az utolsó hadifoglyokat”, a nácik által elrabolt műkincseket, amelyek még mindig nem kerültek vissza az eredeti tulajdonoshoz vagy az örökösökhöz. A zsákmányolt kincsek közül számos hét évtized után is állami hivatalokat díszít, múzeumoknál van vagy magángyűjteményeket gazdagít - mondta a WJC elnöke. Ronald S. Lauder a német külügyminiszterrel és az igazságügyi miniszterrel tárgyalt Berlinben. Zárt ajtók mögött folytatott megbeszélései után tett nyilatkozatában kiemelte, hogy jogi és szervezeti változtatásokra is szükség van az elrabolt műtárgyak ügyének rendezéséhez.

A nácik háborús bűncselekményei nem évülnek el, vagyon elleni bűncselekményei viszont elévültek, ami tarthatatlan állapot - mondta Lauder, utalva arra, hogy az egykori Nyugat-Németországban 1963-ig lehetett igényelni az 1933-1945-ös időszakban elkobzott vagyontárgyak visszaszolgáltatását, és az ország újraegyesítése után ugyan ismét megnyitották a lehetőséget, de csak a volt NDK területén elrabolt vagyontárgyakért lehetett jelentkezni, és csak 1993 júliusáig. A tulajdonjog érvényesítésének elévülését kimondó szabályt a WJC szerint meg kell semmisíteni. Továbbá össze kell állítani egy széles körű jogosítványokkal felruházott nemzetközi bizottságot, amely átvizsgálja a német közgyűjteményeket, felkutatja a náci műkincsfosztogatások áldozatait vagy azok örököseit, és igazságos megoldásokat dolgoz ki a feltárt esetek rendezésére. A WJC szakértőkkel és a szervezetnél összegyűjtött adatokkal is kész segíteni egy ilyen testület munkáját - emelte ki Lauder.

A WJC javaslataihoz hasonló tervei vannak a német kormánynak. Monika Grütters kulturális államminiszter szerdán bejelentette, hogy a kormány a rabolt műkincsek sorsának rendezésével foglalkozó központot kíván létrehozni, és megduplázza a tevékenység finanszírozására fordított állami forrásokat. A nácik által rabolt műkincsek visszaszolgáltatása a Gurlitt-ügy hatására került a kiemelt figyelemmel kezelt állami feladatok közé. Hildebrand Gurlitt 81 éves fiának müncheni lakásában 1280 festményt, grafikát, nyomatot találtak 2012 februárjában egy adócsalás gyanúja miatt indított eljárás során. A hatóságok csak tavaly novemberben tájékoztatták a nyilvánosságot a műkincsfogásról, miután az ügy kiszivárgott a sajtóhoz. Az ügy titkos kezelése miatt a német kormány súlyos bírálatokat kapott belföldről és külföldről. A berlini vezetés a kritikák hatására nemzetközi munkacsoportot állított össze többek között a WJC szakértőinek részvételével. A csoport a nyilvánosság bevonásával kutatja a képek származását. Az eddigi adatok szerint 458 műtárgyról feltételezhető, hogy a nemzetiszocialista diktatúra idején nácik rabolták el a tulajdonosoktól. Ezeknek az alkotásoknak a fő adatait és fényképét közzétették az elveszett kulturális javak koordinációs állomásának (Lost Art Koordinierungsstelle) lostart.de címen működő portálján.