©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Az El Kazovszkij-kiállítás kurátoraié a MúzeumCafé Díj

Jerger Krisztina, Rényi András és Százados László kapta a múzeumi szakma folyóiratának elismerését.

Jerger Krisztina, Rényi András és Százados László, A túlélő árnyéka – Az El Kazovszkij-élet/mű című, a Magyar Nemzeti Galériában az elmúlt évben nyílt kiállítás kurátorai vehették át az idei MúzemCafé Díjat. A múzeumi lap a művészi életmű átfogó, monumentális és elemi erejű bemutatásáért ítélte oda az elismerést.

A 2007-ben a Szépművészeti Múzeum által alapított, több nemzetközi elismeréssel kitüntetett múzeumi folyóirat hatodszor ítélte oda a díjat. Az alapítók a díjjal a magyar múzeumi szakmából minden évben olyan szakember munkáját ismerik el, aki a folyóirat szellemiségével összhangban előremutató, új- és korszerű szemlélettel alkotott a maga szakterületén. A lap szerkesztősége, szakítva a hagyományokkal, az idén három elismerést osztott ki, ugyanis A túlélő árnyéka – Az El Kazovszkij-élet/mű című időszaki kiállítást a három kurátor közösen rendezte. Az is először fordul elő, hogy a zsűri a MúzeumCafé alapító intézményéhez köthető múzeumi teljesítményért ítéli oda az elismerést, eddig ugyanis alapelv volt, hogy a Szépművészeti Múzeumhoz és a Magyar Nemzeti Galériához köthető szakembert nem díjaz a folyóirat.

A döntést a szerkesztőség javaslatára a szerkesztőbizottság (Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, György Péter esztéta, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének igazgatója, Rockenbauer Zoltán művészettörténész és Török László ókorkutató, régész-egyiptológus, akadémikus) hozta meg.

A díjátadó ünnepségen Gréczi Emőke, a lap főszerkesztője arról beszélt, hogy a kiállítás kurátorai, felkészültségük, a művészhez való viszonyuk, viszonyulásuk, a feldolgozás módjának elképzelése alapján tökéletesen kiegészítették egymást: az elméleti ember, a barát és a korszakot jól ismerő múzeumi szakember közös, inspiráló munkája egy zenekar szólistáinak együttes, egymás nélkül kevésbé értékes teljesítményéhez volt hasonlítható. Bármelyikük részvétele nélkül El Kazovszkij művészete, személye nem kapta volna meg a neki járó fényt és figyelmet.

[[-- insertion|title:none|galeria:152 --]]

A Salát Zalán Péter művészeti vezető által tervezett MúzeumCafé Díjat március 31-én adta át Gréczi Emőke főszerkesztő. Az elismerést minden év márciusában adja át a MúzeumCafé, abban a hónapban, amikor gróf Széchényi Ferenc 1802-ben felajánlotta gyűjteményét a köz javára.

A trófea

A MúzeumCafé Díj egy kortárs műtárgy: egy plexitömb, amelyben négy párhuzamos síkban „lebegve” különböző geometriai formák adják ki a MúzeumCafé védjegyét, a periodika azonosítására szolgáló legfőbb elem, a lap korábbi hátsó borítójának „tipográfiai kávébabszemekből” összeálló mintázatát, így emlékezve a kilenc évfolyamon át változatlan formanyelvű magazinra. A négy különálló sík az újratervezett MúzeumCafé négy pólusra épülő dizájn koncepciójára,

• az emlékezet mint egy szélesebb spektrum;

• közép-európai múzeumi igazodási pont;

• a szubjektív szabad alkotófolyamatok tere;

• csendélet érzetek,

valamint az ofszettechnológiával készülő kiadvány négy különböző nyomólemezére utal. A mintát befoglaló rész mérete megegyezik a folyóirat korábbi méreteivel, vagyis 235 mm széles és 300 mm magas; a vele egy tömböt alkotó talapzattal együtt a díj magassága 433 mm, vastagsága 80 mm, súlya 6,9 kilogramm.

A trófea minden évben más és más színösszeállítással készül. 2015-ben a Magyar Nemzeti Galéria „A” épületének fogadóterében felállított műcsarnokbeli El Kazovszkij-Dzsan-panoptikum performance monumentális installációjának színvilágát idézi a három kisplasztika.

A MúzeumCafé Díjat Salát Zalán Péter, a MúzeumCafé művészeti vezetője tervezte és Paizs László szobrászművész fia, Paizs Csaba és műhelye, a Plexi Awards munkatársai készítették el.