©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Kormánydöntésre készítik elő az Együttélés Háza projektet

A tavaly nyáron útnak indított gyöngyösi Együttélés Háza projekt háza táján mozgalmas volt az elmúlt fél év: folyamatos a lobbi, készülnek a látványtervek és alakul a történészi koncepció is.

2013 júniusában a város különböző pártállású képviselőinek közös szándéknyilatkozatával indult útjára Gyöngyösön az Együttélés Háza projekt. A támogatók között egyházi vezetők, frakcióvezetők, miniszterek neve is megtalálható volt a kezdetektől fogva. Az alapelképzelések szerint az utóbbi évtizedekben bútorboltként működő egykori Baumhorn Lipót-féle zsinagógát, a város egyik központi, emblematikus épületét újra méltó, kulturális tartalommal kellene megtölteni, egyfajta kulturális centrum és modern, múzeumi funkciót is betöltő kiállítóhely egységeként. A kialakítandó térben a múltra emlékezés mellett a kortárs törekvések, folyamatok is teret kapnak.

– A legszembetűnőbb változás az elmúlt fél évben, hogy már nem működik bútorbolt a  gyöngyösi "nagyzsinagógában", de ennél sokkal komolyabb eredményei is vannak az eddigi egyeztetéseknek – számolt be a történésekről Balázs József fideszes országgyűlési képviselő, a kezdeményezés elindítója. – Itt szeretnénk bemutatni helyi példákon keresztül a zsidóság több évszázados magyarországi tevékenységének azon eredményeit, amelyek az összmagyarság életében maradandó, pozitív értéket jelentenek. Ipartelepítőkre, építészekre, gyógyszerészekre, művészekre és kulturális mecénásokra szeretnénk emlékezni ezen a helyen: Richter Gedeonokra, Hatvany Lajosokra, Bródy Sándorokra – mondta el Balázs József.

A Baumhorn-zsinagóga – az ország második legnagyobb vidéki zsinagógája – ma magántulajdon. Jelenlegi tulajdonosa egyetért az Együttélés Háza koncepciójával, szeretné mihamarabb az épületet eladni erre a célra. A terveket a képviselő a Miniszterelnökséggel folyamatosan egyeztette az elmúlt hat hónapban. Az előkészítettséget és az épület jó állapotát tekintve a visszajelzések szerint jó esély van arra, hogy a több százmillió forintos projekt a tavasz folyamán pozitív kormánydöntést kapjon. Az első lépés az épület állami tulajdonba vétele, ezt követheti az épületet körülölelő, mára katasztrofális állapotú pavilonsor bontása, belső hozzáépítések bontása és az átépítés.

Az átalakításhoz már az első építészeti látványtervek is elkészültek, amelyeket elkötelezett gyöngyösi szakemberek, az Europa Nostra-díjas Eperjesi László és Kalácsi René építészek állítottak össze. Eperjesi László hangsúlyozta, a volt zsinagóga funkcióbeli átalakítása nem igényel jelentős beavatkozást. Az épület állaga jó, a meglévő stílusjegyeket modern látványelemekkel párosítva Gyöngyös egy újabb maradandó építészeti értékkel gazdagodhat. A tervezők nem csak a zsinagóga, hanem a környező épületek előtti tereket is egységesen, igényesen rendeznék.

A történészi koncepció kidolgozására a Miniszterelnökség tavaly ősszel az ország egyik legfelkészültebb történészét, a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjteményt irányító Dr. Szita Szabolcsot és helyettesét, Dr. Botos Jánost kérte fel. A tervek szerint a Gyöngyösön létrehozandó intézmény szakmai felügyeletét projektgazdaként a budapesti központ biztosítaná. Dr. Szita Szabolcs már az első egyeztetés során kifejezte: mindenképpen közönségvonzó, nemzetközi színvonalú, történészi szempontból megfelelően alátámasztott intézményhez szeretné a nevét és tudását adni. A szervezők számítanak a ma még fellelhető helyi emlékekre, tárgyakra, dokumentumokra is, ezek összegyűjtésére helyi felhívás is megjelent.

Szita professzor és a projektet segítő szakemberek grémiuma ezekben a hetekben is azokon a szakmai anyagokon munkálkodik, amelyek január végén az építészek elképzeléseivel együtt a gyöngyösi képviselő-testület elé kerülhetnek, elvi támogatás reményében. A projektet már támogatásáról biztosította Faragó László, Gyöngyös város polgármestere – húzta alá Balázs József. Hozzátette: a város is illő helyet találhatna az épületben több különleges helyi muzeális gyűjteményének, mint például a festő Herman Lipót hagyatékának vagy a Huszár Lajos Éremtárnak, de kiváló akusztikájú, korszerű rendezvényhelyszínként is szolgálhat az Együttélés Háza. A projekt nyomán Gyöngyös város ismertsége és turisztikai vonzereje tovább nőhet, vélte az országgyűlési képviselő.