Várakozás luxus kivitelben

A Gödöllői Királyi Váró, 1882–2011

Hogyan utazott Erzsébet királyné Gödöllőre? Hogyan közelítette meg a királyi pár a vidéki kastélyt?

Cikk küldése

e-mail:

A Pest–Hatvan vasútvonalon 1867 tavaszán indult meg a közlekedés. Ugyanebben az évben kapta meg a magyar államtól Ferenc József és Erzsébet királyné koronázási ajándékul a gödöllői kastélyt és uradalmat, s ettől kezdve a királyi pár és kísérete rendszeresen utazott vonattal Gödöllőre. Hogy a király Bécsből közvetlenül Gödöllőre jusson vasúton, Kőbánya állomás közelében két vasútvonal között összeköttetést alakítottak ki, amelyet máig királyvágánynak hívnak. 1867. április 2-án adták át a gödöllői földszintes állomásépületet, amelyet később többször átépítettek. A királyi fenségek várakozása a vasútállomáson kezdettől problémát jelentett. A „váróteremnek használt szobácska kicsi, fülledt levegőjű és piszkos volt”, ezért 1868-ban építettek egy tiroli stílusú, ideiglenes udvari fapavilont.

Az első ingázók

Az 1870-es évektől a vasúti forgalom egyre élénkebb lett, a királyi család gödöllői tartózkodása divatos, felkapott nyaralóhellyé tette a települést. Sok fővárosi polgár nyaralt Gödöllőn, és ők elsősorban vonattal utaztak, sőt az állomás környékén vásároltak vagy béreltek házat, ahol új nyaralónegyed alakult ki. Gyakori volt, hogy a család tavasztól őszig a gödöllői nyaralóban tartózkodott, miközben a családfenntartó férj vonattal naponta bejárt a fővárosba dolgozni. Szükségessé vált tehát a vasútállomás épületének fejlesztése. 1874-ben kétszintessé alakították az állomásépületet. A hivatali helyiségeken kívül első-, másod- és harmadosztályú várótermet, valamint vendéglőt alakítottak ki táncteremmel. Az állomás épületében lakott az állomásfőnök, két forgalmi tiszt, két pénztárosnő, a vasúti vendéglős és a pályafelvigyázó. Ez az épület már alkalmas volt a köznép utazási igényeinek kiszolgálására.

Egy új műfaj: királyi váró

1882-ben új Királyi Váró épült neoreneszánsz stílusban. Budapesten a Keleti és a Nyugati pályaudvaron található még hasonló királyi váró, de azok a vasútállomás épületének részét alkották, Gödöllőn azonban külön épületet emeltek erre a célra. Egyébként a király utazásaihoz – ha nem volt megfelelő állomásépület – alkalmanként udvari sátrat állítottak föl. A gödöllői Királyi Váró a kastély kezelésében állt. Bár egyszintes épület, de a belső terek nagy belmagassága és a magas tetőfelépítmény miatt a mellette álló egykori kétszintes állomásépülettel azonos magasságú volt.

Hétköznapi csillogás

Az épület tengelyét a vasút és a város felé nyíló bejárók adják. A város felőli oldalon portikusz található, négy jón oszlopon nyugvó előtető, ahol az udvari kocsi várta a vonattal érkező királyi család tagjait. Az épület padlószintje azonos a peron szintjével, tehát csak a vonatba szálláskor kellett lépcsőt használni. Öntöttvas pilléreken nyugvó perontető fut körbe a sínek felőli oldalon és a két oldalhomlokzaton, ahonnan egy-egy mellékbejárat is nyílik. A királyi pár megérkezésekor vörös szőnyeget fektettek az épület bejárata és a vasúti szerelvény közé. A vonatról a tágas középső helyiségbe, a Hercegi Váróba érkezünk, amelynek a berendezését – Ripka Ferenc leírása szerint – bordó kárpitú selyemzsöllyék és -pamlagok adták. Jobbra Erzsébet királyné várószobája, balra pedig Ferenc József szobája nyílt. A király szobájában egy íróasztalt, velencei tükröt, olívazöld kárpitú ülőgarnitúrát helyeztek el, és ugyanilyen színű préselt selyemtapéta fedte a falat. Ugyanez volt a királyné várószobájának a berendezése is, csak halványsárga színben. A Pest–Gödöllő közötti 34,4 km távolságot 49 perc alatt tette meg a vonat az 1875-ből fennmaradt udvari menetrend szerint.

Királyi váró a király nélküli királyság idején

A két világháború között mi sem természetesebb, mint hogy a Királyi Várót Horthy Miklós kormányzó használta. Az épületet azonban a következő rezsim már nem használhatta: a második világháború végén a kivonuló német csapatok felrobbantották a vasútállomás épületét, amely teljesen elpusztult. A Királyi Váró pincéjében tárolt szenet is felgyújtották, így az épület teteje leégett, csak a puszta falak maradtak meg. 1945 után lapos tetőt építettek a Királyi Váróra, és ez lett a jegykiadásra és várakozásra szolgáló állomásépület – immár a köznép számára.

Utóélet

Az épületet végül 1958-ban nyilvánították műemlékké, majd 2011-ben a Norvég Alap támogatásával Gödöllő Város Önkormányzata felújította a Királyi Várót. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum közlekedéstörténeti kiállítást rendezett be Ferenc József várószobájában, a Gödöllői Városi Múzeum pedig a királyi család kultuszának szentelt helytörténeti kiállítást mutat be Erzsébet királyné várószobájában és a Hercegi Váróban. A kiállítóhely a Gödöllői Városi Múzeum fíliája. Ezenkívül kávézó és turisztikai centrum kapott helyet az épületben. A felújított Királyi Váró 2011. június 18-án a Múzeumok Éjszakáján nyílt meg, és hétfő kivételével mindennap látogatható 10 órától 18 óráig.