©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Bérbe adhatják-e kincseiket a múzeumok?

A múzeumok raktáraiban őrzött alkotások bérbeadásával igyekszik kulturális bevételre szert tenni az olasz kormány.

Az MTI két héttel korábbi híre szerint – költségvetési támogatás hiányában – újfajta kulturális üzleti tevékenységgel próbálják növelni az itáliai múzeumok bevételét. A római kormány úgy rendelkezett, hogy a raktárakban porosodó képek, szobrok és más műtárgyak külföldre bérbe adhatók legfeljebb húsz évre. Az olasz központi statisztikai hivatal (Istat) adatai szerint 2011-ben az itáliai múzeumokból tízezer alkotást szállítottak külföldre, de akkor csak kölcsönbe.

A kormányintézkedést Gabriella Belli, a velencei városi múzeumokat irányító alapítvány igazgatója fenntartással fogadta. A Corriere della Sera című napilap pénteki számának nyilatkozva hangsúlyozta: a múzeumok közötti műkölcsönzésnek megvan a hagyománya, a bérbeadáshoz viszont a bérlő „komoly átvilágítása” szükséges, főleg ha magángyűjtőkről van szó.
Antonio Natali, a firenzei Uffizi-képtár igazgatója sem szívesen adná bérbe a raktáraikban őrzött 2500 alkotást. Külföld helyett inkább „elfelejtett” olasz múzeumoknak adná ki a képeket, hogy ezeknek segítsenek visszacsalogatni a látogatókat. Az általa képviselt múzeum régóta küzd a gyűjtemény nagyságából és a kiállítóterek szűkösségéből fakadó problémával. Az Uffiziben tavaly nyílt meg a falai színéről Kéknek elnevezett szárny (fotó fent), ahol a látogatók a raktáron lévő műveket tekinthetik meg. De mi a helyzet Magyarországon? Előfordulhat nálunk, hogy a múzeumok erre a lépésre kényszerülnek? Hogyan vélekednek a szakemberek, arról, hogy bérbe adhatók-e a múzeumok műtárgyai?

Deme Péter tapasztalatai szerint arra is van gyakorlat, hogy itthon szigorú szabályok mellett tartós letétbe vagy kölcsönbe adnak, adhatnak műtárgyakat állami szerveknek, intézményeknek. Ugyanakkor az elnök személyes véleménye szerint nem ördögtől való, hogy az intézmények a tartósan raktárban pihenő (és várhatóan soha vagy csak nagyon ritkán a látogatók elé kerülő) műtárgyakat tartósan kölcsönözzék akár itthon, akár külföldön. Csak nagyon szigorú, következetes, világos szabályozás és feltételrendszer kell hozzá. És a kölcsönzők között elsősorban a muzeális intézmények jöhetnének szóba.

Galambos Henriett azt is kiemeli, hogy a műtárgyak kifejezetten kulturális célú bérbe adása nem ismeretlen a nagy múzeumok 21. századi intézményi stratégiájában. Gondoljunk itt például a Louvre Abu Dhabira, a kormányközi megállapodás döntése alapján 2014-ben nyíló „egyetemes– múzeumra, amely a Louvre-on kívül számos nagy francia állami közgyűjtemény, mint a Centre Pompidou, a Musée d'Orsay, Versailles, a Musée Guimet vagy a Musée Rodin 30 évre aláírt műtárgykölcsönével jön létre, vagy a 2009-ben elkészült több mint 2000 m2 kiállítóteret magában foglaló Hermitage Amsterdamra.

A jogász szerint arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a már említett együttműködéseket hosszú évek egyeztetése előzte meg. A résztevők gondosan felépítették a projektet, s bonyolult feltételrendszert dolgoztak ki közös elsődleges céljuk érdekében, vagyis hogy minél szélesebb körű hozzáférést biztosítsanak a műtárgyakhoz a műtárgyak épségének megőrzésével.

Galambos Henriett az elhamarkodott véleményformálástól is óv bennünket. Véleménye szerint a „római kormány” idézett rendelkezésének részletes ismerete hiányában az olaszországi eseményeket nem lehet kommentálni, mivel látjuk: azon túl, hogy „kulturális bevételre” tesz szert Európa műkincsekben leggazdagabb országa, a projektnek számos kulturális haszna is lehet.

Magyarországon a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény értelmében a muzeális intézmény a kulturális javakat határozott időre, de legfeljebb öt évre szóló írásbeli szerződés alapján adhatja, illetve veheti kölcsön. A törvény rögzíti továbbá, hogy a kulturális javak kölcsönbe adásáról szóló szerződésben kölcsönzési díj és pénzügyi biztosíték köthető ki. A kulturális javak kölcsönbe adásáról szóló szerződésnek a törvény értelmében tartalmaznia kell a kölcsönvevő által a kölcsönadott kulturális javaknak biztosítandó állományvédelmi követelményeket és vagyonbiztonsági feltételeket. A miniszter hozzájárulása szükséges továbbá a muzeális intézmény nyilvántartásában szereplő kulturális javak nem muzeális intézmény számára, továbbá külföldre történő kölcsönadásához.

A múzeumi törvény tehát pontosan meghatározza a muzeális intézmények mozgásterét a témában: maximum 5 év időtartamra, kölcsönzési díj fejében, megfelelő biztonsági és állagvédelmi feltételek biztosítása mellett – miniszter hozzájárulásával akár nem muzeális intézmény számára is – kölcsön lehet adni kulturális javakat.

Fotók: Uffizi, Bayerisches Nationalmuseum, Szépművészeti Múzeum