Az akt nem pusztán pucér nő

A meztelen valóság - Aktok a szentendrei művészetben

A szentendrei művészet kihagyhatatlan eleme az akt: a nagy elődök után a hatvanas évek munkáiban is központi motívum.

Cikk küldése

e-mail:

A ruhátlan emberi test ábrázolása, megjelenítése az európai képzőművészet kedvelt témái közé tartozik: a titokzatos mosolyú görög Küroszoktól, a kora középkori, esendő Ádám- és Éva-figurákon és Michelangelo robbanó energiákat sűrítő szibilláin át Picasso töredezett idomokból formált, csúnyácska avignoni kisasszonyaiig. E pár mű is jelzi, hányfajta különböző világkép és ábrázolási eszmény jegyében lehet megközelíteni a témát.

Az elmúlt fél évszázad persze kissé elhasználta ezt az ábrázolástípust, amikor a reklámözönben, a cipőpasztától a bőrápoló krémig vagy a szuper autóig szinte mindent szexuálisan vonzó, ruhátlan vagy hiányosan öltözött szép nőkkel próbáltak eladhatóvá tenni.

Többszörös jelentéstartalom

A ruhátlan emberi testnek azonban ennél önmagában is sokkal többféle jelentése van. Éppúgy sugározhatja a legmeghittebb odaadást, mint a legmélyebb kiszolgáltatottságot, az idilli szépséget, a szánandó elesettséget, a gyengédséget vagy az agresszív erőt.

A művészek a biblikus, a mitológiai vagy hétköznapi jelenetekben egyaránt felhasználják az ebből adódó érzelmi töltést.

Az illúziókeltő ábrázolások előtérbe kerülésével, a 15. századtól egyre erősebb követelmény lett a művészek számára a spekulatív emberábrázolás helyett a mezítelen emberi test tényleges megfigyelése. Ezért az aktstúdiumok a művészek oktatásában mindmáig alapvető helyet foglalnak el. A megfigyelés pontossága iránti igény odáig fejlődött, hogy egy idő után már nemcsak a test megjelenése érdekelte a művészeket, hanem az emberi mozgás mélyebb összefüggéseinek: az izmok, a csontok, az ízületek működésének megértése is. Így születtek az anatómiai tanulmányok.

Ezzel párhuzamosan az aktábrázolás önálló műfajjá fejlődött, ugyanis az emberi test mozdulataiban, idomaiban a művészek olyan absztrakt formai ritmusokat, egyensúlyi helyzeteket és színharmóniákat láttak meg, amelyek már nem igényeltek konkrét történeteket vagy az érzelmi reakció ábrázolását ahhoz, hogy esztétikai élményt keltsenek a szemlélőben.

Akt ezerféleképp

A tizenegy műalkotásból álló szentendrei tárlat a Ferenczi Múzeum gyűjteményének stúdium jellegű műveiből és esztétikai célú aktábrázolásaiból mutat be néhány alkotást.

Barcsay Jenő, az anatómiai akttanulmányok ismert mestere a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanította az emberábrázolás anatómiáját. Erőteljes tanulmányaiból tankönyvet készített, amelyet világszerte használtak a művészeti akadémiák.

A stúdium jellegű aktok egyik legnehezebb típusának, a test rövidülésben (skurcban) látatott ábrázolásának szép példája Bánovszky Miklós fekvő öregemberről készült rajza.

Szintén a stúdiumok körébe tartozik az ún. kroki, az emberi test mozdulatainak gyors rögzítése, amely az emberi arányok és mozdulatok jellegzetességeinek minél alaposabb elsajátítását szolgálja. Vajda Lajos szinte egyetlen lendülettel rajzolt hátaktján a hatalmas formák plaszticitását apró foltocskákkal éri el.

Novotny Emil Róbert fésülködőt ábrázoló színes linómetszetén az eredeti formák expresszíven megnyúlnak a foltritmus kedvéért. Míg Czóbel Béla kusza vonalszövevényéből éppen csak előtűnik a női akt, addig Perlrott-Csaba Vilmos kettős nőfigurái feszesen kényszerülnek bele egy geometrizáló rendbe.

Ferenczy Béni a magyar rajzművészetben legalább olyan fontos helyet foglal el, mint a szobrászatban. Az egész európai rajzművészet hagyományainak ismeretében születnek meg akttanulmányai és kiérlelt aktkompozíciói. Akvarellel festett aktképein már nemcsak a formai ritmus szüli a harmóniát, hanem a női test derengő fénye és a háttér zöldes színei közötti finom feszültség is.

Évezredeken keresztül a szobrászat fő kifejezőeszköze az emberi test és mozdulata volt, és ezen belül is kitüntetett helyet foglalt el az akt. Faragták kőbe és fába, mintázták agyagba.

Ferenczy Béni figurái majdnem kizárólag aktok, mivel a művész érdeklődését elsősorban a megnyíló (Ülő női akt) és bezáródó térformák, a test tömegeinek aszimmetrikus egyensúlyi helyzete (Kis alpinista) és a formákon belüli belső mozgások harmonikus egységbe rendezése köti le.

Pál Mihály és Goldmann György a hangulatokkal teli mozdulat szépségét ragadják meg. Farkas Ádám márványba faragott fekvő nője organikus tömegeivel hasonlóvá válik a természeti erők által formált képződményekhez.

Kerényi Jenő 40-es években készült női aktjai szinte játékosan fickándoznak elő a művész teremtő kezéből, míg a bika hátán önfeledten hancúrozó Európája nem is sejti a reá leselkedő veszélyeket.

A szentendrei Ferenczy Múzeum képzőművészeti gyűjteményéből készült válogatás a Czóbel Múzeumban tekinthető meg.

Szeretne többet tudni a témáról? Olvassa el Kenneth Clark Az akt. (Tanulmány az ideális formáról) című könyvét !( Budapest,Corvina, 1886)