Még a Ferenczy Múzeum neve is megváltozik Szentendrén

TERVEK

Új név, új szerkezet, új arculat. 2016 januárjáig teljes átalakuláson esik át a Ferenczy Múzeum – derült ki Gulyás Gábor igazgató sajtótájékoztatóján, amelyet a megújult Czóbel Múzeumban tartott.

Cikk küldése

e-mail:

2014-ben a MűvészetMalomban megrendezett Czóbel, egy francia magyar című nagyszabású kiállításon nyilvánvalóvá vált: a hagyaték egy részét folyamatosan bemutató Czóbel Múzeum épülete katasztrofális állapotban van. Az akkori múzeumvezetésnek még leköszönése előtt sikerült forrást rendelni az épület rekonstrukciójához, így csaknem egy év elteltével már nem a falrepedésekből kirajzolódó vakolatmintákat fotózhatják a turisták a szentendrei Templomdombon, hanem a megújult múzeumot. Egyelőre csak kívülről, mivel Barki Gergely művészettörténész, kurátor vezetésével csak ezután indul az új kiállítás installálása.

A szentendrei Ferenczy Múzeumban azonban nem ez az egyetlen újdonság és terv. Ahogy Gulyás Gábor múzeumigazgató fogalmazott, az intézmény szeretné lezárni azt a folyamatot, amely akkor kezdődött, amikor 2013-ban önkormányzati fenntartásba kerültek a múzeumok. Ez egyszerre jelenti a nyomasztó pénzügyi örökség felszámolását, illetve a Ferenczy Múzeum arculatának, szervezetének átalakítását, a múzeumépületek rekonstrukcióját.

A feladat nem egyszerű, hiszen a szentendrei múzeumi hálózat különböző hátterű művészek életművét őrzi és mutatja be, váltakozó minőségű, korú, állapotú, infrastruktúrájú kiállítóterekben. Emellett a múzeum gyűjteménye is rendkívül összetett, hiszen a jól ismert képzőművészeti anyag mellett az intézmény régészeti, történeti és néprajzi gyűjteménye is jelentős. Ez utóbbiról hamarosan bárki meggyőződhet a Szentendrei Képtárban nyíló mézeskalács-kiállításon. A 2015. november 27-én, pénteken 17 órakor nyíló tárlat tárgyi anyaga, a bemutatott mesterségbeli tudás interpretációja az adventi szezon után az ország több kiállítóhelyén is látható lesz.

A sajtótájékoztatón viszont elsősorban a képzőművészeti örökség és a szentendrei kortárs művészet pozicionálásával kapcsolatos elképzelések bontakoztak ki. A múzeum új koncepciójában a hangsúly a kortárs képzőművészetre helyeződött. A cél, hogy a város kiemelkedő projektek megvalósításával újra meghatározó művészeti központtá váljon, ezáltal tömegeket szólítson meg. Ennek a tervnek a része a múzeumok és kiállítóhelyek épületének felújítási koncepciója, amelyhez folyamatosan keresik a különböző forrásokat. Prioritást élvez a Fő tér hangulatát is meghatározó Szentendrei Képtár építészeti és energetikai rekonstrukciója, a MűvészetMalom átépítésének befejezése és korrekciója, valamint a Czóbel Múzeumhoz hasonló „kismúzeumok” rekonstrukciója.

A megújuló infrastruktúrát a múzeum új rendszerben szeretné működtetni, amelyet az intézmény névváltozása is szimbolizál. A tervek szerint 2016 januárjától Ferenczy Múzeumi Centrumnak nevezik majd azt az intézményt, amely főleg a szentendrei múzeumokat fogja és hangolja össze. Ez alapvető szemléletváltozást jelez a múzeum intézményi gyakorlatában, hiszen a Ferenczy Múzeum a pesti Vármegyeházán található Kosáry-szoba és kápolna, valamint a gödöllői, a ceglédi és a budapesti régészeti raktárbázisokon túl három más településen található kiállítási intézményt is működtet (zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeum, verőcei Gorka Kerámia Kiállítás, tápiószelei Blaskovich Múzeum). Mivel Pest megyén kívül az egykori megyei múzeumi hálózat tagintézményei szervezetileg már nem fonódnak egybe, a Ferenczy Múzeum helyzete egyedülálló. Ahogy Gulyás Gábor kérdésünkre elmondta, Szentendre nem feltétlenül ragaszkodik a fíliáihoz. Miután a tagintézmények települései is kezdeményezték a múzeumi ingatlan vagyonkezelési jogának megszerzését, és amennyiben a gyűjtemények biztonsága és a szakmai munka garantált, a Ferenczy Múzeum kész az önkormányzatokkal egyeztetni ebben a kérdésben.

Ez azonban még nem jelenik meg a múzeum új szervezeti és működési szabályzatában. Egyelőre a két legfontosabb változás, hogy a régészet és a képzőművészet a továbbiakban főosztályként működik tovább, és létrejön két új szervezeti egység: az irodalmi és a kommunikációs osztály.

A szerkezeti változásokat látványos arculatváltással is kommunikálja az intézmény. Az új imázs elemeiben tükröződik az a szándék, amely egyfelől a különböző intézmények autonómiáját erősíti, másfelől összetartozásukat is megjeleníti.

Regős István: Repülő hal gyárral. A művész március 24-től a Ferenczy Múzeumban állít ki.

A közönség a változásokat mégis leginkább a múzeum 2016-ra tervezett, több mint 20 kiállításában érezheti. A kiállítóterekben a kortárs szentendrei képzőművészek az eddiginél több lehetőséget kapnak, illetve a múzeum igyekszik saját gyűjteményét kiaknázni. (A két szempont az intézmény gyűjteménygyarapítási koncepciójában is összekapcsolódik: a lehetséges forrásokat a muzeológusok által meghatározott szempontrendszer szerint fogják felhasználni.)

A jövő évi kiállítási tervben ennek megfelelően a múzeum egyik legnagyobb vállalkozása a Három nemzedék című gyűjteményi tárlat lesz tavasszal a MűvészetMalomban, amelyet Szentendre után rangos hazai és külföldi kiállítóhelyen is láthat majd a közönség. De a különböző kiállítóhelyeken válogatást láthatunk Lois Viktor, ef Zámbó István, Regős István, Bereznai Péter műveiből is. Gulyás Gábor rendezésében októberben megjelenik a kádárizmus képzőművészete Tiltott, tűrt, támogatott címen. Az irodalmi gyűjtemény is teret kap, novemberben a betiltott Mozgó Világról tekinthetünk meg kiállítást a Pajor-kúriában, Mítosz és történelem címen pedig a régészeti gyűjtemény tárgyai és Aba-Novák Vilmos művein keresztül a francia–magyar történelmi kapcsolatok kerülnek terítékre Szentendrén.

Chiharu Shiota Kulcs a kézben installációja áprilistól lesz látható a Szentendrei Képtárban

Újdonságot jelent, hogy a múzeum nemzetközi kortárs tárlatokat is rendez majd. Többek között meghívták az idei Velencei Biennále japán pavilonjának kiállítását, Chiharu Shiota Kulcs a kézben című projektjét. Szentendrére utaznak a jelenleg még az argentin nemzeti pavilonban látható szobrok, Juan Carlo Distéfano drámai plasztikái, a kasseli Documentán is kiállító amerikai Madeline Stillwell videomunkái, valamint a szlovák Jana Želibská művei.

Madeline Stillwell kiállítása februárban nyílik a Ferenczy Múzeumban

A jövő év legnagyobb dobása a Gulyás Gábor igazgatói pályázatában is olvasható ArtCapital elindítása lehet. Az augusztus 25. és október 16. között megrendezendő fesztivál kilép a múzeum keretei közül, templomokat, vendégházakat, nagypolgári lakásokat von be a projektbe. Az 50-60 különböző helyen megrendezett kiállítás szervező elve az idő lesz, amelyet számtalan különböző társművészeti program egészít ki. A mi időnk? projekt központi kiállításán olyan művészek állítanak ki a Malomban, mint Aj Vej-vej, Asztalos Zsolt, Juraj Bartusz, Berszán Zsolt, Christian Boltanski, Bukta Imre, Mircea Cantor, Maurizio Cattelan, David Cerny, Cseke Szilárd, Csurka Eszter, Deim Pál, Wim Delvoye, Marlene Dumas, El-Hassan Róza, Farkas Dénes, feLugossy László, Gaál József, Imre Mariann, Grzegorz Klaman, Sigalit Landau, Christian Marclay, Mátrai Erik, Ciprian Mureşan, Wang Qingsong, Marc Quinn, Alexandru Rădvan, Cindy Sherman, Szűcs Attila, Tara, Vincze Ottó, Bill Viola.

A névsor impozáns, magja lehet annak a kiállítástervnek, amely keretét mégis Szentendre képzőművészeti hagyatéka adja meg: az argentin anyag után 2016. február 4-én nyílik meg a Czóbel Múzeum az Újragondolt Czóbel című tárlattal, az évet pedig december 1-jén az Ember és a táj. Ferenczy Károly művészet című kiállítás megnyitója zárja majd a Pajor-kúriában.