©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Látogatás az őskorban

A Százhalombattán létesült Régészeti Park, Magyarország első és ez idáig egyetlen működő őskori szabadtéri múzeuma, 1996-ban azzal a nem titkolt szándékkal nyitotta meg kapuit, hogy idővel a hazai kísérleti és környezeti régészet oktatási bázisává váljon.

A park az 50 hektáros vaskori - a Hallstatt kultúra népe által létrehozott - tumulus temető déli részén létesült, ott, ahol az öt legnagyobb és legépebb halomsír található. A 115. sz. halomsír feltárása közben Holport Ágnes régész szinte teljes épségében találta meg a 2700 éves folyosós sírkamrát, ennek sikeres helyszíni konzerválása után döntöttünk az in situ bemutatás mellett. Százhalombatta város önkormányzata mintegy 100 millió forintot áldozott a halomsír építészeti helyreállítására, ennek köszönhetően ma látogatható az, ami sohasem volt látható: egy acélhídon állva megcsodálhatjuk a fából ácsolt sírkamrát, a kőgyűrűt, a halotti tor maradványait.

Élet a vaskorban

Míg a bronzkori részen a bronzkor különböző időszakából feltárt egy-egy épületet építettek föl, addig a vaskori településrekonstrukció során Jerem Erzsébet soproni ásatási eredményeit használtuk fel. Itt a vaskor különböző korszakait megjelenítő épületegyütteseket "faluszerűen" jelenítjük meg. Az épületegységek telekhatárait kerítések jelzik, ezek mentén a mezsgyékre jellemző vadgyümölcsöket - galagonyát, bodzát, somot, vackort, vadalmát - telepítünk. A kerítéseken belül veteményeskertek lesznek kialakítva, jellegzetes zöldség- és gyógynövényekkel (cicorlencse, lóbab, mák, lórum, medvehagyma).
A II. ütemben megnöveljük a szántóföld méretét, mert a búzafajták mellett az árpa- és rozsfajokat is bevonjuk a termelésbe. A kender, len és repce termesztésének kezdete szintén a vaskorra tehető, ezek is megjelennek területünkön. A park területén kizárólag őshonos növénytársulások taxonjait telepítjük, azaz a tatárjuharos lösztölgyes és a löszpusztagyep jellegzetes állományalkotó fáit és cserjéit ültetjük el.

Az ősgyep

Az ősgyep teljes fajgazdagságának kialakulásához a telepítéstől számítva 4-5 évre van szükség, a cserjeszint beállt állapotának létrejöttéhez 6-7 év kell, míg a lombos fáknál ez átlagosan 15 év. Az itt található halomsírok miatt át kellett hidalni a "élő" és "halott" település problematikáját. A két területet árok és sövénykerítés választja el egymástól, s a települési egységek a lehető legtávolabbra kerültek a halomsíroktól. Eredeti növénytakaró mára csak egyetlen halmon, a 112. sz. síron található, melyen Terpó András száznál több ősi növénytársulást jegyzett fel. Ezek legközelebbi rokonai a délorosz sztyeppén találhatók meg.

Látogatók az őskorban

A rekonstrukciós munkák során össze kell hangolni a látogatók igényeit az őskori környezet adottságaival, ezért elengedhetetlen a közeljövőben a fogadóépület felépítése, ahol megoldható a büfé, a mosdó, a kiállítótér, a múzeumi bolt és a kézműves-foglalkoztatók elhelyezése. A különböző egységeket a biztonságos közlekedés miatt belső utakkal kötjük össze, ezeket murvával szórjuk le.
A Régészeti Parkban egyetemistáknak 1997 óta minden év őszén ún. környezeti és kísérleti régészeti oktatónapokat szervezünk, ahol neves tudósok osztják meg tapasztalataikat az érdeklődőkkel. 2004 őszén az EPOCH EU-s program szerves részeként a "Matrica" Múzeum és az Archaeolingua Alapítvány nemzetközi workshopot szervezett magyar és külföldi egyetemi hallgatók és doktoranduszok számára a legújabb interdiszciplináris technikák és módszerek megismertetésére.


Ezzel a cikkel Dr. Poroszlai Ildikó régészre emlékezünk, aki 2005. február 18-án, életének 50. évében rövid ideig tartó súlyos betegség után távozott közülünk. Poroszlai Ildikó a "Matrica" Múzeum igazgatójaként két évtizeden keresztül dolgozott Százhalombattán, nevéhez fűződik a város múzeumának létrehozása, a Régészeti Park alapjainak lerakása, fejlesztése.