|
©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva. |
Hiteles hely a múzeum?
Miként lehet a múzeum nyitott, látogatóbarát és „trendi”, úgy, hogy közben megmarad a hiteles tudásközvetítés színterének? VII. Országos Múzeumpedagógiai Konferencia Szentendrén
Szerző: MOKK - MMO | Forrás: | 2015-11-09 17:40:47
A múzeumi szakemberekben sokszor felmerül a kérdés, hogyan kelthetők életre hatásosan, ugyanakkor hiteles módon múzeumi eszközök által a különféle tudományterületeken zajló kutatási projektek eredményei. Hogyan tudja megtalálni a népszerűségre és a hitelességre egyaránt törekvő múzeum az egészséges arányokat? Milyen tényezők segíthetik az eltérő szemléletet képviselő, de egymással kooperáló múzeumi és múzeumon kívüli szakemberek munkájának összehangolását? Meddig érdemes elmenni a marketingeszközök hasznosításában a tudomány népszerűsítése és a tudományos eredmények közvetítése céljából? Egyáltalán, mi mindent kell figyelembe vennie egy tudományos hitelességre törekvő múzeumnak, amikor eljut odáig, hogy önmaga újrapozícionálásán gondolkodjon?
A hiteleshelyek olyan egyházi testületek – káptalanok és konventek –, amelyek a felek kérésére vagy hatósági megbízás alapján állítottak ki közhitelű okleveleket. A magyar jogélet e sajátos intézményrendszere a másutt korán elterjedt közjegyzők funkcióit látta el egészen a 19. századig. A képen: a zalavári apátság bronz pecsétnyomója 1757-ből (ZML)
A Múzeumok Őszi Fesztiváljához kapcsolódó novemberi szakmai konferencián a fenti kérdésekre keresték a válaszokat a résztvevők, sikeres és egyben hiteles múzeumi megoldásokra reflektáló előadások és eredményes interpretációs módszerek, jó gyakorlatok bemutatásával, mindezt élményszámba menő kísérőprogramokkal körítve.
A konferencia első napján Gyürk Dorottya, Szentendre alpolgármestere és dr. Cseri Miklós, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója köszöntő beszéde után a múzeum és hitelesség témakört Dr. Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a múzeum, dr. Vígh Annamária, az Emberi Erőforrások Minisztériuma főosztályvezetője pedig a minisztérium szemszögéből járta körbe. Ezt követően a résztvevők négy múzeum (Óbudai Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, Endrődi Tájház, Nádasdy Ferenc Múzeum) és az 56. Képzőművészeti Biennálé magyar pavilonja példáján keresztül ismerhették meg, hogy számukra mivel sikerült a hitelesség – népszerűség kényes egyensúlyát fenntartani. S hogy mindez nem csak a magyar múzeumok számára okoz nehézséget, annak illusztrálására egy valódi filmcsemege szolgált. A neves osztrák rendező, Johannes Holzhausen A nagy múzeum című filmje rendhagyó, szellemes és humoros dokumentumfilm, mely bepillantást enged egy világhírű kulturális intézmény, a bécsi Szépművészeti Múzeum színfalai mögé.
[[-- insertion|title:none|video:234 --]]
A konferencia második napján, november 6-án került sor a múzeum mint „hiteles hely” témájához kapcsolódó, jó gyakorlatokat megismertető prezentációkra, majd a Skanzen bemutatóira, ahol a résztvevők személyesen átélhették, miként lehet élményekkel teli, gyakorlatcentrikus, ugyanakkor a hiteles tudás közvetítésére szolgáló programokat szervezni.
Részletek a MOKK honlapján!
Kapcsolódó cikkek:
Szubjektív visszatekintés egy múzeumpedagógiai konferenciára
Szerethető múzeum?!
Csak az iskolák menthetik meg a múzeumokat
Cimkék:
konferencia,MOKK