Építkezés helyett remény
Kibővített Szépművészeti Múzeum helyett múzeumi negyed?
Pontos összegekben és határidőkben kevésbé, ötletekben viszont annál inkább bővelkedett az a sajtótájékoztató, amit kedden tartottak a Szépművészeti Múzeumban.
| Berényi Marianna |
2011-02-16 22:24 |
Február első napjaiban derült ki, hogy múzeum térszint alatti bővítése elmarad, a Hősök terén nem épülhet meg az a közönségforgalmi és kiállítótér, amelyre európai uniós forrásból nyílt volna lehetőség. Mint megtudtuk, a kormányzat továbbra is egyetért a bővítés szükségszerűségével, de azt nem térszint alatt szeretné megoldani, hanem egy tágabb felszín feletti fejlesztés keretében. A kidolgozás előtt álló koncepciónak egyelőre csak a neve biztos: Andrássy-negyed.
Arról, hogy röviddel a beruházás kezdete előtt, miért mondták le a Szépművészeti Múzeum bővítését, kevés szakmai indoklást hallhattunk a február 17-i sajtótájékoztatón. Arról sem esett szó, milyen üzenettel bír, hogy egy olyan terv nem válik valóra, amelyről nem egészen egy évvel ezelőtt széles körű vita, majd társadalmi konszenzus alakult ki. A magyar közéletben eddig ritkán adódott lehetőség arra – még ha kissé késve is –, hogy az érintettek több szakmai fórumon elmondhassák véleményüket, és az befolyással legyen a döntéshozókra. 2010 tavaszán a magyar múzeumok életében szokatlan módon építészek, muzeológusok, művészettörténészek, turisztikai szakemberek, múzeumlátogatók, újságírók mondhatták el véleményüket nemcsak arról, milyen módon lehet beavatkozni egy szimbolikus magyar tér építészeti arculatába, hanem arról is, milyen elvárásokat támaszt a 21. század embere a múzeumokkal szemben. A vita eredményeként azontúl, hogy számos, eddig leginkább szakmai körökben ismert probléma került felszínre, a Szépművészeti Múzeum átalakításra kidolgozott terveket is megváltoztatták, a projekt vezetői úgy döntöttek, hogy Karácsony Tamás nyertes elképzelései csak részben valósulhatnak meg. Az építész újrafogalmazott terveiből már hiányzott a sokat vitatott homlokzati bevágás és a betonkubus. A változtatások persze pénzbe és időbe kerültek, de sokak számára megnyugtató volt Baán László, a múzeum főigazgatójának véleménye: „A demokrácia költséges dolog, jelen esetben egy év csúszást jelent.” A közelmúltban hozott kormányzati döntést figyelembe véve azonban mindez csak pénzt, méghozzá nagyon sokat jelentett, hiszen a meg nem valósuló beruházás (pályáztatás költsége, a tervezési díj, az építési engedélyek beszerzése és a projektiroda fenntartása) eddig 250 millió forintba került. Ez a hazai múzeumok életében rendkívülinek számító összeg a bővítés eredeti költségeinek 6 százaléka volt.
Az új kulturális negyed
Mint a Szőcs Géza kulturális államtitkár és Baán László főigazgató által tartott sajtótájékoztatón kiderült, a beruházás elmaradása mögött mélyebb összefüggések húzódnak. A kormány tisztában van a tervezett fejlesztések szükségszerűségével, de összhangba kívánja hozni őket egy, a fővárosi kulturális intézményrendszer legfontosabb elemeit áttekintő és újragondoló fejlesztéssel, amelyet elsősorban térszint felett kíván megvalósítani. Szőcs Géza olyan új kulturális tengelyt vázolt fel, amely a Budai Vártól a Belvároson és az Andrássy úton át a Városligetig húzódik. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az itt található épületek, intézmények nemcsak szépségükkel, programjaikkal tűnnek ki, hanem számtalan problémával is küszködnek, amelyek közül kiemelte a Várbazár és a Várnegyedben található egykori Honvéd Főparancsnokság tarthatatlan helyzetét.
„Ezért a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Kulturális Államtitkársága kezdeményezi egy olyan, legkésőbb 2011 végéig megvalósuló kulturális koncepció elkészítését, amely számba veszi azokat a feladatokat, lehetőségeket és az ebből fakadó fejlesztési irányokat, amelyek révén Budapest 10 év távlatában, folyamatos megvalósítással, létrejönne egy európai összehasonlításban is kiemelkedő intenzitású és minőségű városi kulturális szövet, az Andrássy-negyed. Ebben a negyedben új fejlesztésként kiemelkedő szerepet kapna a Műcsarnok és az Ajtósi Dürer sor között húzódó, eddig főleg parkolásra használt terület, az Ötvenhatosok tere. Itt helyezhető el többek között a Szépművészeti Múzeumhoz tartozó új múzeumi épület.” Ennek megfelelően a Szépművészeti Múzeum bővítésére szánt 2013 végéig elköltendő 3,7 milliárdos uniós támogatást teljes egészében a múzeumnegyed koncepciójának kidolgozására és a fejlesztés elindítására szánja a kormányzat, amelynek képviselője felkérte a múzeumot, hogy a hazai múzeumi életben betöltött, nemzetközileg kiemelkedő szerepét, a bővítés során szerzett tapasztalatait latba vetve, vállaljon aktív közreműködői szerepet az Andrássy-negyed kulturális koncepciójának kidolgozásában.
Csak újságírói kérdések nyomán derült ki, hogy a Kulturális Államtitkárság milyen múzeumoknak szán helyet az egykori Felvonulási téren tervezett múzeumi negyedben. A sok költözési tervet megélt Néprajzi Múzeum mellett a Nemzeti Galéria és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum neve merült fel, de az új fővárosi fotográfiai múzeumról is szó esett. Szőcs Géza kiemelte, hogy sem a Néprajzi Múzeumban, sem a Nemzeti Galériában nem kell még csomagolni, egyelőre mindössze a koncepció megalkotásáról van szó.
Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója a bejelentés és egyben a felkérés után pozitívan nyilatkozott a tervekről, mint fogalmazott: „vonzó alternatívát lát a kormányzati programban, annak ellenére, hogy az intézmény elesik a bővítés lehetőségétől, illetve az erre szánt uniós forrásoktól, »teljes szívvel támogatja« az új elképzeléseket.” A Szőcs Géza által „amorf urbanisztikai térnek” nevezett területnél Baán László szerint nem találhatunk jobb helyet a múzeumi negyednek.
A sajtótájékoztatóról további írások olvashatók többek között az Origón, az Indexen, a Népszabadságban, Népszavában, a Magyar Hírlapban és az Artportálon.
Múzeumi negyed sokadszor
Időről időre, újabban egyre sűrűbben felmerül, hogy Budapest szétszórtan található múzeumait és azok fejlesztését érdemes lenne egy térbeli pontban sűríteni. A berlini és bécsi minta ösztönözte elképzelések azonban eddig nem jutottak el a valós tervezés fázisába. Az ezredforduló után először az Óbudai Gázgyár területe vetődött fel a budapesti múzeumi negyed helyszíneként, majd Tarlós István 2009-es Budapest-programjában a Nyugati pályaudvar mögötti terület került szóba. (A gázgyárhoz kapcsolódó elképzelésekről bővebben az Artportálon, a Magyar Narancsban és az Építészfórumon, a Nyugati pályaudvarral kapcsolatos ötletről az Artportálon, a Hg.hu-n, a Nagyításban és a Népszabadságban olvashatsz.) Legutóbb 2010 őszén, az utóbbi elképzelésekre reflektálva a MúzeumCafé kerekasztal-beszélgetésén merült fel a kérdés: Kell-e múzeumi negyed Budapestre? A válaszadókat és a beszélgetés hallgatóit már akkor megosztotta a kérdés, a hatalmas költségek, megtérülésük, a Budapest fejlesztéséről alkotott, egymással ütköző elképzelések egyértelművé tették: bármilyen döntés születik is, előtte olyan nyílt vitára van szükség, ahol a lehető legtöbben elmondhatják, mit gondolnak a fővárosról, hogyan szeretnék használni kulturális tereit. Ígérete szerint a kormányzat az összes érintett bevonásával, a területre vonatkozó eddigi tervek, fejlesztési irányok áttekintését követően szeretné véglegesíteni elképzeléseit.
Ha az Andrássy-negyed és az oda költöző múzeumok végleges terveinek elfogadását valóban a lehető legszélesebb körben folytatott diskurzus előzi meg, a Szépművészeti Múzeum meg nem valósult bővítésére elköltött összeget talán nem veszteségként, hanem tanulópénzként könyvelhetjük el.
A Szépművészeti Múzeum bővítéséről kirobbanó vitáról az alábbi cikkek alapján tájékozódhatsz:
– Bosros Roland: Lili múzeumi naplójával győzte meg az építészeket
– Dávid Ferenc: A múzeum, amilyennek az építészek álmodták
– Ráday Mihály: Lék a lépcsőn, 2010. február 22.
– Sisa József: Homlokzatból kulissza: nem lehet ezt másképp megoldani? 2010. március 12.
– Dávid Ferenc: Hozzászólás Sisa József Homlokzatból – kulissza c. írásához, 2010. március 13.
– Rieder Gábor: Dizájnerek vagy barbárok, 2010. március 15.
– A CentrArt Művészettörténészek Új Műhelye Közhasznú Egyesület állásfoglalása a Szépművészeti Múzeum bővítéséről, 2010. március 21.
– Barkóczi István: Muzeológusi gondolatok a Szépművészeti Múzeum bővítése kapcsán, 2010. március 23.
– Az ICOMOS állásfoglalása a Szépművészeti Múzeum bővítésével kapcsolatban, 2010. március 26.
– Endrődi Gábor: Műveltség, együttműködés, béke. 2010. április 6.
– György Péter: Kié itt a tér? 2010. április 16.
– Szépművészeti Múzeum: Úton a rossz megoldás felé, 2010. április 28.
– Régen Minden Jobb Lesz, 2010. április 30.
– Bardóczi Sándor: Az elKÉKülőben lévő SZÉPMŰről, 2010. április 30.
– Állásfoglalás a Szépművészeti Múzeumról – javaslat a továbblépésre, 2010.május 19.
– Földes András: Azok győztek, akik szerint régen jobb volt 2010. május 26.
Mégis üvegkocka: a Szépművészeti legújabb tervei 2010. május 26.
– Rostás Tibor: Nem egyedülálló, nem különleges – A Szépművészeti Múzeum kibővítése – Bécsből nézve 2010. május 27.
– Endrődi Gábor: Jogi eset (már megint a Szépmű) 2010. május 29.
– Berényi Marianna: A megkésett vita
