©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Béremelés előtti csend

Januártól béremelés lesz a múzeumi közalkalmazottak számára, megnézzük, hogy ez mit is jelent pontosan, és milyen következményei lehetnek a béregalizációnak.

2017. január 1-től végre emelkednek a múzeumi közalkalmazottak bérei. A minimálbér emelésével a középfokú végzettség nélküli, a garantált bérminimum emelésével pedig a minimum középfokú végzettségű alkalmazottak bére nő. Legalábbis abban az esetben, ha az alapilletményük jelenleg nem haladja meg a 127.650, illetve a 161.250 forintot.

A KKDSZ november 25-én közölte az egyik szociális területen működő szakszervezet azon szemléletes ábráját, amely a jelenleg érvényes bértáblára a megemelt béreket vetíti ki. Ebből jól látszik, hogy az A-tól az E fizetési osztályig az összes fizetési fokozatban emelkedni fog az alapilletmény, de az F fizetési osztálytól egyre csökken azon fizetési fokozatok száma, melyek értéke nő a béremelés következtében. Míg az F fizetési osztályban az első tíz fizetési fokozatban nő az érték (azaz egészül ki 161.250 forintra), addig a H fizetési osztályban az első öt, a J fizetési osztályban pedig csak az első fizetési fokozat értéke növekszik.

De mit is jelent mindez? A bértábla lényege az volt, hogy a képzettség (fizetési osztály) és a tapasztalat (3 évente emelkedő értékű fizetési fokozat) határozta meg a folyamatos bérnövekedés rendszerét. Ha például egy középfokú végzettséggel rendelkező pályakezdő múzeumi adattáros a múzeum biztatására úgy döntött, hogy elvégzi a néprajz szakot, amivel lehetősége nyílik egy muzeológus munkakör betöltésére, akkor előre tudta, hogy a D fizetési osztályból a H fizetési osztályba fog átsorolódni, s ezzel mintegy 60%-kal nő majd az alapbére. Hűségért pedig ugyancsak béremelés volt a jutalom, például tíz év múzeumi szolgálat után 15%-kal volt több az alapbére, mint pályakezdő korában.

Vitán felül áll, hogy a bértábla értékei és növekedési arányai alacsonyak voltak, s ezek fejlesztése jelentős javulást hoz a közalkalmazottak egy részének bérszintjében, de az már vitatható, hogy ez a bérszint teljesen azonos legyen például egy teremőr és egy muzeológus esetében. A bérminimum 2017. évi emelése ugyanis például azt is fogja eredményezi, hogy a doktori fokozattal rendelkező pályakezdő muzeológus és a középfokú végzettséggel rendelkező pályakezdő teremőr ugyanannyi alapbért fog keresni. Előbbi 2016-ban még a J fizetési osztály első fokozatában kapta volna első alapbérét, melynek bruttó értéke 154.500 Ft lett volna. Utóbbi a D fizetési osztály első fokozatában 79.000 forintos alapbérrel kezdte volna el pályáját (melyhez kisebb mértékű bérkompenzáció is járult volna). 2017-től már mindkét munkavállaló azonos alapbérrel, 161.250 forinttal veheti fel a munkát, és ugyanennyi alapbért fog kapni a „csak” egyetemi diplomával rendelkező, 14 éve a pályán lévő muzeológus is.

A MNM-OMMIK kiváló statisztikai rendszere szerint 2015-ben közel 4.000 fő dolgozott a magyar múzeumokban. Ezek mintegy 35%-a, közel 1400 fő felsőfokú végzettségű szakalkalmazott, vagyis 95%-ban muzeológus volt. Többségük 2017-től ugyanakkora, vagy csak kevéssel nagyobb alapbért fog kapni, mint egy teremőr. Konkrétan a 30 éve dolgozó muzeológus alapbére hozzávetőleg csak 20%-kal lesz nagyobb, mint a kezdő teremőré. Ami azért is érthetetlen, mert a teremőr a kiállításban lévő átlagosan mintegy 100-200 műtárgyért, míg a muzeológus egy minimum 5000 műtárgyból álló gyűjteményért felelős. A két munkakörnek a nemzeti vagyon kezeléséhez kapcsolódó tevékenységén túl talán most felesleges felsorolni az összes különbségét, hisz nyilvánvaló, hogy a technikai személyzet és a tudományos kutató- és alkotómunkát végző szakszemélyzet munkája között óriási különbség van. Szükséges azonban megemlíteni azokat a káros folyamatokat, ami e béregalizáció következményei lehetnek: bérfeszültség, motiválatlanság, felelősséghárítás, pályaelhagyás, szakmai színvonalcsökkenés.

Reményt jelent, hogy a kormány az alapbér és a bérminimum emelésen túl további 5,4 milliárd forintot biztosít a kulturális bérfejlesztési programra, melyet a közalkalmazottak illetménypólék formájában fognak megkapni. Ennek mértéke átlagosan az alapbér 15%-a lesz, amely a legutóbbi sajtótájékoztató szerint ráépül a megemelt alapbérre. Kérdés azonban, hogy az új program számol-e a bérminimum-emelés negatív hatásaival, és megpróbálja-e kompenzálni a képzettség és a tapasztalat figyelmen kívül hagyásából eredő aránytalanságot? A választ – legkésőbb januárban – megtudjuk.