©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

A Ferenczy Múzeum Szentendrén

Az intézmény történetének egyik legjelentősebb eseményéhez ért: elkészült az új Ferenczy Múzeum épülete és az új állandó kiállítások.

Az épület története

A rendszerváltást követően az egyházak a korábban államosított épületeiket visszaigényelhették. Így a Szerb Ortodox Egyház visszakérte egykori szentendrei tanítóképzőjét, mely 1951 óta a Ferenczy Károly Múzeumnak, majd modern szárnnyal bővítve, a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának (PMMI) nyújtott otthont. Az épületet 2010. október 1-én Pest Megye Önkormányzata visszaszolgáltatta a Szerb Ortodox Egyháznak, amely szintén kulturális célra kívánta hasznosítani a város Fő terén álló késő barokk épületet. Az évek során az épületben működtetett funkciók kiváltására számos elképzelés és terv jött létre. Végül Pest Megye és Szentendre Város Önkormányzata a PMMI egyetértésével megállapodott egy olyan új helyszínben, amely az előzőhöz hasonlóan reprezentatív módon szolgálhatta a múzeumi célokat.

Szentendre Dunával párhuzamos főutcáján, a Kossuth Lajos utcában áll az egykori Pajor kúria emeletes épülete, belső udvarral és nagy domboldali telekkel. A ház nevét adó, Gömör megyében született Pajor Gáspár a magyar irodalomtörténetében is ismert. A pesti orvosnövendék 1794-95-ben segített barátjának, Kármán Józsefnek az Uránia című rövid életű irodalmi folyóirat szerkesztésében. Pajor Gáspár tanulmányainak befejezése után praktizáló orvosként Szentendrén telepedett le. Bekapcsolódva a vármegyei életbe 1818–tól Pest megye táblabírájaként is tevékenykedett. Történeti forrás hiányában nem tudható, mikor szerezte meg, vagy építette a nevét viselő kúriát, bár némi támpontot jelenthet, hogy Pajor Gáspár nemességét Pest vármegyében 1804-ben jegyezték be.

Az épületet a Pajor családtól a szentendrei Református Gimnázium kapta meg, és leánykollégiumot működtetett benne. Az épület történetének sötét időszaka volt, amikor a II. világháború alatt munkaszolgálatosok gyűjtőhelyeként is működött. Ide vonult be második munkaszolgálatára Radnóti Miklós 1942. július elején. 1945-től, az államosítás után rövid ideig a helyi rendőrség használta. Az ötvenes évektől a 2000-es évek közepéig Szentendrei Járási Földhivatal működött benne. Ezután mintegy három éven keresztül a szentendrei AGY Iskola képzőművészeti szakiskolája.

A műemléki feltárás szerint több építési periódust magába rejtő, U-alaprajzú kúria déli szárnyának középrizalitja tornácos kiképzésű, ezen keresztül közelíthető meg az előkertből a belső tér. Az emeletes utcai homlokzat mögött és az északi szárnyban egymásba nyíló teremsorok helyezkednek el. Az előkertből és a belső udvarból nagy V-alakú pincerendszer nyúlik be a domb alá. Az épület utcai homlokzata a helyreállítást követően megőrizte eredeti karakterét, déli tornácos bejárata visszanyerte eredeti szépségét. A belső udvari térben jelentős változások történtek. Az északi és déli szárnyat egy újonnan épült, egyszintes nyugati szárny köti össze, a déli szárny udvari homlokzata pedig előrehozott üveg függönyfalat kapott. A keleti szárnyon falbontással állították helyre a földszint egykori, tornácos homlokzatát, ami az épület keletkezési korának klasszicista stílusára utal.

 

A 21. század elvárásai

A megvalósuló beruházásnak és teljes akadálymentesítésnek köszönhetően a mozgáskorlátozott látogatók is megtekinthetik az épületben bemutatott kiállításokat a pincétől a tetőtérig. A kiállítótereket és raktártereket minden műtárgyvédelmi előírásnak megfelelő hűtő-fűtő klímaberendezéssel látták el, mely biztosítja a fenti terek állandó hőmérsékletét és szabályozható páratartalmát is, valamint a tűzvédelmi előírásnak megfelelően tűzjelző rendszer is kiépült. A biztonságtechnikát szem előtt tartva a mechanikus védelmen túl kamerarendszerrel kiegészített riasztórendszer épült ki. Igazodva a 21. század látogatóbarát követelményeihez az egyes kiállítások mindenki számára plusz információval szolgáló, s a látogatók által kezelhető információs pultokkal egészültek ki. Ezeken túl beépített hangosító rendszer is kiépült.

Kiállítások

EGY ARANYKOR MODERN MESTEREI - A FERENCZY CSALÁD MŰVÉSZETE

Amellett, hogy a Ferenczyek egy újfajta, a művészet öntörvényeit és esztétikai értékeit mindenek felett tisztelő alkotói gondolkodásmód képviselői, élettörténetük egy modern családregény érdekességével vetekszik. Az édesanya, Fialka Olga házasságkötése előtt Bécsben tehetséges festőnőként indult. Az édesapa, Ferenczy Károly a magyar plein air festészet kiemelkedő alakja. Mindhárom gyermekük művész lett. Valér a festés mellett a rézkarc technikájában szerzett jártasságot. Az 1890. június 18-án Szentendrén született ikergyermekek közül Béni szobrászként, míg Noémi gobelinművészként lett a 20 századi művészet kiemelkedő alkotója. 1973-ban Ferenczy Béni hagyatékából került a múzeum birtokába a közel 2000 műtárgyat számláló kollekció: festmények, grafikák, szobrok, érmék. A műtárgy-együttest gazdag kéziratanyag egészíti ki. Az 1973-ban Szentendrén megnyílt, majd többször újrarendezett állandó kiállítás az új épületben az utcai homlokzat emeleti teremsorában kapott helyet. A kronologikusan rendezett bemutató új tartalmi egységgel is gyarapodott, amely a Ferenczy család történetét idézi fel.

ALAPÍTÓ NYOLCAK – A SZENTENDREI MŰVÉSZTELEP SZÜLETÉSE

A Budapesttől húsz kilométerre fekvő soktornyú, festői hatású Szentendre különleges természeti és építészeti adottságai, valamint kulturális öröksége révén vált fontos művészeti központtá a 20. század első felében. 1926-ban alapította meg a Szentendrei Művésztelepet a ma már Alapító Nyolcakként is emlegetett nyolc fiatal festőművész: Bánáti Sverák József, Bánovszky Miklós, Heintz Henrik, Jeges Ernő Onódi Béla, Paizs Goebel Jenő, Pándy Lajos és Rozgonyi László. A művésztelep induláskor a plein air naturalizmust képviselő, a modern magyar művészet bölcsőjeként számon tartott Nagybányai Művésztelep hagyományát kívánta folytatni. A jól áttekinthető, elsősorban tájképeket, mellettük az egyéb tájékozódási irányokat, újabb stílustörekvéseket reprezentáló válogatás a szentendrei képzőművészet első évtizedeire, elsősorban az alapító tagok munkásságára koncentrál. Az emeleti teremsor északi szárnyában elhelyezett kiállításon a letelepedés éveinek hangulatát, a művésztelep megalapításának körülményeit és az alapító tagok szentendrei kötődésű munkásságát nézhetik meg a látogatók.

MŰVEK, MŰVÉSZEK SZENTENDRÉN – A VÁLTOZÓ ARCÚ SZENTENDRE

A művésztelep 1926-os megalapításától kezdve folyamatosan érkeztek Szentendrére festőművészek. Az egyre nagyobb hírnévnek örvendő kolóniától függetlenül is újabb és újabb generációk jelentek meg, így nem véletlenül kapta Szentendre a festők városa elnevezést. A régi épületszárny földszinti termében megnyíló kiállítás első szakasza a két világháború közötti időszak szentendrei művészetét mutatja be. Olyan kimagasló egyéni teljesítmények jelzik a Szentendrén ekkor kibontakozó művészeti törekvéseket, mint Barcsay Jenőé, Korniss Dezsőé és Vajda Lajosé. A kiállítás második szakasza az 1945 utáni újrakezdés időszakát, az Európai Iskola szentendrei művészeinek munkásságát és a szervezeti keretek városban lezajló átalakulását is érinti: részben megváltozik a Szentendrei (Régi) Művésztelepén alkotók összetétele, 1969-ben átadják a Kálvária úti Új Művésztelep műtermeit, 1972-ben pedig megalakul az egyik legfontosabb alternatív művészeti csoportosulásnak számító Vajda Lajos Stúdió. Emellett áttekintést kapunk az időközben megjelenő Marosvásárhelyi Műhely művészeinek, valamint a Szentendrén élő szobrászok munkásságáról is. Az 1951-ben megalapított egykori Ferenczy Károly Múzeum, illetve utódja a PMMI képzőművészeti gyűjteménye az évtizedek során több mint tízezer tételes kollekcióvá bővült. Az ebből válogatott állandó kiállításon együtt látható Szentendre képzőművészete a művésztelep megalapításától a legfrissebb alkotásokig.

Kőtár

A Pajor ház hatalmas pincéjében két régészeti kiállítás megnyitását tervezi a múzeum. Az eddig szabadtéri lapidáriumként működő Római Kőtár kövei kerülnek majd át, korszerű installációval és bőséges tájékoztatással, az időjárás viszontagságaitól védetten. Ugyancsak a pincében kap majd helyet a pilisszentkereszti ciszterci apátság eddig raktárban őrzött gótikus kőemlékei.

Könyvtár

A távlati fejlesztési tervek között szerepel a Ferenczy Múzeum könyvtárának átköltöztetése és megnyitása. A múzeumi könyvtárnak nincs évszázados hagyománya: 1951-ben alapították. Soproni Sándor, az első múzeumvezető kezdetektől fontosnak tartotta, hogy a múzeum szakembereinek jól működő könyvtár is rendelkezésére álljon, ezért párhuzamosan fejlesztette a múzeummal. A könyvtár a múzeum szakmai igényeihez alkalmazkodva alakította ki gyűjtőkörét: régészeti, néprajzi, képzőművészeti és történelmi tárgyú szakirodalmakat vásárolt. A könyvtárat alapításakor az épület földszintjének egyik leghangulatosabb szobájában helyezték el, ami kezdetben tágas, kellemes könyvszekrényeivel, régi berendezési tárgyaival a múzeum életének központi, több funkciót is ellátó helyévé vált. Az egyre gyarapodó könyvek azonban lassan betöltötték a rendelkezésre álló teret, a raktározási nehézségek pedig évről-évre nőttek. 1972-ben PMMI elindította tudományos évkönyvét, a Studia Comitatensiát, majd egyre nagyobb számban jelentette meg a kiállítási katalógusait is. A könyvtár gyűjteménye mára 21 ezer könyv és több mint 10 ezer folyóirat. A Pajor kúriába költözés után a fejlesztéseknek köszönhetően jelentősen bővülnek a könyvtári funkciók és szolgáltatások. Az új épületben lehetőség nyílik az elsősorban képzőművészeti jellegű szakkönyvtár nyilvánossá tételére, ami a megye és Szentendre érdeklődő közönsége, a helyi diákok, egyetemisták új információs színtérévé válhat. Egy sikeres TÁMOP pályázatunknak köszönhetően már bekapcsolódtak a könyvtári integrált rendszerbe: a katalógus online módon elérhetővé vált. A nyilvánosan hozzáférhető képzőművészeti szakkönyvtár jól kapcsolódhat a múzeum kiállításaihoz, múzeumpedagógiai foglalkozásokhoz, azaz komplex szolgáltatással áll majd a látogatók rendelkezésére. A könyvtár megnyitásának tervezett dátuma: 2013 ősze.

Közösségi terek

A Pajor kúria belső közösségi tereiben és nyitott udvarán a kiállításokhoz kapcsolódó komplex társművészeti bemutatókkal, rendezvényekkel a múzeumok által közvetített értékek új élményekkel gazdagíthatók: rendhagyó, esetenként szabadtéri kiállítások, zenei, színházi, alternatív színházi produkciók, performance-ok. A mobil falakkal felszerelt múzeumpedagógiai tér a hozzá kapcsolódó terasszal mini-konferenciák, workshopok megrendezésére is alkalmas, s mivel ez már a Ferenczy Múzeum második foglalkoztató terme, szakmai specializáció, új foglalkozástípusok valósíthatók meg.

A Ferenczy Múzeum a számok tükrében

A felújítás és átalakítás beruházási összköltsége 660.000.000 Ft volt. Az épület felújítására a KMOP-3.1.1/C-09-2009-0010 A szentendrei Ferenczy Múzeum megújulása című pályázattal összesen 186.100.000 Ft-ot nyert el a múzeum, melyből 165.600.000 Ft a vissza nem térítendő támogatás, valamint az Önkormányzati fenntartású muzeális intézmények 2011. évi szakmai támogatása, az úgynevezett ALFA Program keretében 55.000.000 Ft vissza nem térítendő támogatást nyert el a belső installációk és a múzeumpedagógiai foglalkoztató elkészítésére. Az építkezés 2011. október 14-től, 2012. december 3-ig tartott. A múzeum összes alapterülete: 2362 m²

Az ’EGY ARANYKOR MODERN MESTEREI - A FERENCZY CSALÁD MŰVÉSZETE’ című kiállítás termeiben dokumentumokkal együtt csaknem 148 műtárgy (130 műtárgy + 18 fotó és dokumentum) lesz látható. Az ’ALAPÍTÓ NYOLCAK – A SZENTENDREI MŰVÉSZTELEP SZÜLETÉSE’ kiállításban 31 műtárgy, 9 dokumentum és fotó, tehát összesen 40 műtárgy, míg a ’MŰVEK, MŰVÉSZEK SZENTENDRÉN – A VÁLTOZÓ ARCÚ SZENTENDRE’ kiállításban 41 művész lesz képviselve egy-egy műtárggyal. Tehát az új Ferenczy Múzeumban összesen 229 műtárgy lesz látható.

A Ferenczy Múzeum weboldala ITT érhető el.