©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Csók Cecén

Végéhez közeleg a Csók István Emlékév: állandó kiállítással nyitja meg kapuit a Csók-kúria Cecén.

A Csók150 emlékév keretében megújult állandó kiállítás várja az érdeklődőket január 30-tól a Csók István Emlékházban, Cecén. A 2013-ban felújított családi kúria épületében kap helyet a Csók-hagyatékból és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből megálmodott tárlat.

Csók István, a 20. századi magyar festészet kiemelkedő jelentőségű mestere, 1865. február 13-án született a Cecével szomszédos Sáregresen. Szülőfalujához, amint visszaemlékezéséből is kiderül, elsősorban a felhőtlenül boldog gyermekkori emlékek kötötték. Édesapja jómódú molnár volt, aki az 1880-as évek végén építtette családja számára azt a lakóházat, amelybe évtizedekkel később a művész hagyatéka került. A tágas kertben álló kúriát 2013-ban újíttatta fel Cece Nagyközség Önkormányzata. Az emlékház újrarendezett állandó kiállítása a művész születésének 150. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév keretében nyílik meg, és egész évben látogatható. A tárlaton szereplő műtárgyak többsége – festmények, bútorok és egyéb személyes tárgyak – 1962-ben a festő lányának, Csók Júliának nagylelkű ajándékaként került az emlékházba. A hagyaték mellett a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből is jutott ide néhány különleges műalkotás. A tárlat ízelítőt ad a derűs élet festőjének majd nyolc évtizedet felölelő, hatalmas életművéből, személyes tárgyainak segítségével megidézi a nagyszerű embert, közkedvelt művészt. A tárlaton a Csók István életét illusztráló archív fotók és dokumentumok is láthatók lesznek.

2016. február 1-jén, a művész halálának 55. évfordulóján – az emlékév keretében restaurált síremléknél – koszorúzással emlékeznek a művészre a Kerepesi úti temetőben. A sír a Magyar Képzőművészeti Egyetem restaurátor szakos fiataljainak közreműködésével újult meg.

2016. február 12-én ünnepélyes zárórendezvénnyel a Várkert Bazárban ér véget a Csók150 emlékév.

Csók István igazi européer művész volt. Münchenben, majd Párizsban képezte magát, ahol a korszak nagy festői és a bontakozó művészi áramlatok hatottak rá. 1903-ban vette feleségül a Schlick-gyár főmérnökének lányát, Nagy Júliát, akivel Párizsban kezdték közös életüket. Kislányuk, Züzü születését követően, 1910-ben döntöttek úgy, hogy véglegesen hazaköltöznek, és Budapesten telepszenek le. Alkotásaival Csók számtalan díjat nyert itthon és külföldön. Főművei már életében közgyűjtemények féltve őrzött darabjai lettek. Élete végéig büszkeséggel töltötte el, hogy a firenzei Uffizi Képtár felkérte: fesse meg híres gyűjteménye számára az önarcképét. Munkáival rendszeresen szerepelt hazai és külföldi tárlatokon, és többször is eredményesen mutatkozott be a Velencei Biennálékon, valamint a világkiállításokon. A hazai művészeti élet kiválóságait tömörítő Szinyei Merse Pál Társaság elnökévé választotta. Tanára, majd rövid ideig rektora volt a Képzőművészeti Főiskolának. A Fejér megyei születésű művészről még életében utcát és képtárat neveztek el Székesfehérváron.

(s)