- Azt, hogy a múzeum munkatársai – belsős és külsős egyaránt – készítik el a kiállítási terveket, és dolgoznak a kiállítások megvalósításán. Nagyon fontosnak tartom, hogy külsősöket is bevonjunk.
- Honnan teremtik elő a forrásokat? A megyétől? Miből fizetik meg a külsős munkatársakat?
Mindenki ezt forszírozza, de soha senkiben nem merül fel, hogy a munkaidőt és a feladatokat ésszerűen át lehet szervezni. Olyan feladatbővülésről van szó, amihez mi nem kértünk emberi erőforrás-bővítést. Azért illesztjük be a Malmot az intézményrendszerbe, hogy olyan típusú tevékenységeket is hatékonyabban tudjunk megvalósítani, amelyeket eddig kevésbé eredményesen tudtunk. Hiszen a kiállítótereink adottságai rosszabbak, mint a Malom kiállítótereié.
- Milyen tevékenységekről van szó?
- Odakerül a szentendrei grafikai műhely, amely eddig elég méltatatlan körülmények között a
|
Egy régi kiállítás Fotó: Facebook
|
Castrumban egy kis épületben működött, holott ez a típusú tevékenység kifejezetten a Malomba való. Odakerülnek a kiállításrendezőink, hiszen ott lesz a legtöbb munka. Ugye 2010 októbere óta csak papíron létezik a Ferenczy Múzeum, illetve van egy nagy építkezés, amely várhatóan 2013-ban készül el. (A témáról itt olvashat bővebben) Nagy múzeumi kiállítótér nélkül a meglévő űrt egyébként is be kellett volna töltenünk. A legjobbkor történt ez a Malommal kapcsolatos diskurzus és döntés. És azt is szeretném hangsúlyozni, hogy meglehetősen széles konszenzussal a városban: elég sok támogatólevelet, nyilatkozatot kaptunk, ami elég szokatlan volt.
Ha valaki megnézi az első kiállítási évadot, láthatja, hogy vannak benne nagy durranásnak ígérkező kiállítások, de alapvetően igyekeztünk középvonalon tartani a tervet. Ez azt is jelenti, hogy a korábbi, a Malmot érintő elköteleződéseket figyelembe vettük, és nem akartuk felülírni. Az idei év átmeneti időszak, hiszen a döntéshozatal megkésettsége miatt mi is csak későn láthattunk munkához. Ehhez képest úgy érzem, hogy az önkormányzat által is elfogadott kiállítási terv, mindenképpen pozicionálja majd a Malmot. Különösen a nyitó kiállításokról érzem, hogy újszerűek lesznek, és komoly mondanivalóval fognak rendelkezni. A két tárlat párhuzamosan lesz látogatható, egy hét különbséggel nyílnak. Az első a Szentendre-problematikát járja körül, a másik a modernizmus kezdeteit tárja fel a magyar festészetben. De lesz szobrászati, évfordulós kiállítás is.
- Igen, de azt is mondták, hogy megvalósítható, finanszírozható kiállítási terv.
- Valóban, de térjünk vissza a kritikára.
- Szeretném tudni, miért tartják ötlettelennek a tervet, hiszen nem indokolták meg. Egyébként nem gondolom, hogy az lenne, hiszen ellenkező esetben számon kérhetnék tőlünk, hogy miért nem vesszük figyelembe a korábbi elköteleződéseket. Ha valaki végignézi a tervet, látja, hogy jó néhány bekerült ebbe a kiállítási tervbe. Másrészről tényleg nem tudom, mi az ötlettelen: Deim Pál életmű-kiállítása, vagy a szentendrei ősmotívum, vagy esetleg a szobrászati biennále?
- Egy előzetes megbeszélésre hivatkoztak, amikor Ön progresszív elképzeléseket vázolt fel. Mi volt az a koncepció, amelyhez képest a Platform csalódott?
- Most is él ez a koncepció, amelyben e kiállítások már zömmel szerepeltek. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy Szentendrén különböző művészeti irányzatok, csoportosulások léteznek. Az idézett levél az egyiktől származik; lehet, hogy érdemes lenne megkérdezni a Szentedre Művészetért Alapítványt vagy a művészeti tanácsot, hogy ők mit gondolnak. A végső döntéshozó ebben a kérdésben Szentendre Város Önkormányzata, amely a szakmai érveinket elfogadta.
Természetesen jogos minden kritika, de akkor ki kell fejteni, hogy melyik kiállítást miért találják ötlettelennek. Ha a Szentendrén élő művészek az évfordulóikon nem állíthatnak ki a Malomban, miről szól a Malom?
- A kortárs képző- és iparművészet bemutatásán túl az elmúlt időszakban a Szentendrei Képtárban egy másik műfaj is megerősödött. A Szabó család Szentendrén vagy az őszi, Pest megyei honfoglalás kori leleteket bemutató régészeti kiállítás történeti, társadalmi kérdéseket vetett fel. Ez a szemlélet folytatódhat-e?
- Miért ne folytatódna? Sőt mindent elkövetünk, hogy folytatódjon. Maga a megyei múzeumi rendszer rengeteg gonddal küzd, és nekünk – más megyékhez képest – az épületi adottságaink nem éppen a legjobbak. Mindaddig, amíg ez a beruházás el nem készül, nehéz körülmények között kell működnünk. A tavalyi sikerek még inkább annak tekinthetők, ha figyelembe vesszük a jelenlegi infrastrukturális körülményeket, amelyeken a kollégáim fanatizmusa nélkül nem tudtunk volna túllépni.
- Milyen kiállítások várhatók idén?
- Nagyon sok mindent tervezünk, de arról még nem nyilatkozhatok, hogy fog az intézmény költségvetése kinézni. Felelőtlenség lenne részemről bármilyen ígéret. A mostani átalakulás sok nehézséget jelent abból a szempontból is, hogy máskor már január közepén tudtuk, mit csinálunk abban az évben. Most még ködös az egész év, kivéve a Malom ügyét, ami azért szerencsés, mert többszereplős döntéshozatal kell ahhoz, hogy a kiállítástervet megváltoztassák.
|
A Kovács Margit Múzeum épülete 2011 elején újult meg
|
- Szentendrén eddig sem volt könnyű fenntartani a városi múzeumi hálózatot. A turisták időről időre bezárt kiállítóhelyekkel találkozhattak. Most mi a helyzet?
- Az összes kismúzeum látogatható. A kultúrpolitikát minősítené, ha nekünk a Barcsay Gyűjteményt, a Czóbel Múzeumot vagy az Anna Margit – Ámos Imre kiállítást be kellene zárnunk. Ha erre Magyarországnak nincs pénze, akkor mire van?
- Ezek szerint a Szentendrére látogatók nem találkoznak a jövőben bezárt múzeumokkal?
- Azért ülök itt, ez a dolgom. Ahhoz nem fogok asszisztálni, hogy mondjuk, a Barcsay Múzeum megszűnjön.
- Milyenek a kilátások a megye többi tagintézményében?
- Meglehetősen sokszínű a kép. Vannak intézmények, ahol magas látogatószámra számíthatunk: Zebegényben a Szőnyi Emlékmúzeum, Vácon a Memento mori vagy a tápiószelei Blaskovich Múzeum ékköve a megyei szervezetnek. Viszont vannak olyan helyek, ahol jóval kisebb a látogatottság. De! Ez egy rendszer, egy hálózat. Nem nézhetjük úgy, hogy ami nagyon értékes, az fusson, a többi meg felejtődjön el. Ez a rendszer addig lesz működőképes, ameddig vannak benne húzóerők, és vannak, akiket húznak. Ha a ballasztokat kilökjük, azoknak vége, az ott lévő műtárgymennyiséggel együtt.
Luxus lenne azt gondolni, hogy most az önkormányzati reform után a települések tömegével tudnak fenntartani muzeális intézményeket. Nem fognak tudni, jóval kevesebb forrásuk lesz, mint a korábbi években.
- Tavaly a Megyei Közgyűlés úgy döntött, hogy az Aszódi Petőfi Múzeum tudományos feladatait nagyobb muzeális intézményekhez telepíti. A kiállítóhelyi funkció megmaradt, de a gyűjteményi anyag az ehhez kapcsolódó tudományos munkával együtt a váci múzeumhoz került.
- Az aszódi múzeumban olyan nyitva tartást állapítottunk meg, ami a törvényi minimum. Ez azt jelenti, hogy korábban a nyitvatartási idő háromszorosát, munkatársakban a törvényi minimum négyszeresét vállaltuk. Aszód városától egy fillér támogatást nem kaptunk, nem kapunk ehhez.
- A PMMI nem csak a Malommal vállalt nagyot. A gyűjtemény-nyilvántartás terén a MuseumPlusszal egy olyan nemzetközi műtárgynyilvántartó programot vezettek be, amellyel Magyarországon csak a Magyar Nemzeti Galéria és a Ludwig Múzeum rendelkezik. Milyen eredménnyel működtetik?
- Szentendrén eddig nem volt helytörténeti kiállítás, a múzeum honlapja töltötte be ezt az űrt.
- Ezt szeretnénk folytatni, sőt egy városi helytörténeti kiállítást is tervezünk. Elképzeléseink szerint olyan állandó kiállítás mutatja be majd a város múltját, amely nem lesz statikus, időről időre megújul. Az eredeti elképzelés szerint a Szentendrei Képtár a megújult Pajor-kúriába kerül, a helyén, a város Fő terén pedig egy várostörténeti kiállításon bárki megnézheti, mit is jelent Szentendre a magyar történelemben és képzőművészetben. Innen pedig tovább mehet bárhová a városban. A tengelynek két fontos pontja lesz, az egyik a Pajor-kúria, amely a történeti képzőművészeti anyagot mutatja meg, a másik a Malom, amely a kortárs képzőművészet szentélye lehet.
- Ha a Pajor-kúria megvalósul, Szentendrén még egy kipipálatlan ügy marad, a Castrum, a terület fejlesztése. Bízom benne, hogy a következő évtizedben ez is megvalósul, Szentedre sokat nyerhetne vele. A megyén belül pedig Vácon egy múzeumi negyed kialakítása foglalkoztat bennünket. Az ingatlanok rendelkezésre állnak, az elképzelés némi ingatlancsere után megvalósulhat.
Kapcsolódó cikkek:
Semmi sem marad a régi
A Szabó család Szentendrén
Visszanyeri eredeti szépségét a szentendrei Pajor-kúria
Cimkék:
megyei múzeum,Szentendre,Művészetmalom