©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Megkerült kincsek nyomában

Kalandos múlt, leleplezett bűnözők. Megrongált tárgyak, amelyek megcsonkított állapotukban kerülhetnek kiállításba.

Október utolsó napján szolgáltatta vissza a sajtó számára is nyilvános eseményen a Gyöngyösi Rendőrkapitányság azokat a kegytárgyakat, amelyeket 2012. augusztus 20-ra virradó éjjel tulajdonítottak el egy betörés során a Gyöngyös Fő terén álló Szent Bertalan-templomból. A kegytárgyak egyben múzeumi kiállítási tárgyak: elrablásukig a Gyöngyösi Kincstár néven ismert egyházi gyűjteményi anyagba tartoztak, hamarosan pedig egy új tárlaton válnak megismerhetővé, a tervek szerint a jelenlegi, barbár módon szétdarabolt állapotukban.

Fotó: Wikpedia

„Nemcsak a zeneszerető emberek, hanem a helyi kultúra és az értékek megőrzése iránt elhivatott emberek fogtak most össze, hogy némileg enyhítsék a keletkezett anyagi kárt, és gyógyítsák azt a lelki sebet, melyet a betörők okozta gyalázattal Gyöngyös város jelképe, a Szent Bertalan-templom szenvedett el” – foglalta össze megnyitóbeszédében gondolatait dr. Réthy Béla, Gyöngyös város alpolgármestere október elsején, a zene ünnepén rendezett jótékony célú koncerten a gyöngyösi Szent Bertalan-templomban, melyet a Mátra Művelődési Központ szervezett a Pátzay János Katolikus Zeneiskola tanárainak és diákjainak közreműködésével. A zenei esten végül 109 ezer forint adomány gyűlt össze, mellyel kapcsolatban Juhász Ferenc plébános-kanonok, az illetékes Gyöngyös-felsővárosi Római Katolikus Egyházközség vezetője a koncert után megerősítette, riasztó berendezés telepítésére költik, ami ez idáig hiányzott a templomból. Viszont a történtek ismeretében jó lett volna, ha van korábban is ilyen berendezés, hiszen akkor nem tudnak könnyűszerrel bejutni az épületbe a tettesek, akik 2012. augusztus 19-ről 20-ra virradó éjjel muzeális értékű kegytárgyakat tulajdonítottak el a templomból, valamint a perselyekből mintegy 250 ezer forintot.

Gyöngyösi Kincstár: újabb epizód a kalandregényben

A Gyöngyösi Kincstár, melynek gyűjteményi anyagához tartoztak az ellopott kegytárgyak, 1990-ben jött létre, az esztergomi főszékesegyházi kincstár után a második legnagyobb egyházi gyűjteményként. Az egyházközség ötvöstárgyaiból rendezett kiállítás sajátossága és értéke

Fotó: Fortepan

többek között az is, hogy nem az egyházmegye vagy a térség anyagait tartalmazza, hanem a gyöngyösi Szent Bertalan-templom kincseiből áll.
A második világháború végén az egyházközség három tagja elhatározta, hogy a benyomuló szovjet fegyveres erők elől elrejtik az értékes tárgyakat. Elásták őket, és megesküdtek, hogy amíg a szovjet csapatok hazánkban állomásoznak, senkinek sem árulják el a rejtekhelyet. A műkincsek 1944 és 1967 között a templom tornya alá ásva és elfalazva várták a szebb napokat. Mivel a szovjet csapatok tartózkodása a vártnál is hosszabbra nyúlt, a rejtekhely ismerői közül pedig időközben ketten elhunytak, az akkori plébános intézkedni kényszerült. Félő volt, hogy a titok az utolsó közreműködő halálával sírba száll, ám hosszas rábeszélés után sikerült szóra bírnia a még élő egyetlen tanút.

A világ utolsó 14 darabjából hét Gyöngyösön

Így történt, hogy 1967-ben a föld mélyéből monstranciák, kelyhek, füstölők, textíliák, miseruhák, szobrok és könyvek kerültek elő. A negyvenhárom ötvösmű mind számában, mind korát illetően jelentős értéket képvisel. Egyedinek és különlegesnek számítanak a Felvidékről származó, 15–16.

Szent Korona Ház
Fotó: Panoramio.com

századi bőrtűs-filigrános kelyhek. Az egész világon tizennégy ilyen létezik, ebből a Gyöngyösi Kincstár hetet őriz. A kelyheket, cibóriumot, úrmutatót és egyéb tárgyat kiemelt egyházi eseményeken egészen 1934-ig használták. Az épségben előkerült tárgyakat 1967-től a plébánia különböző helyiségeiben helyezték el a rendszerváltásig, majd 1990-ben létrejött az úgynevezett Szent Korona Ház emeleti termében a mintegy százötven tárgyat felvonultató kiállítás.

A jelenleg a plébániának helyet adó Szent Korona Házat Gróf Almásy Pál építtette 1784-ben. Az Almásy grófok koronaőrök voltak. A ház a nevét azután kapta, hogy 1806-ban Napóleon és csapatai elől ide rejtették, és negyvenhárom napig itt őrizték a Szent Koronát. 2012 júniusáig ez az épület adott otthont a plébánia mellett a Gyöngyösi Kincstárnak is, ekkor ideiglenesen bezárták.

300 millió forint összköltségű beruházás, „látvány restaurátorműhellyel”

Június 15-én nyílt ugyanis a Gyöngyösi Kincstár időszaki kiállítsa a Szent Bertalan-templom északi karzatán. A kiállítási anyag egy részének átköltöztetésére azért volt szükség, mert európai uniós támogatással új kiállítóterek kialakítását is magában foglaló projekt indult. A Gyöngyös-felsővárosi Római Katolikus Egyházközség 235 millió forintot nyert ez év tavaszán, az Új Széchenyi Terv keretében, az önrésszel együtt közel 300 millió forint összköltségű beruházás megvalósítására. A beruházásban 140 négyzetméternyi új kiállítóteret alakítanak ki a liturgikus ötvöstárgyak, könyvek, dokumentumok és textíliák bemutatására. Emellett egy 76 négyzetméteres, audiovizuális eszközökkel felszerelt oktatóterem is létesül. A tárlat kuriózuma lesz az az ötvös- és textilrestaurátor műhely, ahol a látogatók nyomon követhetik az ötvöstárgyak és a ruhaneműk készítését, restaurálását. A templomi karzatra költözött kiállítási tárlókba a nyáron elővigyázatosságból a legértékesebbnek ítélt darabokat nem helyezték ki, azokat máshol őrizték, és őrzik ma is.

A fabarakk és az üvegépület között

A Szent Korona Ház átalakításával és a kincstár anyagából a templomi karzaton nyílt kiállítással párhuzamosan azonban egy másik beruházás is folyik a Szent Bertalan-templom északi oldalán. Itt még 1992-ben kezdődött régészeti feltárás, ahol a kora középkori Szent Anna-kápolna falmaradványait, pincéjét próbálták meg láthatóvá és látogathatóvá tenni. A kilencvenes évek elején azonban a régészeti munkára szánt pénz hamar elfogyott, így az ásatási hely fölé fabarakk került, amely az elmúlt 20 évben szinte városképet meghatározó, bár nem túl esztétikus építménnyé vált. 2012 tavaszán azonban a Gyöngyös egész belvárosát érintő, „Funkcióbővítő városrehabilitáció” fantázianevet viselő, szintén nagyrészt uniós pénzt tartalmazó egymilliárd forintos projekt részeként ez év tavaszán a fabarakkot bontani kezdték, hogy a helyére a közönséget is befogadni képes üvegépület kerüljön. Az építkezés még augusztusban is tartott. Ezt használták ki a tolvajok.

Mise helyett

Augusztus 20-án reggel Gyöngyösön is az államalapítás és az új kenyér ünnepére készült a város, és a hagyományosan ehhez tartozó reggeli szentmisére, amelynek a Szent Bertalan-templom ad helyet. A misére érkezők azonban az épület előtt rendőrautókkal, bent pedig helyszínelő rendőrökkel találkozhattak. Az éjszakai betörés az első jelek szerint profi munkának bizonyult, a tolvajok tudták, miért jöttek. Lázár Levente, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője akkor még arról nyilatkozott, hogy a betöréses lopás során több perselyből mintegy 200-250 ezer forintot vittek el a betörők, akik a templom karzatáról a muzeális értékű kegytárgyak közül ötöt loptak el. Ezek értékét a szóvivő egymillió forintot meghaladónak becsülte. Az eltűnt kegytárgyak előkerítése érdekében tárgykörözést rendeltek el. Lázár Levente ekkor hozzátette azt is, hogy a tárgykörözés akkor lehet eredményes, ha az ismeretlen tettesek nem olvasztják be, vagy nem darabolják szét az eltulajdonított értékeket. A szóvivő ugyanakkor megjegyezte, az „elkövetők egyébként az épület északi oldalán zajló ásatáson talált szerszámokat használták a bejutáshoz”. Juhász Ferenc plébános-kanonok ekkor háromszázezer forintos nyomravezetői díjat ajánlott fel.

Megkerült, de milyen állapotban?

Az elfogás tényét közlő információt követően tizenegy nappal, október 31-én már arra a sajtótájékoztatóra várták az érdeklődőket, amelyiken Balogh Tibor rendőr alezredes, a Gyöngyösi

Rendőrkapitányság vezetője visszaadta a kegytárgyakat Juhász Ferenc plébános-kanonoknak. Juhász Ferenc örömét fejezte ki, hogy az értékes kegytárgyak előkerültek. Hálája jeléül a gyöngyösi rendőrségnek adományozta azt a háromszázezer forintot, amit korábban nyomravezetői díjként személyesen ajánlott fel. Nem adott viszont örömre okot, hogy a visszakerült öt tárgyat a tolvajok jelentősen megrongálták. A két legértékesebb darabot, egy Mária Terézia-korabeli cibóriumot, vagyis áldozási ostya őrzésére szolgáló kelyhet, és egy ereklyetartót szétszedtek és feldaraboltak.

Az aranyozott réz cibórium alja a 17. századból való, a magyar Szent Koronát formázó ezüstfedő később került rá. Van egy párja is, amely az osztrák császári fejfedőt mintázza, de éppen azért került a kiállításba, mert ez inkább kapcsolható a Szent Korona Ház történetéhez – magyarázta Juhász Ferenc plébános-kanonok, majd hozzátette: szerencsére a szétdaraboláskor nem jártak el annyira barbár módon, hogy ne volna helyrehozható.

 

Szétdarabolt tárgyak a vitrinben

Egy másik súlyosan károsodott tárgy egy ezüst ereklyetartó. A Páduai Szent Antal, Paolai Szent Ferenc és a pestisben elhunyt Gonzága Szent Alajos csontdarabjai elvesztek, illetve még nem kerültek elő – fogalmaz a plébános-kanonok. A megrongált tárgyakkal kapcsolatban a jelenlegi legvalószínűbb forgatókönyv, hogy így, szétdarabolt, megcsonkított állapotukban lesznek megtekinthetők az új kiállításon, egy külön tárlóban.

– Szeretnénk, ha a látogatók nemcsak csodálkoznának, hanem meg is döbbennének – tette hozzá Juhász Ferenc –, és amikor már lelkileg is készen állunk arra, hogy ez az állapot változtatható, akkor természetesen ki lehet majd javítani a megrongált tárgyakat az új kiállítás ötvös- és textilrestaurátor műhelyében.

Cél: évi 40 ezer látogató

A Gyöngyösi Kincstár korábban voltaképpen egyetlen, nagyjából száz négyzetméteres teremben zsúfolódott össze. Egy-egy tárlóban a nagyobb figyelmet igénylő tárgyak szorosan egymás mellé, alá és fölé kerültek. Az új kiállítás alapvető koncepciója, hogy a javarész 16–17. századi kegytárgyak, palástok és egyéb liturgikus ruházati darabok, melyeknek mind megvan a maguk története, most jobban elosztva, a mutatósabbak külön-külön tárlóban elhelyezve, nagyobb figyelmet kapjanak. Multimédiás eszközök segítségével bemutathatóvá válik a Szent Korona Ház története, az Almásy család koronaőri tevékenysége és az az időszak, amikor a napóleoni háború elől a 19. század elején csaknem másfél hónapig a szóban forgó gyöngyösi épületben őrizték a magyar koronát.

A Gyöngyösi Kincstár új kiállításának az ellopott, ám megkerült kegytárgyakkal – bár pontos dátum még nincs – a tervek szerint 2013 elején kell megnyitnia kapuit a látogatók előtt.