©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Ezentúl 7 évente kell revíziózni!

Az emberi erőforrások minisztere 51/2015. (XI. 13.) EMMI rendeletében a muzeális intézmények nyilvántartásában szereplő kulturális javak revíziójáról és selejtezéséről is olvashatunk.

A rendelet, amely definiálja a revízió, a selejtezés és a gyűjtemény fogalmát is, a Magyar Közlönyben jelent meg, de itt is olvasható:

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 100. § (3) bekezdés y) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 9. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

1. revízió: a  muzeális intézményekről, a  nyilvános könyvtári ellátásról és a  közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) szerinti muzeális intézményekben (a továbbiakban: intézmény)

a) a  muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatáról szóló 20/2002. (X. 4.) NKÖM rendeletben (a  továbbiakban: nyilvántartási rendelet) meghatározott alapleltárakban (a  továbbiakban: alapleltárak) nyilvántartott,
b) alapleltárakban való nyilvántartástól függetlenül a gyűjteményben fellelhető, vagy
c) a  múzeumi letétről szóló 19/2015. (IV. 2.) EMMI rendelet (a  továbbiakban: letéti rendelet) alapján letétként megőrzésre átvett kulturális javak meglétének és állapotának vizsgálata, az  alapleltárak és külön nyilvántartások adataival való egyeztetése, a  muzeológiai információk kiegészítése, javítása, új tudományos eredmények, valamint a  szerzeményezés módjára vonatkozó új adatok rögzítése a  nyilvántartási rendeletnek megfelelően az intézmény által vezetett nyilvántartásban;

2. gyűjtemény: az  intézményekben őrzött, szervesen összetartozó és az  alapleltárakban gyűjteményként nyilvántartott kulturális javak összessége.

2. Revízió

2. § (1) A  revízió célja a  vagyon- és tulajdonvédelem, a  kulturális javak hitelességének folyamatos fenntartása, és a tudományos meghatározásuk során feltárt eredmények átvezetése az intézmény által vezetett nyilvántartásban. A  revízió során az  intézmény gondoskodik a  nemzeti vagyongazdálkodás feladatának a  nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 7. § (2) bekezdése szerinti megvalósulásáról.

(2) Az intézmény revíziót folytat le:

a) gyűjteményenként hétévente;
b) a  letéti rendelet alapján letétként megőrzésre átvett kulturális javak esetén a  letétbe vételtől számított háromévente;
c) a  gyűjteményért felelős muzeológus vagy gyűjteménykezelő személyében beállott változás esetén a gyűjteményre; vagy
d) eseti jelleggel, a gyűjteményre vagy egyes kulturális javakra kiterjedően
da) az intézményvezető,
db) a fenntartó, vagy
dc) a kulturális javak tulajdonosa vagy tulajdonosi joggyakorlója (a továbbiakban együtt: tulajdonos) kezdeményezésére.

(3) A  (2)  bekezdés d)  pont da)  alpontja szerinti esetben az  intézmény éves munkatervében meg kell határozni a revízióval érintett gyűjteményeket, a revízióért felelős személyeket és a teljesítési határidőket.

3. § (1) A revíziót a gyűjteményért felelős muzeológus

a) egy gyűjtemény- és raktárkezelővel,
b) egy felsőfokú végzettségű restaurátorral, vagy
c) a gyűjtemény szakágának megfelelő, további egy muzeológussal együttesen végzi.

(2) A  revízió megtörténtét a  nyilvántartási rendelet szerinti szak- és egyéb leltárkönyv (a  továbbiakban együtt: leltárkönyv) „Státusz” rovatában sorszámonként „revízió” jelzéssel és dátummal kell jelezni. Amennyiben egy tételszámhoz több alszám tartozik, a „revízió” jelzést és a dátumot minden alszámnál fel kell tüntetni.

(3) Ha a  revízió során kétséget kizáróan megállapítást nyer, hogy egy tárgy többször szerepel a  leltárkönyvben, a későbbi bejegyzést törölni kell. A törölt leltári számra a fennmaradó leltári szám „Megjegyzés” rovatában hivatkozni kell.

(4) A revízió során meg kell jelölni, és – nyilvántartásukba vételükig – elkülönítve kell tárolni azokat a kulturális javakat, amelyek a  nyilvántartásban nem szerepelnek vagy csak a  nyilvántartási rendelet szerinti gyarapodási naplóban (a továbbiakban: gyarapodási napló) szerepelnek, de a leltárkönyvi tételekkel nem azonosíthatók.

(5) A  revízió lezárását követően a  nyilvántartásban nem szereplő vagy csak a  gyarapodási naplóban szereplő, és a leltárkönyvi tételekkel nem azonosítható kulturális javakat a leltárkönyv „Megjegyzés” rovatában rögzített „revíziós többlet” jelzéssel be kell leltározni.

(6) Azon kulturális javakról, amelyek szerepelnek a  leltárkönyvben, de a  gyűjteményben nem fellelhetők, hiányjegyzéket kell összeállítani.

4. § (1) A revízióról
a) az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló, és
b) az a) ponton kívüli, egyéb tulajdonban lévő kulturális javakra nézve külön-külön jegyzőkönyvet (a továbbiakban: jegyzőkönyv) kell készíteni négy példányban.

(2) A jegyzőkönyvet az 5. § (1) bekezdésében foglaltakkal összefüggésben, az adatvédelmi jogszabályokra figyelemmel kell elkészíteni úgy, hogy azok a kulturális javak kerüljenek egy jegyzőkönyvbe, amelyek tulajdonosa azonos.

(3) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) a revízió
2. § (2) bekezdése szerinti jellegét;
b) a revíziót végző személyek nevét és munkakörét;
c) a revízió időtartamát;
d) a revízió helyszínét;
e) a revízióval érintett gyűjtemény megnevezését, tulajdonosa nevét;
f) a kulturális javak kezdő és záró leltári számát, darabszámát és tételszámát;
g) a leltárkönyvben szereplő, de nem fellelhető kulturális javak nyilvántartási adatait, legalább a  leltári szám, a megnevezés, valamint az egyértelmű azonosításra alkalmas leírás feltüntetésével;
h) a leltárkönyvben többször is szereplő, a  leltárkönyvben meghatározottnál alacsonyabb számban fellelhető kulturális javak nyilvántartási adatait;
i) a leltárkönyvi törlésre javasolt kulturális javak nyilvántartási adatait a törlésre vonatkozó indokolással ellátva;
j) az utolsó revízió óta módosított vagy kiegészített leltárkönyvi bejegyzéssel érintett kulturális javak nyilvántartási adatait; valamint
k) a gyűjteményben fellelhető, de a leltárkönyvben nem szereplő kulturális javak meghatározását szakleírással.

(4) A jegyzőkönyv a revízió során megvizsgált kulturális javak további felhasználásának, kezelésének meghatározására vonatkozó javaslatot tartalmazhat, amely irányulhat
a) a kulturális javak törzsanyagként történő beleltározására;
b) leltárkönyvi törlésre javasolt kulturális javak esetében
ba) más intézmény gyűjteményébe való átadására;
bb) a Kultv. 38. § (2) bekezdése alapján csereanyagként való kezelésére;
bc) az intézményben vagy más intézményben történő múzeumpedagógiai célú használatra;
bd) a  köznevelésről szóló törvény szerinti köznevelési, vagy a  nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti felsőoktatási intézménynek oktatási célra való átadására;
be) álló- vagy fogyóeszközként, illetve anyagként való, az intézménynél történő felhasználására; vagy c) az e rendelet alapján történő selejtezésére (a továbbiakban: selejtezési javaslat).

(5) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell
a) a 3. § (6) bekezdése szerinti hiányjegyzéket, valamint
b) vagyon elleni bűncselekmény vagy annak gyanúja esetén az  eljárás megindítását vagy lezárását igazoló dokumentumot.

(6) A letéti megőrzésre átvett kulturális javak esetében a jegyzőkönyv selejtezési javaslatot nem tartalmazhat.

5. § (1) A jegyzőkönyvet a revíziót végző személyek és az intézményvezető hitelesíti. A jegyzőkönyvet annak hitelesítésétől számított 8 napon belül meg kell küldeni jóváhagyás céljából az  intézmény fenntartója, és ha nem azonos a fenntartóval, a jegyzőkönyvben szereplő kulturális javak tulajdonosa részére.

2) Az intézmény fenntartója és a kulturális javak tulajdonosa

a) jóváhagyja a jegyzőkönyvet, vagy
b) a jegyzőkönyvre észrevételeket tehet, amelynek során
ba) indítványozhatja a jegyzőkönyv módosítását, vagy
bb) indokolás mellett kérheti a revízió újbóli lefolytatását.

(3) A  módosított jegyzőkönyv hitelesítésére és jóváhagyására az  (1) és (2)  bekezdésében foglaltak irányadók. Az intézmény fenntartója és a kulturális javak tulajdonosa között felmerülő vitás kérdések lezárásáig a revízió nem zárható le.

(4) A jóváhagyott jegyzőkönyv egy-egy eredeti példányát az intézmény irattárában és adattárában el kell helyezni.

6. § (1) Ha a jóváhagyott jegyzőkönyv selejtezési javaslatot nem, de a 4. § (3) bekezdés i) pontja szerinti törlési javaslatot tartalmaz, az  intézmény a  nyilvántartási rendelet szerint kezdeményezi a  4.  § (3)  bekezdés i)  pontjában meghatározott kulturális javak leltárkönyvből való törlésének engedélyezését a  kultúráért felelős miniszternél (a továbbiakban: miniszter).

(2) Az intézmény a miniszterhez benyújtott kérelmében megjelöli a törlést megalapozó okot, és a kérelemhez mellékeli a jóváhagyott jegyzőkönyv egy eredeti példányát.

(3) Az  intézmény a  miniszter által kiadott törlési engedélyben foglaltaknak eleget tesz, és arról − a  törlési engedély másolatának csatolása mellett − az  intézmény fenntartóját és a  tulajdonost írásban tájékoztatja. Állami vagy helyi önkormányzati fenntartású intézmény esetében a  tájékoztatás nem helyettesíti a  nemzeti vagyonról szóló jogszabályokból következő beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését.

(4) A leltárkönyv „Státusz” rovatában sorszámonként fel kell tüntetni a miniszter által kiadott törlési engedély keltét és számát.

7. § Az intézmény a Kultv. szerinti könyvtári dokumentumok revízióját a könyvtárakra vonatkozó jogszabályok alapján végzi.

3. Selejtezés

8. § (1) Az intézmény alapleltárában szereplő azon kulturális javakat, amelyek
a) állagukat tekintve oly mértékben megrongálódtak, hogy restaurálás útján sem menthetők meg,
b) az egészséget veszélyeztetik, vagy
c) állományvédelmi szempontból súlyosan veszélyeztetnek más kulturális javakat selejtezési eljárás lefolytatása után, megsemmisítéssel kell eltávolítani.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak fennállása esetén sem selejtezhetők:
a) azok a kulturális javak, amelyek tudománytörténeti jelentőséggel bírnak,
b) a természettudományi gyűjtemények típuspéldányai, valamint
c) a letéti megőrzésre átvett kulturális javak.

9. § (1) Selejtezési eljárás megindítására a 4. § (3) bekezdés i) pontja alapján, vagy a 8. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállásának észlelése esetén kerülhet sor.
(2) A  kulturális javak selejtezését legalább három főből álló selejtező bizottság végzi, amelynek tagjait az intézményvezető esetenként kéri fel akként, hogy a selejtező bizottság tagja a) a gyűjteményért felelős muzeológus;
b) egy, a selejtezésre kijelölt kulturális javak szakágának megfelelő gyűjtőkörrel rendelkező, múzeum besorolású intézmény vezetője által tagként javasolt, szakirányú végzettségű muzeológus; valamint
c) egy felsőfokú végzettségű restaurátor legyen.

(3) A selejtező bizottság eljárásáról jegyzőkönyv (a továbbiakban: selejtezési jegyzőkönyv) készül, amelyet a tagok által egymás közül választott jegyzőkönyvvezető állít össze, és a selejtezési bizottság valamennyi tagja ellát aláírásával. A selejtezési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) a selejtezésre kijelölt kulturális javak nyilvántartási adatait és fotódokumentációját;
b) a selejtezés indokát;
c) a selejtezésre kijelölt kulturális javak megsemmisítésének módjára, körülményeire vonatkozó részletes javaslatot; valamint
d) a selejtező bizottság döntését támogatók és ellenzők számarányát, a kisebbségi vélemény ismertetését.

10. § (1) A  selejtezési jegyzőkönyvet az  intézmény a  Kultv. 38.  § (3)  bekezdése alapján jóváhagyás céljából felterjeszti a miniszterhez. Ha a selejtezésre revízió lefolytatását követően kerül sor, a selejtezési jegyzőkönyvhöz csatolni kell az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerint jóváhagyott jegyzőkönyv egy eredeti példányát.

(2) A selejtezésre kijelölt kulturális javak csak a Kultv. 38. § (3) bekezdése szerinti engedély (a továbbiakban: selejtezési engedély) megadását követően és az  alapján távolíthatók el a  gyűjteményből. A  selejtezési engedély alapján a kulturális javak törölhetők a nyilvántartásból azzal, hogy a leltárkönyv „Státusz” rovatában sorszámonként fel kell tüntetni a selejtezési engedély keltét és számát.

(3) Az intézmény nem adhatja más birtokába vagy tulajdonába a selejtezésre kijelölt vagy selejtezett kulturális javakat.

(4) A  selejtezett kulturális javak megsemmisítését a  gyűjteményért felelős muzeológusának és az  intézmény egy további muzeológusának személyes felügyelete mellett kell végrehajtani, és az  erről felvett jegyzőkönyvet a selejtezési jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(5) Az  intézmény a  selejtezésről – annak végrehajtásától számított 15 napon belül – írásban tájékoztatja a  fenntartót és a tulajdonost, és csatolja a selejtezésről felvett jegyzőkönyv másolati példányát, valamint a selejtezési engedély másolatát. Állami vagy helyi önkormányzati fenntartású intézmény által őrzött, a  nemzeti vagyon körébe tartozó kulturális javak esetében a tájékoztatás nem helyettesíti a nemzeti vagyonra vonatkozó jogszabályokból következő beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését.

4. Átmeneti és záró rendelkezések

11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.

12. § A letéti rendelet hatálybalépését megelőzően az intézmény által letéti megőrzésre átvett kulturális javak revízióját 2018. december 31-ig, e  revíziót követően pedig a  2.  § (2)  bekezdés b)  pontja szerinti rendszerességgel kell lefolytatni.

Leadkép: Szent István Király Múzeum