Ki megy Velencébe?

Biennále

Már olvasható az 55. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennále magyar pavilonjában rendezendő kiállítás megvalósítására kiírt pályázat eredménye.

Cikk küldése

e-mail:

"Pump Room", Kicsiny Balázs alkotása a 2005. évi Velencei Biennálén. Forrás: Wikipedia

2012. október 1-jén hirdette meg Gulyás Gábor nemzeti biztos a jövő évi, 55. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennále magyar pavilonjában rendezendő kiállítás megvalósítására kiírt pályázatot. A beadási határidő 2012. december 2. volt. Összesen tizenkilenc érvényes pályamű érkezett be. Korábban soha ennyi művész nem vett még részt a világ egyik legjelentősebb nemzetközi seregszemléjének tartott biennále magyar részvételére kiírt pályázaton.

 

 

A pályázatok:

Asztalos Zsolt

Kilőtték, de nem robbant fel

Kurátor: Uhl Gabriella

Benedek József

Folyamatok és dimenziók

Block Csoport

Folyékony látomás

Kurátor: Jozef Cseres

Bujdosó Attila – Csík-Kovács Zoltán – Jop Japenga – Sipos Melinda

Levegő-projekt

Czibor Éva

Cím nélkül

feLugossy László

Vezethetetlen

Kurátor: Beöthy Balázs

Halász András – Károlyi Zsigmond

Két festő

Jónák Tamás

Cím nélkül

Kokesch Ádám

Modul

Kurátor: Fenyvesi Áron

Koronczi Endre

Dal a meghiúsuláshoz

Kurátor: Frazon Zsófia

Kulinyi István

Egy város lenyomatai

Kurátor: Kiss Mónika

Elisabeth Ledersberger-Lehoczky

Quo vadis

Janos Schaab Molnar

isujets

Ősz Gábor

A kép terminológiája

Kurátor: Marc-Oliver Wahler

Reigl Judit

Ikarosz álma

Főkurátor: Germain Viatte, társkurátorok: Makláry Kálmán, Jean-Jaques Salgon

Szombathy Bálint – Minyó Szert Károly – Robitz Anikó – Szemző Tibor

Fotószuprematisták

Tamás Klára

Monumentális idők

Kurátor: Miskolczi Tibor

Tasnádi József

A nagy pillanat

Kurátor: Farkas Viola

Várnai Gyula

Sötét anyag

Kurátor: Hornyik Sándor

 

A pályaművek digitális változata 2013. január 4-től elérhető a www.velenceibiennale.com oldalon.

 

A beadott terveket a zsűri tanulmányozta, majd a jelentkezők mindegyikének a prezentációját meghallgatta. A zsűri tagjai: Gulyás Gábor esztéta, nemzeti biztos; Bartusz György képzőművész, művészeti író, akadémikus, egyetemi tanár (Kassa); Bordács Andrea esztéta, az Új Művészet szerkesztője, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense (Szombathely); Boros Géza művészettörténész, az EMMI Művészeti Főosztályának vezetője; Keserü Katalin művészettörténész, akadémikus, egyetemi tanár (Budapest); Készman József művészettörténész, a Műcsarnok vezető kurátora; Sturcz János művészettörténész, egyetemi tanár, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanszékvezetője; Újvárossy László képzőművész, művészeti író, egyetemi tanár (Nagyvárad).

 

Az értékelés két szakaszban történt. A zsűri az első kör után a következő, szűkített mezőnyből választotta ki a nyertest:

 

Asztalos Zsolt

Kilőtték, de nem robbant fel

Kurátor: Uhl Gabriella

 

Block Csoport

Folyékony látomás

Kurátor: Jozef Cseres

Bujdosó Attila – Csík-Kovács Zoltán – Jop Japenga – Sipos Melinda

Levegő-projekt

feLugossy László

Vezethetetlen

Kurátor: Beöthy Balázs

Halász András – Károlyi Zsigmond

Két festő

Kokesch Ádám

Modul

Kurátor: Fenyvesi Áron

Koronczi Endre

Dal a meghiúsuláshoz

Kurátor: Frazon Zsófia

Ősz Gábor

A kép terminológiája

Kurátor: Marc-Oliver Wahler

Reigl Judit

Ikarosz álma

Főkurátor: Germain Viatte, társkurátorok: Makláry Kálmán, Jean-Jaques Salgon

Szombathy Bálint – Minyó Szert Károly – Robitz Anikó – Szemző Tibor

Fotószuprematisták

Várnai Gyula

Sötét anyag

Kurátor: Hornyik Sándor

 

A zsűri nagyra értékelte Reigl Judit műveinek bemutatási szándékát, álláspontja szerint azonban a magyar pavilonban továbbra is a feltörekvő kortárs magyarországi képzőművészet bemutatására érdemes a hangsúlyt helyezni. A magyar pavilon technikai adottságai jelentősen elmaradnak egy korszerű művészeti kiállítóhely adottságaitól (jelenleg sem klimatizálásra, sem a páratartalom szabályozására, sem biztonsági-védelmi rendszer aktiválására nincs lehetőség), a zsűri így műtárgyvédelmi okokból is aggályosnak tartaná, hogy olyan, kiemelkedően nagy értékű alkotások kerüljenek itt bemutatásra, amelyek esetében mindez kockázatot jelent. Fentiek miatt Reigl Judit műveinek kiállítását a zsűri nem javasolta. Ugyanakkor a nemzeti biztos saját hatáskörében hivatalosan kezdeményezi a biennále főkurátoránál, Massimiliano Gioni-nál Reigl Judit meghívását a központi tárlatra.

A beadott pályaművek közül az értékelő bizottság kiemelkedőnek ítélte a következő alkotók projektjeit: Kokesch Ádám – Fegyvesi Áron, Várnai Gyula – Hornyik Sándor, Asztalos Zsolt – Uhl Gabriella, a Block Csoport – Cseres József, Ősz Gábor - Marc-Oliver Wahler. Közülük a zsűri Asztalos Zsolt: Kilőtték, de nem robbant fel című pályaművét értékelte a legjobbnak. Ez alapján a nemzeti biztos a mai napon felkérte a művészt és a tervezett kiállítás kurátorát, Uhl Gabriellát, hogy az 55. Velencei Képzőművészeti Biennálén a magyar pavilonban rendezzék meg a tárlatot.

A zsűri véleménye szerint Asztalos Zsolt következetesen végiggondolt és a végletekig lecsupaszított, de éppen így líraian emlékezetes projektje egyaránt kapcsolódik hazai és nemzetközi kontextusokhoz. Mivel a tervezett kiállítás formai és bölcseleti kérdéseket egyaránt több síkon jelenít meg, a biennále nagyközönsége számára is befogadhatóvá és érthetővé teszi a témáját.

Az I. világháború óta szerencsésen megtalált különböző bombák, lövedékek, gránátok (amelyek abszurd módon „szemre tetszetősek”, önmagukban design tárgyak) egy „hiba” folytán selejtessé váltak, mintegy megtagadták a sorsukat. (A fel nem robbant bombák lelőhelyeit mind magyar, mind világtérképen megtekinthetik majd a látogatók.) Ezzel emberek életét „mentették” meg, miközben jelenvalóságuk, létük folyamatos fenyegetést jelent, feszültséget kelt. A szürke, félhomályos kiállítótérben 16 monitoron látható lövedékek emlékműként manifesztálódnak a befogadókban – hiszen kegyelmi tárgyak lettek azzal, hogy nem robbantak fel –, s ahogy a képsorok zörejekkel, hangokkal vegyítve lassan peregnek, új narratívákat teremtenek, rávezetik a nézőt arra a lehetséges értelmezésre, hogy a művészi nyelv szignálja, átírja a konfliktusok nyelvezetét. Ezt a nagyon erős vizuális hatást ráadásul Asztalos azzal, hogy az apszis falára olyan videómunkát vetít, amely azokon a helyszíneken készült, ahol fel nem robbant bombákat találtak, ismét tágabb kontextusba helyezi: az összkép metaforikussága immár mintha arra utalna, hogy minden emberi pillanat a kegyelem és a halál véletlenje között lebeg.

Az installáció gondolatmenetét erősíti és közvetíti a kiállításhoz kapcsolódó katalógus és interaktív felület is, okostelefonokra letölthető alkalmazással, amely még személyesebb kérdésként fogalmazza majd meg a használók számára fenyegetettség és humanizmus viszonyát.

Az 55. Velencei Képzőművészeti Biennále magyar pavilonjában 2013. június 1. – november 24. között egy olyan installációt tekinthetnek majd meg az érdeklődők, amely kompaktságával, metaforikusságával és tágas gondolati horizontjával egyaránt kapcsolódik a XX. század történelmi traumáihoz és a jelenkori magyar és európai társadalmi feszültségek közvetlen eredőihez.

 

A nemzeti biztos a pályázattól függetlenül kezdeményezte Mátrai Erik képzőművész Gömb című munkájának kiállítását a biennále ideje alatt, de a hivatalos programon kívül, egy velencei szakrális helyszínen. Ennek szállítását, installálását majd bontását a magyar pavilon kiállításával azonos időben végzik el a Műcsarnok munkatársai, így az számottevő többletköltséggel nem jár.