©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Ünneplés a Rákóczi Biblia hasonmás kiadásával

Hasonmás kiadásban jelent meg I. Rákóczi György Újszövetsége a Vizsolyi Biblia kinyomtatásának 425. évfordulóján. Az eredeti kötet az Oroszországból hazatért könyvek egyik ritkasága, a fejedelem saját kezű bejegyzéseivel.

„Anno 1619 die 4 Augusti Az én kegyelmes Istenemnek kegyes engedelméből végeztem el ez könyvel együtt az egész Bibliának olvasását itt Saras Patakon 6 és 7 óra között reggel, kiért legyen áldott és szent és dicsiretes az én kegyelmes Istenemnek nagy neve és engedgye ez után is ezen kegyes Atyai gongya viselését reánk erjedni Amen Amen Amen…” Ez az egyik bejegyzés, amelyet kézírásával készített az Újszövetség végére a Bibliát rendszeresen és áhítattal olvasó I. Rákóczi György, aki egyébként szívesen jegyzetelt más könyveibe is. Reformátusként a Biblia tanításai szerint élt, csakúgy, mint felesége, Lorántffy Zsuzsanna, aki szintén a puritanizmus követője volt. Amikor a vallásos szellemben nevelkedett Rákóczi György belekezdett a vaknyomásos, bőrkötésű, 1590-as (MDXC) datálású – azaz első kiadású – Vizsolyi Biblia olvasásába, még nem volt erdélyi fejedelem. „Bibliás emberként” napi szükséglete volt a Szentírás forgatása, abból merített erőt.1 Mint Felső-Magyarország – Felvidék – kapitánya együtt mozgott Bethlen hadaival, és ezeket az eseményeket Bibliájának fejezetvégi bejegyzéseiben rögzítette. Jegyzetet készített például Sárospatakon, Borsiban, Ónodon, Besztercén, Arnón és Leleszen. Az általa kiemelt bibliai szövegek és kommentárjaik megkönnyítették neki és családtagjainak is az eligazodást bizonyos vitás kérdésekben, ma pedig hasznos történeti forrást képviselnek: pontosíthatók a fejedelem utazásainak és néhány, politikailag is fontos találkozójának története. Hasonlóan hasznos korlenyomat a Biblián a Nyizsnyij Novgorod-i könyvtár pecsétje, valamint raktárjelzete is. Ezek eredeti és hasonmás kiadásban egyaránt megtalálhatók. I. Rákóczi György Újszövetsége ugyanis egyike a második világháborúban, a szovjet csapatok által Oroszországba hurcolt, majd onnan 2006 februárjában – 61 év után – a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményének Könyvtárába hazakerült 136 könyvnek.

Rákóczi György nemcsak olvasta, gyűjtötte is a köteteket; ha felbukkant bármilyen Biblia-kiadás a környezetében, törekedett a megszerzésére. Ehhez a példányhoz apja emléke miatt is ragaszkodhatott. Györgyre gyerekkorától komoly hatást gyakorolt Rákóczi Zsigmond vallásossága, aki a Vizsolyi Biblia kiadásának támogatója volt. A nemesi Rákóczi családban – ahogy a társadalom azon szintjén valamennyi család esetében – a Biblia elsőrendű és meghatározó szerepet játszott a műveltség alakításában és a személyiség formálásában.2 Bár a Szentírásnak az egyház története során mindig kiemelkedő jelentősége volt, a zsinatok mégis inkább tiltották, mintsem szorgalmazták, hogy nemzeti nyelvekre fordítsák, azazhogy a köznép számára is elérhető legyen. Egészen a reformációt bevezető humanizmus elterjedéséig az egyház félt attól, hogy a bibliai üzeneteknek a laikus értelmezés az eredetitől idegen, szélsőséges színezetet ad. A Biblia tanulmányozása a papság és nemesség kiváltságának számított. A Rákóczi család hírnevét és vagyonát megalapozó egri főkapitányt, majd erdélyi fejedelmet, Zsigmondot mégis kegyességi okok vezérelték abban, hogy segítse a Biblia nemzeti nyelvre fordítását. Azt vallotta, hogy mindenkinek kötelessége – nem csak joga – olvasni a Bibliát, üzenetének jobb megértése és megélése végett. Hitt abban, amit Károlyi Gáspár a Vizsolyi Biblia előszavában megfogalmaz: fejedelem nem tehet nagyobb jót a népéért, mint ha gondoskodik arról, hogy a Bibliából prédikáljanak, és Isten könyve a köznép nyelvén olvasható legyen. Így juthatott a család tulajdonába a György által használt, Vizsolyban nyomtatott és Károlyi Gáspár által teljes egészében magyar nyelvre fordított Szentírás, amelyet Zsigmond fia örökölt, és később a Sárospataki Református Kollégiumra hagyott. A 18. századi könyvtárnokok a kötetnek már csak az újtestamentumi részét vették lajstromba. Ezt a Rákóczi-Bibliát ma is a zempléni városban őrzik, a világ egyik legszebb könyvtára címet kiérdemelt Sárospataki Református Nagykönyvtárban. A hasonmás kiadványok díszdobozban jelentek meg, és tartozik hozzájuk egy füzet, amely a Szentírás egykori tulajdonosának, Rákóczi Györgynek személyéről és koráról ad részletesebb tájékoztatást az olvasónak.

1Monok István: A Sárospatakra visszatért könyvek és a Rákóczi-kutatás: a Rákócziak Bibliája

2Dienes Dénes: I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna bibliás kegyessége

(s)