A vita eldőlt: sem bevágás, sem betonkubus

Jelentős kritikai vélemény egészen a múlt év decemberéig nem érkezett, amikor éles viták lángoltak fel, elsősorban a homlokzati lépcsősorba tervezett bevágással kapcsolatban. A Szépművészeti vezetése a kritikai észrevételek hatására a tervek újragondolására kérte fel az építészt.

- Nem egy rossz megoldást vetettünk el a jóért - állapította meg Baán László. - Schickedanz Albert a historizmus jegyében készítette el terveit. Hány és hány stílus nyert teret az épületben kívül és belül egyaránt? Schickedanz kortárs szemlélettel nyúlt az építészettörténet nagy korszakaihoz, és ezzel a látásmóddal gyúrta őket egységes egésszé. Karácsony Tamás elképzelése beillett ebbe a historizáló folyamatba, alázatos terveket készített, melyeket az építészeti tervtanács kiérleltnek és megvalósításra méltónak ítélt.

Baán László külön köszönetet mondott Karácsony Tamásnak, aki mély bölcsességről tett tanúbizonyságot, amikor széles körben kritizálták munkáját. Mivel a Szépművészeti Múzeum épülete olyan kultikus tér része, mint a Hősök tere, az intézmény nem akart olyan elképzelést megvalósítani, amely nem széles körű konszenzuson alapul.

- Olyan kompromisszumot kötöttünk, amely figyelembe veszi a bírálat legfontosabb elemeit. A 8000 négyzetméteres, térszint alatti bővítés megvalósul, de elhagyjuk a sokat vitatott lépcsőbe vágott bejáratot és az épülettestet érintő változtatásokat, a betonkubus helyett pedig légies üvegkubus fogadja a látogatókat a Dózsa György út felől. A korábbi három bejárat helyett csak kettő épül fel - mondta a főigazgató, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a módosítás miatt az átadás időpontja egy évvel későbbre, 2012-re tolódik.

Változó szokások, új terek

A sajtótájékoztató második megszólalója, Skardelli György, a Központi Tervtanács május 20-i ülésén a terveket opponáló építész arra hívta fel a figyelmet, hogy megváltoztak a múzeumba járás szokásai, amit a közönségfogadó terek kialakításakor figyelembe kell venni. Karácsony Tamás tervei mindezt figyelembe vették, az általa tervezett fogadótérben a látogatót a múzeumhoz méltó környezet várja, miközben az építész a történelmi térrel is tisztelettudóan bánt: - Az elfogadott terv a történelmi épületre is erősen reflektál: többek között a főhomlokzatot tükröző, "lenyűgöző térsor" révén - emelte ki Skardelli György, aki arra kérte a jelenlévőket, segítsenek abban, hogy a tervek azonos minőségben jelenjenek meg.

Megkérdeztük!

Hogyan változtak a múzeumba járás szokásai? Baán László, Csorba Csilla (PIM)) és Vásárhelyi Tamás (Magyar Természettudományi Múzeum) válaszol.

Progresszió nélkül

- Ritka az építész életében, amikor ekkora az érdeklődés - mondta Karácsony Tamás. - Ilyenkor mindent megtesz, hogy százszázalékosan kivegye részét a közös gondolkozásból. A tervekben az a két pont kapott kritikát, amely látszik a felszínen. A torony esetében a terület sokféle megoldási lehetőséget lehetővé tesz, nem tűnik nehéz leckének a váltás: a magunk állította mércét, magasan kell átugranunk.

A múzeum bejáratai a 80 méter hosszú, térszint alatti tengely két végén lesznek, közülük a Dózsa György út felől kettős üvegtorony csábítja a múzeumba a Hősök tere látogatóit. A lejárati épület teljes egészében tükröződő üvegből készül, és a tervezők arra is ügyeltek, hogy szemből nézve minél kevesebbet takarjon ki a Schikedanz-féle történelmi múzeumépület homlokzatából.

Ennél nehezebb téma a lépcsőbevágás elmaradása, hiszen ez koncepcionális eleme volt a tervnek. - Nem volt igazán progresszív terv - lepte meg a jelenlévőket kijelentésével a Ybl-díjas építész, aki kifejtette, hogy bár lényegi elemnek érezte ezt a bejáratot, mégis elhagyhatónak tartja. A lépcső lebillentése alapvetően építészeti eszközök nélkül valósult volna meg.

A lépcsősori bevágás elmaradása a múzeum bejárásában jelent majd a korábban tervezetthez képest más koreográfiát. Komoly kérdés, hogy mi lesz a mostani bejárattal - folyatta Karácsony Tamás, hozzáfűzve: a mindenkori üzemeltető a jövőben is bármikor megnyithatja a jelenlegi főbejáratot, igaz akkor a látogatót nem tudja kiszolgálni ott, ahol belép a múzeumba.

- Ki fogjuk próbálni - válaszolt a felvetésre Baán László, aki azonban a közelmúltban hasonló módon bővített madridi Prado példája kapcsán elmesélte, hogy a közönség alapvetően nem használja a bejáratot, az újat részesíti előnyben.

A főigazgató elmondta, hogy a 90 százalékban az Európai Unió által finanszírozott, csaknem 4 milliárd forintos beruházás a jövő év elején veheti kezdetét, és az új szárny 2012-ben fogadhatja az első látogatókat. A tervek szerint a föld alatt zajló munkálatokat az érdeklődök is figyelemmel kísérhetik majd.

Mi lesz a múzeumban nyáron?

Mivel a Szépművészeti Múzeum eredeti tervei között az szerepelt, hogy idén nyáron zárva tart, a múzeum nem készült időszaki kiállításokkal, programokkal ebben a szezonban. Idén nyáron teljesülhet azok álma, akik a múzeum régi csendjét követelték.

Ősszel azonban újra sokan vándorolnak a Szépművészetibe, hiszen szeptemberben két tárlat is nyílik, melyek Gustav Klimtet és a bécsi szecesszió mestereit, illetve Fernando Botero életművét mutatják be. Közben a Szépművészeti kincseiből a moszkvai Puskin Múzeumban és a londoni Royal Academy of Artsban rendeznek kiállítást.

Rossz hír, hogy az új épületszárny 2011-es megnyitására tervezett, reprezentatív Cézanne-kiállítást csak egy évvel később, a múzeum a 2012-re tolódott átadásakor tekinthetjük meg.

A kritika kritikája

Mielőtt a jövőt tervezgetnénk, érdemes elgondolkozni Karácsony Tamás zárógondolatain, aki az építész felelősségén túl a kritizáló felelősségét is hangsúlyozta.

Az újságírói kérdésekre adott válaszokból kiderült, hogy a bővítés miatt elhúzódó építkezés nemcsak a kiállítások átszervezése miatt jelent problémát, hanem költségnövekedést is jelent. - A demokrácia költséges dolog, jelen esetben egy év csúszást jelent - fejezte be válaszát Baán László. - Nem lehet a vitákat lezárni a költségek emelkedése miatt. A projekteknek ezt el kell viselni.

Tovább kérdeztük!

Bardóczi Sándorral arról beszélgettünk, miként éri meg, hogyan lehet a közvéleményt hatékonyan bevonni egy közberuházás megvalósulása előtt. Olvasd el riportunkat!


A Szépművészeti Múzeum bővítéséről kirobbanó vitáról az alábbi cikkek alapján tájékozódhatsz:

- Ráday Mihály: Lék a lépcsőn, 2010. február 22.
- Sisa József: Homlokzatból kulissza: nem lehet ezt másképp megoldani? 2010. március 12.
- Dávid Ferenc: Hozzászólás Sisa József Homlokzatból - kulissza c. írásához, 2010. március 13.
- Rieder Gábor: Dizájnerek vagy barbárok, 2010. március 15.
- A CentrArt Művészettörténészek Új Műhelye Közhasznú Egyesület állásfoglalása a Szépművészeti Múzeum bővítéséről, 2010. március 21.
- Barkóczi István: Muzeológusi gondolatok a Szépművészeti Múzeum bővítése kapcsán, 2010. március 23.
- Az ICOMOS állásfoglalása a Szépművészeti Múzeum bővítésével kapcsolatban, 2010. március 26.
- Endrődi Gábor: Műveltség, együttműködés, béke. 2010. április 6.
- György Péter: Kié itt a tér? 2010. április 16.
- Szépművészeti Múzeum: Úton a rossz megoldás felé, 2010. április 28.
- Régen Minden Jobb Lesz, 2010. április 30.
- Bardóczi Sándor: Az elKÉKülőben lévő SZÉPMŰről, 2010. április 30.
- Állásfoglalás a Szépművészeti Múzeumról - javaslat a továbblépésre, 2010.május 19.
- Földes András: Azok győztek, akik szerint régen jobb volt 2010. május 26.
Mégis üvegkocka: a Szépművészeti legújabb tervei 2010. május 26.
- Rostás Tibor: Nem egyedülálló, nem különleges - A Szépművészeti Múzeum kibővítése - Bécsből nézve 2010. május 27.
- Endrődi Gábor: Jogi eset (már megint a Szépmű) 2010. május 29.


Még több cikk: itt