©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Megelevenedő török kor

Rég nem látott mértékű lázas építkezés tanúja lehet az egri várba látogató turista. Kis túlzással elmondható, hogy utoljára a 16. század közepén, második felében folytak hasonló nagyságrendű, a vár területének több részét is érintő erődítési munkálatok.

A nagyszabású tervben szereplő elképzelések szerint hamarosan a vár történetének legdicsőbb korszaka, a 16. század fog megelevenedni a falak között. A megújulás első lépcsőjét jelentő, Az egri vár és erődrendszer turisztikai attrakcióinak fejlesztése elnevezésű projekt, 2015 decemberében fejeződött be. Ennek eredményeképpen már elkészült a 10 megállóhelyes, tanösvényként is funkcionáló Külső Vársétány, melyet abban az évben a Múzeumok Éjszakáján adtak át. A város szívéből a vár északi kapujáig vezető panorámasétányról csodás kilátás nyílik a városra.

Elkészült és 2016 folyamán veheti birtokba a nagyközönség a vár alatt húzódó Dobó utca 12. számú épületében kialakított új gyermekfoglalkoztatót és szabadtéri „Apródvárat”, ahol ügyességi játékokkal tehetik majd próbára vitézségüket a legkisebbek. A kertből egy olyan kazamatafolyosón keresztül juthatunk be a várba, amely eddig soha nem volt látogatható, mert az 1596-os ostrom során a törökök berobbantották és beomlott.

Romos állapota miatt már jó ideje le volt zárva a törökök által, a vár bevétele után emelt Törökkert nevű kapuvédő bástya, mely a déli kapu védelmét szolgálta. Jövőre ez is újra megnyílik a látogatók előtt. A körítő falak mentén elhelyezett, fából készült, ácsolt gyilokjáró újabb kilátópontot jelent a várból, a bástya belsejében kialakított térszintek pedig kisebb rendezvényeknek, szabadtéri programoknak biztosítanak hangulatos helyszínt.

Az utolsó simításokat végzik a vár jelenlegi legmagasabb pontján, a Szép-bástyán. Az eredetileg ágyúdombnak épült objektum a 19. század harmincas éveitől a második világháborúig búcsújáróhely volt, ezért Kálvária dombnak is nevezték. Helyreállítása után visszakerülnek rá a keresztek és a stációk is, így újraéledhet a korábbi ünnepi körmenetek hagyománya. Itt próbálhatják majd ki a látogatók a „múltba látó készülékeket”, a kronoszkópokat is, melyeken keresztül 16. századi látvány tárul majd a szemük elé.

Elkészült a fegyvertár épülete is. A déli falhoz csatlakozó középkori eredetű épületet a 16. századtól fegyverraktárnak használták. A jövő évtől kezdve hadi bemutatókhoz kapcsolódó csoportos foglalkozások helyszíne lesz.

Szintén a 2016-os év folyamán fejeződik be a Setét-kapu és a Kazamata rekonstrukciója. A „Titkos föld alatti világ” című projektelem keretében felújításra kerül az audiovizuális elemekkel gazdagodó kiállítás, mely három téma köré csoportosul: A várdombon létrejött egri püspöki központ kiépülése, a vár építéstörténete, valamint a török kori harcászat, főként tüzérség bemutatása. A kiállításban természetesen kiemelt hangsúlyt kapnak az 1552-es várostrom 38 napjának legfontosabb eseményei, a védekezés eszközei, fegyverei. A felső kaszárnya teremben az Egri Csillagok regényhez és a vár kultuszához kapcsolódó kiállítást láthatnak majd az érdeklődők.

2016-ban indul a fejlesztések második, még nagyobb volumenű köre, melyre az állam mintegy 6 milliárd forintot biztosít a Modern Városok Program keretében. Cél, hogy az immáron Nemzeti Emlékhellyé nyilvánított egri vár a történelmi jelentőségéhez méltó állapotba kerüljön és európai színvonalú kulturális és turisztikai célponttá váljon. A nemzeti emlékhellyel szemben megfogalmazott elvárásoknak megfelelően a fejlesztések eredményeképpen létrejövő szakmai tartalmak a vár történelmi örökségét, kultuszát fogják bemutatni, erősíteni, példaként állítva a hazafiságot, hősiességet és a keresztény Európa védelmében tett erőfeszítéseket.

A korábbi, valamint a jelenleg is folyó régészeti és történeti kutatások alapján létrejövő rekonstrukció során kiemelt hangsúlyt kap Dobó István és kora. Teljesen átalakul majd a palotaudvar, vár korabeli piactere. Keleti oldalán lebontásra kerül a 19. században épült földszintes raktárépület és részlegesen újraépül a hajdan hatalmas székesegyház monumentális homlokzata a kapuzattal és a toronypárral. Késő gótikus szentélye zöld tetős fedést kap, belső terében a látványkőtárat tekinthetik meg a látogatók, felső szintje pedig ágyúterasszá lesz alakítva, csakúgy, mint az 1552-es ostrom idején volt.

A teret északról lezáró gótikus püspöki palota a középkorban Eger püspökeinek, majd a 16. századtól a várkapitányoknak a lakóhelye volt. Árkádíves, keresztboltozatos földszinti folyosója eredetileg 19 boltszakaszból állt, ezek közül ma helyreállítva 14 boltszakasz látható. A többi az épület keleti részével együtt sajnos elpusztult. A rekonstrukció keretében most ezt is felépítik. A palota emeletén életképek fogják visszaidézni a reneszánsz püspöki udvartartás pompáját, valamint időszaki kiállításokra nyílik majd lehetőség. A földszinten, a jelenleg is funkcionáló Hősök terme mellett a török kor hangulatát bemutató fogadóterem kerül kialakításra. A hatalmas padláshelyiségben pedig tág tere nyílik majd a képzőművészetnek, itt lesz elhelyezve a magyar történeti és tájfestészeti képtár. Ezzel egyidejűleg a palotaudvart nyugatról határoló jelenlegi Képtár épület funkcióváltáson fog keresztül menni. A felső szintjén akár 150 fős rendezvények és konferenciák megtartására lesz lehetőség, e funkcióhoz szervesen kapcsolódik a már jelenleg is üzemelő színvonalas 1552 étterem. A tervek szerint megerősítik és lefedik a Püspöki-palota szomszédságában álló Tömlöc bástyát is.

Egykoron szintén a belső várudvaron állt a székesegyház főhomlokzatától nyugatra, a Dobó palota néven is emlegetett ún. Provizori Palota, melynek sajnos csak a pincéje maradt ránk. Az elkövetkezendő beruházás lehetőséget nyújt arra, hogy elkészüljön e kétemeletes épület teljes rekonstrukciója. Az új épület helyiségei a vár neves személyiségeinek, várnagyainak (Dobó István, Balassi Bálint, Rákóczi Zsigmond) valamint a korabeli főúri életmódot, és kultúrát bemutató kiállításnak adhatnak otthont, pincéjében pedig borospince enteriőr kerül kialakításra.

Az alsó várudvar funkcióbővítő megújítása során rekonstruálják a Cipóosztó-házat. Középkori sütőkonyhájában korhű ruhába öltözött személyzet készítheti majd a korabeli étkeket. A tőle délre található Ispotály-pincében pedig az egykori borospince mellett fedett íjászpálya is működni fog. Az 1540-es években épült Varkoch-kapubástyán eredetileg egy tetővel fedett óratorony magasodott és farkasveremmel kombinált felvonóhíd tette megközelíthetetlenné. Teljes rekonstrukciója után a védmű tömbje ismét meghatározóvá válik majd a vár látképében.

Az előreláthatólag 2020-ra befejeződő beruházások eredményeként közel 5000 m²-es területen jöhetnek létre új tárlatok, enteriőrök. Ez a műemlék épületegyüttesben működő múzeumot is új kihívások elé állítja és a feladatok megsokszorozódását eredményezi. A megújuló és az újonnan létrejövő kiállításokhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai programok a szórakozva tanulás jegyében több szintű ismeretátadásra törekszenek, az interpretációs programok az autentikus végvári környezet és hangulat kialakításával igyekeznek felkelteni a tudásvágyat és hatni a látogatók érzelmeire.

A múzeumi munka keretei is változóban vannak. A vár területén történő fejlesztésekhez más forrásból megvalósuló projektek is kapcsolódnak, melyekkel a vár közvetlen közelében található ingatlanokat szeretnék a múzeum számára hasznosítani. A tervek szerint ezekbe az épületekbe kerülhetnek a nem turisztikai feladatot ellátó egységek. A középhosszú távú célok között szerepel egy tudásközpont kialakítása a jelenlegi raktárbázison, amely lehetőséget teremthet arra, hogy a Dobó István Vármúzeum a kora újkori történelem kutatásának egyik központjává fejődjön. Ehhez természetesen szükség van a hazai felsőoktatási intézményekkel való együttműködés kialakítására. Ilyen együttműködés keretei körvonalazódnak már a Képzőművészeti Egyetem végzős restaurátoraival, akik diplomamunkájukban végzik el egy-egy, néhány évvel ezelőtt károsodott műtárgy restaurálását.