©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Főigazgatók közül az első

200 éve, 1812. március elsején nevezték ki a Magyar Nemzeti Múzeum első (fő)igazgatóját Miller Jakab Ferdinánd személyében.

200 éve, 1812. március elsején nevezték ki a Magyar Nemzeti Múzeum első (fő)igazgatóját Miller Jakab Ferdinánd személyében. Nemcsak a Széchényi Ferenc gróf tíz évvel korábbi nemes adományából kifejlődő intézmény első vezetőjét tisztelhetjük benne, hanem a múzeum szervezetének elvi kidolgozóját, sőt gyakorlati kiépítőjét is.

Miller Jakab Ferdinánd 1749-ben született Budán. Szülővárosában és Székesfehérvárott végzett középiskolai tanulmányai után a bécsi egyetemen, majd az egri jogi líceumban és a nagyszombati egyetemen jogot hallgatott. A jogi doktorátus megszerzését követően pályáját a pesti királyi táblánál fölesküdött jegyző gyakornokként kezdte, de még ugyanebben az évben gróf Batthyány József esztergomi érsek szolgálatába állt. A tehetségét felfedező érsek először titkárává tette, majd 1773-ban a pozsonyi érseki könyvtár őrévé, azaz vezetőjévé nevezte ki. Ezután Mária Terézia támogatását élvezve, Kollár Ádám irányítása mellett görög filológiai, bibliográfiai, magyar jogtudományi, egyetemes történeti, földrajzi, statisztikai és esztétikai tanulmányokat folytatott. 1776-ban a pesti egyetemen magyar történelemből, retorikából, poétikából, valamint magyar jogból és politikai tudományokból tanári vizsgát tett, 1781-ben ugyanott bölcsészdoktori diplomát szerzett. 1788-tól a nagyváradi gimnáziumban, majd az akadémia jogi karán statisztikát és történelmet tanított. 1798-ban látása megromlása miatt lemondott tanári állásáról. Miután 1802. november 25-én Széchényi Ferenc a nemzetnek adományozta könyvtárát és egyéb gyűjteményeit, annak élére Millert nevezte ki.

A könyvtárőr

Miller Jakab Ferdinándra könyvtárőrként nagy feladat várt: az alapító gróf gyűjteményeinek elhelyezése és kutathatóvá tétele. Ezt munkatársaival 1803-ban sikerült is megoldania. 1805-től azonban már egy még nagyobb cél vezérelte működését: a Magyar Nemzeti Múzeum felállítása. Ebben a törekvésében a kezdet kezdetétől számíthatott Habsburg József nádor támogatására. A Széchényi-féle gyűjtemények egyenkénti gyarapodása szülte meg a gondolatot Millerben, hogy ne csupán a nemzeti könyvtár fejlesztésében lássa a jövőt, hanem egy több egymás mellett fejlődő gyűjteményt magába foglaló, szélesebb alapokon nyugvó intézmény létrejöttében; olyan komplex múzeumban, mint amilyenek ekkor már Londonban, Párizsban vagy Szentpéterváron léteztek. Tervezetével Miller 1806-ban készült el, amely egy szakértői bizottság ajánlásaival kiegészítve még ugyanezen év novemberében elnyerte végleges változatát. A Nemzeti Gyüjtemények elintézése feltételei Magyar Ország hazafiai számára címet viselő múzeumtervezetet aztán József nádor latin és magyar nyelven, egybefűzve, 1200 példányban, saját költségén 1807-ben kinyomtatta, majd ugyanezen év októberében kiosztotta a Budán ülésező országgyűlési követeknek, valamint elküldte az összes megyének, szabad királyi városnak, és kérte, hogy követeiket utasítsák: a múzeum létrejöttének céljából szavazzák meg majd az országos pénzalapot. A Nemzeti Múzeum intézményi felállítását végül is az 1808. évi országgyűlés mondta ki 8. törvénycikkében. A múzeumtörvény rövid volt, és főként általánosságból állt, de a törvény mögött ott volt a Miller-féle tervezet, amely kilenc paragrafusba szedve írta le a múzeum szervezetét. Tulajdonképpen ez a tervezet emelkedett törvényerőre, és ezt kezdte el megvalósítani József nádor megbízásából Miller, aki a létrejött intézmény első igazgatója lett.

Hivatalosan is igazgató

Az igazgatói kinevezésre azonban a múzeumtörvény megszületése után még éveket kellett várnia. Pontosan nem tudni, miért nem nevezte ki József nádor pártfogoltját, akivel a források tanúsága szerint meg volt elégedve. Nagy valószínűséggel szerepet játszott a kinevezés elodázásában a spórolás, hiszen Millernek múzeumi direktorként sokkal nagyobb fizetés járt volna, mint a Múzeum egy részlege vezetőjének. Végül is Miller igazgatói kinevezése a Nemzeti Múzeum szervezeti kialakulásának egyfajta végpontja lett, hiszen 1812-re sikerült felállítani az intézmény osztályait, a már a kezdetektől létező könyvtár után a természeti tárat és a Széchényi-féle éremgyűjteményt is magába foglaló régiségtárat, melynek élén – bár csak 1814-ben nevezték ki hivatalosan – már ekkor Haliczky Antal állt. Miller tehát létrehozta a Múzeum szervezetét és 1811-ben elkészítette a Nemzeti Múzeum első szervezeti szabályzatát, majd néhány hónappal később – miután kinevezésében már nem reménykedett – benyújtotta lemondását, fizetésének elégtelenségére hivatkozva. József nádor végül a lemondó levélre írt 1812. március elsején kelt válaszában közölte Millerrel múzeumi igazgatói kinevezését, egyúttal fizetésének jelentős megemelését. Magától értetődő tény, de azért le kell szögezni, hogy ez volt Magyarországon az első állami múzeumigazgatói megbízás, illetve kinevezés. Az újdonsült igazgató a nádorhoz írt köszönő levelében többek közt így fejezte ki háláját: „Amíg testi és lelki épségem csak engedi, végső lehelletemig igyekezni fogok az intézet ügyeit a király és a haza javára, a nádor utasításai szerint és a magyar nemzet iránt érzett szeretetemnek megfelelően intézni.” A Nemzeti Múzeum első igazgatója ígéretét be is válthatta, hiszen 1823. november 22-én bekövetkezett haláláig vezette azt az intézményt, amelynek létrehozásában kétségkívül döntő szerepet játszott.