Feladó: MVMSZ - címzett: az államtitkár
NYÍLT LEVÉL
A Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének elnöke nyílt levéllel fordult az EMMI közigazgatási államtitkárához az állami tulajdonban lévő kulturális javak őrzési vagy bemutatási helyének kijelöléséről szóló EMMI rendelet miatt.
Emberi Erőforrások Minisztériuma
dr. Lengyel Györgyi közigazgatási államtitkár asszony részére
Tisztelt Államtitkár Asszony!
Mellékelten megküldöm a muzeális intézményekben őrzött kulturális javak kölcsönzéséről, valamint az állami tulajdonban lévő kulturális javak őrzési vagy bemutatási helyének kijelöléséről szóló EMMI rendelet tervezetéről pontokba szedve a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének véleményét.
1. Általánosságban javasoljuk, hogy különbséget kellene tenni a rövid távú (4-6 hónapnál nem hosszabb) kölcsönzés és a tartós kölcsönbe adás között. Utóbbi nyilván más feltételek és körülmények megfogalmazását igényelheti, és az új szabályozás is alapvetően erre irányulónak tűnik.
2. A Rendelettervezet 1. § (2) bekezdése értelmében „A kölcsönkérő a kölcsönzést megelőzően a kölcsönözni szándékozott kulturális javak elhelyezésére vonatkozóan az 1. melléklet szerinti adattartalommal elhelyezési dokumentációt készít. Az elhelyezési dokumentáció rögzíti azokat az állományvédelmi és vagyonbiztonsági feltételeket, amelyek biztosítását a kölcsönkérő a kölcsönzés teljes időtartama alatt vállalja.”
Sajnálatos módon nincs meghatározva az, hogy ki határozza meg a feltételeket. Az, aki kölcsönöz vagy az, aki kölcsönad? A feltételeket véleményünk szerint a kölcsönadónak kell megfogalmazni, a kölcsönzőnek pedig elvállalnia. A kölcsönkérő nem a feltételeket, hanem a saját maga által biztosítani tudott körülményeket fogalmazhatja meg az elhelyezési dokumentációban, ami így legfeljebb ajánlatként működhet.
Figyelemmel a fentiekre javasoljuk, hogy a hivatkozott bekezdés az alábbi módon kerüljön megfogalmazásra: „A kölcsönkérő a kölcsönzést megelőzően a kölcsönözni szándékozott kulturális javak elhelyezésére vonatkozóan az 1. melléklet szerinti adattartalommal elhelyezési dokumentációt készít. Az elhelyezési dokumentáció rögzíti azokat az állományvédelmi és vagyonbiztonsági feltételeket, amely feltételeket a kölcsönadó határoz meg és amelynek biztosítását a kölcsönkérő a kölcsönzés teljes időtartama alatt vállalja.”
Az I. sz. melléklet adattartalmában (3. pont) szerepel: klímarendszer, páratartalom szabályozás, mérőeszközök. Ezek a kiállítóhelyeken, múzeumokban csak részben vagy egyáltalán nincsenek meg. A raktárak helyzete még rosszabb, mivel sok helyen nincs a raktárakban fűtés. Ugyanez a helyzet a világítás (4. pont) esetében is, fénymérő, UV szűrő többnyire nincs, a tárolók védelme UV sugárzás és hőtöbblet ellen – szintén többségében nem található meg a kiállítóterekben. Kérdés, hogy ez minden kiállítandó anyagra vonatkozik-e, mivel van olyan tárgytípus, amelynél mindezek egyébként nem szükségesek.
3. A Rendelettervezet 2. § (1) bekezdése értelmében „A saját gyűjteménnyel rendelkező muzeális intézmény a kölcsönzés szakmai feltételrendszerével összefüggő kérdéseket kölcsönzési szabályzatában rögzíti.”
Feleslegesnek tartjuk az intézményeket külön kölcsönzési szabályzat-készítési kötelezettséggel terhelni. A kölcsönzési szerződésben, ahogyan eddig is történt, mindent megfelelő módon ki lehet kötni. Megfontolásra javasoljuk a fenti szakaszok elhagyását a rendeletből.
4. A Rendelettervezet 4. §. szerint „(1) Az állami tulajdonú kulturális javak muzeális intézmények közötti kölcsönzése esetén a kölcsönzési díj és a pénzügyi biztosíték megfizetése alóli mentesség iránti kérelmet (a továbbiakban: mentesítési kérelem) a kölcsönzési szerződés megkötése előtt kell a kultúráért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter) benyújtani.
(2) A mentesítési kérelem tartalmazza
a) a kölcsönzés céljának és indokoltságának bemutatását,
b) az elhelyezési dokumentációt, valamint
c) a kölcsönzési díj összegét tartalmazó dokumentumot.
(3) A miniszter a mentesítési kérelem elbírálása során vizsgálja
a) a kölcsönzéshez fűződő nemzeti kulturális érdek meglétét, valamint
b) az elhelyezési dokumentációban megállapított állományvédelmi és vagyonbiztonsági feltételek megfelelőségét.”
Véleményünk szerint mind a kérelem mind az engedélyezés bírálata meghosszabbítja az eljárást. Célszerűbb lenne – mivel a legtöbb múzeumnak nincs fedezete a kölcsönzési díj megfizetésére, és általánosságban a múzeumok egymástól ezen okból nem kérnek kölcsönzési díjat –, hogy ezen szakasz (1) bekezdése módosításra kerüljön, azaz a Rendelet úgy fogalmazódjon meg, hogy ne kelljen a múzeumoknak – amennyiben egymás közt meg tudnak egyezni – mentesítési kérelemmel fordulnia a miniszter felé.
A (3) bekezdésben a miniszter az elbírálás során vizsgálja az elhelyezési dokumentációban megállapított állományvédelmi és vagyonbiztonsági feltételek megfelelőségét – amely feltételek egy része legtöbb kiállítóhelyen nincs meg. Ez elsősorban az állományvédelembe tartozó klíma rendszer, páratartalom mérő, mérőeszközök, fénymérő, UV sugárzás elleni védelem.
5. A Rendelettervezet 5. §-a alapján „A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 38/B. §-a szerinti eljárás elsődlegesen a muzeális intézmény raktárában őrzött, a látogatók számára nem hozzáférhető kulturális javak bemutatásának elősegítésére irányul.”
Ezen megfogalmazásból nem derül ki teljes mértékben, hogy a műtárgy-gyűjtemények csak részben szolgálják a kiállítási célokat. A múzeumoknak (érték)őrzési és kutatási feladatai is vannak, fontos szerepet játszanak az örökségvédelemben. Ezt a feladatot természetesen leginkább akkor tudja a múzeum ellátni, ha a műtárgy a múzeumon belül kerül elhelyezésre. A raktárban lévő, „a látogatók számára nem hozzáférhető”-ként említett kulturális javak nem muzeális környezetbe való adása problémássá teszi a további kutathatóságukat, illetve ezen tárgyak állagvédelme – szakember és apparátus (labor, műhely stb.) hiánya miatt nehezen valósulhat meg. A műtárgyak folyamatos csomagolása és szállítása nem csak drága, de komoly veszélyforrást is jelenthet az állaguk védelmében. Véleményünk szerint a műtárgy csak természetes közegében (ez most a múzeum) él, teljes értéket csak az azt gyűjtő, kiválasztó, feltáró szakember számára jelent. Általa válik igazi műkinccsé, nem pedig csupán mutogatni való tárggyá.
6. A Rendelettervezet 6. § (1) bekezdése szerint „Az 5. § szerinti eljárás kérelemre indul. A kérelmet az nyújtja be, aki a kulturális javak őrzési vagy bemutatási helyét biztosítani kívánja.”
Álláspontunk szerint a megfogalmazás „őrzési vagy bemutatási hely” részét pontosítani szükséges. Egy jelentős tárgy együttest, mely a gyűjteményhez tartozik, vagy a gyűjtési területen kerül elő, az adott intézmény hozzájárulásával lehessen elvinni. Az újonnan felbukkanó jelentős tárgyak esetén pedig annak az intézménynek kelljen őriznie, melynek gyűjtőkörébe tartozik. Amennyiben elkerülnek a vidéki múzeumokból a jelentősebb tárgyak, a látogatottságuk csökkenni fog, mivel egy-egy jelentős tárgy megtekintéséért a látogatók messze is képesek elutazni. A nagyon jelentős tárgyakat restaurálást követően az intézmények mindig kiállítják.
A raktárakba őrzött anyagok időszakos kiállításokon szinte folyamatában bemutatásra kerülnek, illetve új állandó kiállítások létrejöttekor bemutatásra kerülnek.
Az intézmény gyűjteményében őrzött tárgyak bemutatásának vagy őrzési helyének meghatározásánál az intézmény véleményét, engedélyezési szándékát is indokolt kikérni.
Kérjük javaslataink szíves figyelembe vételét!
Szentendre, 2014. február 5.
Tisztelettel:
Dr. Kálnoki-Gyöngyössy Márton
elnök
sk.
