A világ legjobb múzeumai – a látogatók szerint
LISTA
Meglepő eredményt hozott a látogatói vélemény alapján készült idei globális múzeumi ranglista: a látogatottsági adatok alapján hosszú évek óta éllovas Louvre-t egy New York-i múzeum taszította le az első helyről – is.
| Sobieski Tamás |
2017-01-06 08:13 |
A látogatók véleményére, tehát az olvasói visszajelzésekre építő, utazási témákat feldolgozó honlap, a TripAdvisor nem szigorúan szakmai szempontok vagy a látogatottság alapján készítette ranglistáját. Az eddig minden listát vezető Louvre azonban be sem került a világ legjobbnak tartott tíz múzeuma közé, csak a 13. helyen szerénykedik. Pedig 2014-ben és 2015-ben is két másik ranglistát vezetett, amelyet az AECOM és a TEA (Themed Entertainment Association) szolgáltató cég állított össze a látogatási adatok alapján globálisan, illetve azon belül Európában.
A katalán La Vanguardia sajnos nem részletezte a TripAdvisor és a látogatók szempontjait, viszont így több új gyűjtemény került a listára és a turisták látókörébe. Az első helyen az 1872. február 20-án megnyílt és átlagosan évi hatmillió látogatót fogadó New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum végzett – akárcsak tavaly. Több mint 2 millió darabos gyűjteménye – az ókori egyiptomi, görög és római kortól kezdve egészen a posztimpresszionistákig – minden földrészről őriz több-kevesebb műalkotást André Meyer, a Wall Street egykori bankárának gyűjteménye révén, aki megszerezte Rodin nem kevés szobrát is. Itt van az Egyesült Államok legjobb festőinek legnagyobb gyűjteménye, és nagyon népszerűek az európai késő-középkori lovagi fegyverek és vértezetek is.
A második a 300 ezer darabos gyűjteményű Chicagói Művészeti Intézet, amely eggyel előbbre lépett tavalyi helyezéséhez képest. Az Egyesült Államok három legfontosabb gyűjteménye közé sorolt múzeum állandó kiállítása egyedülálló az impresszionista, poszt-impresszionista és posztmodern egyesült államokbeli művészek műveiből, de szintén nagyon értékes műveket birtokol olasz, spanyol, holland és flamand festőktől is. (El Greco, Goya, Ribera, Tiepolo, Modigliani, Rubens, Rogier van der Weyden, Rembrandt stb.) Meg kell említeni még Illinois állam legnépesebb városának eme gyűjteményéből a Kolumbusz előtti kerámiákat, valamint értékes textil-, építészeti, fotó- és szoborgyűjteményét is. Az alagsorban az építészeti stílusokat bemutató miniatűr épületek, illetve az európai és egyesült államokbeli bútorgyűjtemény kapott helyett, a földszinten pedig az itt is nagyon népszerű középkori és reneszánsz fegyverek,páncélzatok kiállítása.
A harmadik a világörökség részének számító szentpétervári Ermitázs Múzeum a nem akármilyen történelmi múltú Téli Palotában. Idén a legjobb európai gyűjteménynek szavazták meg a látogatók, már csak azért is, mert képtára a legteljesebb gyűjtemények közé tartozik a világon. Többek között itt látható Leonardo, Raffaello, Caravaggio több olajfestménye is, akárcsak a francia, spanyol vagy németalföldi mesterek legjobbjainak egy-egy vagy több műve. A régészeti és a képtáron kívül a több mint 15 ezer darabos fegyver- és vértkiállítás is figyelmet érdemel, amelyet még I. Miklós cár (1825-1855) alapított saját gyűjtéséből. A több mint egymillió darabos éremgyűjtemény a világ egyik legjelentősebbjének számít, mert nemcsak az ókori görög és római korból, hanem a XX. századig minden korszakból és igen változatos földrajzi helyekről őriz érméket. A Néva parti gyűjtemény különlegességei még a gyakorlatilag az 1764-es alapítás óta doromboló raktárosok/teremőrök, vagyis macskák; számuk napjainkra mintegy ötvenre nőtt. Fő feladatuk, hogy távol tartsák az egereket a ma már 4 millió darab mű- és kiállítási tárgytól.
A negyedik hely az Orsay Múzeumé, amely a világ legjobb, összesen 79470 darabos impresszionista gyűjteménye, ebből 5765 letét – közülük több mint 480 impresszionista, több mint 600 pedig posztimpresszionista alkotás. A festményeken kívül még szobrokból, díszítőművészetekből, fényképekből is jelentős a gyűjteménye, és a lista szempontjából figyelemre méltó tény, hogy az egyetlen párizsi (és francia) múzeum az első tíz között. A teljesség igénye nélkül ilyen művek láthatók: Reggeli a szabadban és az Olympia Manet-től, Courbet-től A világ eredete vagy Degas a Kis táncosnő fellépés előtt című szobra, és más művek Monet-tól, Cézanne-tól vagy Renoirtól. Az 1986-ban megnyitott múzeum egyébként az egykori Orsay-pályaudvar főépületében kapott helyet a Szajna bal partján, és az 1848-1914 közötti időszak képeiből állítja össze időszaki kiállításait. A múzeumban látható Rippl-Rónai József több műve, például a Nő virággal című 1891-es képe is.
Az ötödik a mexikóvárosi Nemzeti Antropológiai Múzeum, amely tavalyhoz képest öt helyet lépett előre. Az 1964-ben megnyílt és Mexikó fő vonzerejét jelentő intézmény évente több mint kétmillió látogatót fogad, és azt tekinti legfőbb feladatának, hogy megőrizze és kutassa a Mezo-Amerikának nevezett területe élt népek régészeti, tárgyi emlékeit. (Mezo-Amerika nem egyenlő a mai Közép-Amerikával, ehhez inkább Mexikó déli része tartozik, benne a Yucatán-félszigettel, illetve Belize, Guatemala, El Salvador, Honduras, más nézetek szerint Nicaragua és Costa Rica is.) 24 tematikus kiállítóterme közül csak az egyikben rendeznek időszaki kiállításokat a Kr. e. 1000-től a XVI. század közepéig tartó időszakból, de itt kapott helyet a Nemzeti Antropológiai és Történeti Könyvtár is. A múzeum fő látványossága a 3,6 méter átmérőjű, 122 cm vastag, 24 tonnás azték naptárkő.
A hatodik a New York-i 9/11 Memorial Museum, vagyis a 2001. szeptember 11-én összeomlott ikertornyok áldozatainak emlékére 2014. május 21-én megnyitott kiállítás. A Handel Architects építész irodából Michael Arad kapta a megbízást, aki a Peter Walker and Partners tájépítő irodával közösen tervezte meg az emlékhelyet, amely az 1993–as első támadás áldozatairól sem feledkezik meg. A felszínen a két torony helyét két medence feszített víztükre jelzi, és a látogatók a beültetett fák ligetében sétálva emlékezhetnek a közel háromezer áldozatra. Az emlékhely alatt húszméteres mélységben hétszintes múzeumot alakítottak ki az első épület helyén. A különböző szinteken felvételek, fényképek, emléktárgyak gyűjteménye látható, de a legnagyobb hatást az „utolsó oszlop” gyakorolja az emlékezőkre, amelyen a hozzátartozók, illetve az áldozatok barátai, ismerősei sajátos emlékeket helyeztek el.
A hetedik helyen a spanyol főváros, Madrid úgynevezett „múzeumi aranyháromszögének” legtöbb látogatót fogadó épülete, a Prado végzett, amely bővítési munkálatok előtt áll. November utolsó hetében közölték a hivatalos tényt, hogy a Pritzker-díjas brit építészre, Norman Fosterre és a spanyol Carlos Rubióra bízták a fővárosi múzeum 2500 m²-es bővítését, amely a tervek szerint 2019-ben lesz kész. A múzeum 1819. november 19-én nyílt meg a Habsburg-, illetve a Bourbon-királyok gyűjteményével és a 2012-esköltségvetési évben már összesen 27509 műtárggyal – nem csak festményekkel – rendelkezett. A múzeum főleg a spanyol festészetre összpontosít, hiszen sok művet maguk az uralkodók rendeltek meg, Az „aranyháromszög”, vagyis a Pradón kívül a Zsófia Királyné Művészeti Központ, illetve a Thyssen-Bornemisza Múzeum gyűjteményei csak 2008-ban 5,3 millió látogatót fogadtak.
A nyolcadik az 1753-ban alapított British Museum, amely 1759. január 15-e óta – néhány időszaki kiállítás kivételével – ingyen fogadja látogatóit, akárcsak a többi állami kezelésű brit múzeum.. A több mint 13 millió darabos tárgyi gyűjteményéből folyamatosan mintegy 50 ezer szerepel kiállításokon. A párizsi Louvre, a New York-i Metropolitan és a szentpétervári Ermitázs Múzeumhoz képest jelentéktelen számú festménnyel rendelkezik, viszont néprajzi részlege egyedülállóan gazdag, éremgyűjteménye pedig a világon a legnagyobb. Többek között itt őrzik a perzsa Kürosz király hengerét ésaz egyiptomi hieroglifák megfejtéséhez nélkülözhetetlen háromnyelvű rosette-i követ (Miután Napóleon hajóhada 1799-ben, a félresikerült egyiptomi hadjárat közben alulmaradt az abukiri csatában,, a kő angol kézbe, és a BritishMúzeumba került, de végül mégis egy francia filológus, Jean-François Champollion fejtette meg az egyiptomiak írását.) A múzeum több darabjáról évtizedek óta vitáznak a származási országokkal, és eddig főleg arra hivatkoztak, hogy Londonban sokkal méltóbb körülmények között tudják őrizni őket. A görög kormányok többször visszakérték Londontól az athéni Akropoliszon álló Parthenón frízeit, mindeddig hiába. A világ legrégebbi nemzeti közgyűjteményében egyébként új virtuális kiállítást terveznek: lézerszkenner segítségével digitalizálták az itt őrzött ékírásos táblákat, így hamarosan azok is hozzáférhetőek, tanulmányozhatóak lesznek.
Kilencedik az athéni Akropolisz Múzeuma. Az Akropolisz előző múzeuma már az 1970-es években kinőtte eredeti helyét, és már akkor azt tervezték, hogy újat és nagyobbat építenek rajta kívül. A fellegvár déli oldalától mintegy 300 méterre több sikertelen próbálkozás után 2000-ben kezdték meg az építkezést. A modern múzeum 2009. június 20-án nyílt meg azzal a nyilvánvaló céllal, hogy nyomást gyakoroljanak a londoni kormányra például a Parthenón frízeinek visszaadása kapcsán, amelyhez megszerezték az UNESCO támogatását is. Három múzeum már visszaszolgáltatta a frízek hozzájuk került kisebb darabjait – a palermói regionális régészeti, a Vatikáni Múzeum és a Heidelbergi Egyetem Múzeuma. A svájci–amerikai építész, Bernard Tschumi és görög társa, Mihalisz Fotiadisz tervei alapján, fehér betonból épült háromszintes épületben azonban csak az egyik szint szól a Parthenónról. A múzeum 4250 műtárgya közül több mint 350 ókori szobor és régészeti emlék, nem egy legalább 2500 éves, és valamennyit az Akropolisz ásatásain találták.
A legnagyobb meglepetés a listán rögtön a tizedik helyre kerülő Vasa Múzeum Stockholmban. A névadó Vasa, vagyis a XVII. századi svéd uralkodóház nevét viselő hajó már méretei és felszereltsége miatt is a hadiflotta büszkesége lehetett volna, de 1628. augusztus 10-én, első útján egy hirtelen szélroham miatt 300 méter megtétele után erősen megdőlt majd az öböl fenekére süllyedt harminc méteres mélységbe, ahonnan csak 333 évvel később, 1961. április 24-én emelték ki. Még az 1660-as években nem akármilyen bravúrral felszínre hoztak 61 hajóágyút, amely darabonként több mint egy tonnát nyomott. 1990-ben nyitották meg az eredetileg évi 600 ezer látogató fogadására tervezett múzeumot, amely ehhez képest turisták millióit fogadta, és egész Skandinávia legtöbb látogatóját fogadó tárlata lett. A hatalmas népszerűség miatt 2011 és 2013 között ki is bővítették az épületet. Jó példa arra , hogyan építettek fel sikerrel egy teljes múzeumot a tragikus esemény kapcsán: az érdeklődők láthatják az elsüllyedés, a kiemelés, és a Vasa restaurálásának teljes folyamatát – virtuálisan is.
